A kikerült névmások és azok jellemzőit, tanulni orosz nyelv

előző ◈ a következő

Névmás - egy független része a beszéd, amely egyesíti szavakat, amelyek jelzik a személy, céljai, jellemzői, rendezvények, mennyiségben, de nem hívja őket.

A listát a névmások és osztályozás érték és grammatikai jellemzői.

Bevezetések nyelvtani alapon.

Nyelvtani jellemzői névmások függ, hogy milyen része a beszéd névmás helyettesíti a szöveget.

A javaslat névmások alá esnek, és (mint főnév), definíciók (mint melléknév), körülmények (határozóként).

  1. Névmások, főnév (főnév névmások):

Én, te, mi nektek; ő, ő meg, akkor a (magán); magukat (visszatérés); hogy ki, mit (kérdő-relatív); Senki, semmi (negatív); valaki, valami, valaki, valami, valaki (nem specifikált).

  • Utal a személy, tárgy, esemény, és végre egy mondatban főnevek funkciót.
  • Változás az esetben (ha különleges).
  • Kommunikálni más szavakkal a mondat főnév.
  • Az ajánlat tárgyát képezik, komplement, névleges része az állítmány.
  • Névmások, melléknevek (melléknevek, névmások):

    én, az, ő, mi, a tiéd, az övé, őt, a (birtokos); magát a legjobban, minden, minden, minden, minden, más, különböző minden módon, minden egy (jelzős); hogy ez mint például az alábbiak, ez a, fent említett (index); olyanok, akik, melynek, bizonytalan, nem, senki, néhány, néhány néhány (kérdés-relatív), stb

    • Pont az objektum attribútum, végre a mondat melléknevek funkciót.
    • Változó nem, szám és eset, amelyek összhangban vannak a főnév, amelyre vonatkoznak.
    • Ferde mint a melléknevek.
    • A javaslat általában annak meghatározására, tárgya lehet, és ha ezek helyettesítik a főnevek, ritkán névleges része az állítmány.
  • Névmások, számok (névmási számok):

    annyi, és tanultam tőlük néhány többé-kevésbé.

    • Jelölje meg a tételek számát.
    • Általában változni esetben.
    • Egy ajánlatot kommunikálni főnevek, mint a bíboros számokat.
  • *** Az orosz nyelv van névmások, határozószók (névmási határozószók), amely egyes források utalnak névmások, mert Nem hívójele, körülményei, és pont őket. De gyakrabban nevezzük őket határozószóként, mint névmási szavakat használunk „név helyett”, azaz helyett főnév, melléknév és őt. szám. Ezek is nevezik névmási határozók eredetű, mert nem változik, és vannak kialakítva névmási gyökereit.
    • Jelölje meg a jele akció.
    • Viselkednek, mint határozószók: nem változik a nemek, szám és eset.
    • Egy ajánlatot kommunikálni igékkel.
      • bárhol, bármikor - jelző;
      • így, ott, ott, ott, akkor, itt, itt, itt, mindenhol - index;
      • Hol, hol, mikor, miért, miért. Mint - érdeklődő rokon;
      • valahol, valamikor. egyszer - homályos,
      • bárhol, bármikor. sehol - negatív.

    • bit értelmesen

    1. Personal (névmások, nouns):
      • 1. személy: én, - jelzi a beszélő párbeszéd résztvevője. Válasz a kérdésre, hogy ki? ;
      • 2. személy: te, te - pont a beszélgetőpartner. Válasz a kérdésre, hogy ki? ;
      • Harmadik személy: ő, ő meg, ők - rámutatni akik közül az egyik azt mondják, vagy amit mondanak. Válasz a kérdésre, hogy ki? Az? értékétől függően.
        • Arc funkció van: 1., 2. és 3..
        • Vannak egységek. (Én, te, ő, ő meg), és még sokan mások. szám (mi, ti, ők).
        • Névmás egyes szám 3. személy változik nemzetségek.
        • Változás az esetek; Ez megváltoztatja az egész szót, nem csak a végén.
        • A javaslat a szokásos és kiegészítések.
    2. Visszatérés (névmások, nouns): magad.
        • Azt mutatja, hogy az intézkedés a „tér vissza”, hogy a színész. Azt jelzi, egy vagy több személy.
        • Nem rendezni, arra utal, hogy minden olyan személy (nem meghatározott, ha morfológiai elemzés).
        • Változások az esetekben, de nem képezik az alanyeset.
        • A javaslat kiegészíti szerepet játszik.
    3. Kérdés (amelyet a szóban forgó (kérdés szó) jelzik azokat a tárgyakat, jellemzői és szám):
      • aki. mi? - mest.-főnevek változni esetekben;
      • a. kié. hogy. mi? - mest.-jelzők változhat nem, szám és eset;
      • mennyit? - mest.-számmal. Ez változik az esetekről.
      • hol. hol. hol. mikor. hogy miért. hogy miért. hogyan. miért? - mest.-határozók nem változik.
    4. Relatív. ugyanaz, mint a kérdés, de használják a kommunikációs javaslatokat szövetséges szava összetett mondatok:
      • hogy ki, mit - mest.-főnevek;
      • amely akiknek hogy milyen - mest.-melléknevek;
      • mennyi - mest.-szám;
      • Hol, hol, hol, mikor, miért, mit, hogyan, miért - mest.-határozók nem változik.
        • Azaz, ha tudják, hogy nem csak a rokon szavakat, hanem a szakszervezetek.

    Union lehet hagyni, kötő- szó - nincs; Union helyettesíthető más Unióból szó - csak a szó a főmondat, amelynek a helyébe lép az alárendelt: A bokor, ahol a (kötőszöveti szó, sőt, helyettesíti a szót a bokrok) összeszerelt verebek zajos volt.

  • Különbséget kell tenni a kihallgatás-vonatkozó névmás és elöljárószó + névmás.
  • Birtokos.

    én, a mi, a, a, őt, őt, őket.

      • Rámutatnak, hogy egy objektum egy másik személy vagy tárgy.
      • Korrelál a melléknevek.
      • Válaszolj a kérdésekre valaki. kié. kié. akinek?.
      • Különbözik nem, szám és eset.
      • Ő, ő, az - a személyes névmások ő, ez, RP-ben vannak használt értelmében birtokos névmások. Nem hajlik.
      • A javaslat általában meghatározni.
  • Index.
    • (ő, akkor ezek), ez (ez, ez, ez), hogy (ez olyan, hogy), így (mint olyan); e, a fent említett - M-jelzők változhat nem, szám és eset;
    • annyira - M-bíboros változások esetekben;
    • ott, ott, itt, itt, akkor, mert ezért van, itt, itt - M-határozók nem változik.
    Jelölje meg a jele, vagy a tételek száma.
  • Definíciós pont jelei:
    • is, minden, minden, minden más, egyéb, nagyon nagy - M.-jelzők változhat nem, szám, eset, a javaslat - meghatározása;
    • mindenhol, bármikor, bárhol - M. határozószó, nem változtatják meg a mondat - a körülmények.
  • Bizonytalan.
    • valaki, valami - M-főnevek, az egyik csak alkotnak Im.padezha, nechto- Őt. és V.padezhey;
    • valaki, valami, valaki, valami, bárki, bármit, bárkit, bármit - M-főnevek változni esetekben;
    • Néhány, egyes; egyes; Néhány valaki; minden, valaki mással, egy, valakinek - M-mn. változó nem, szám és eset;
    • Néhány; minden, hogy valami - MV-számok változni esetben.
    • valahol, valahol, valahol, valahol, valamikor, valaha, valahogy, valahogy, valamilyen oknál fogva, valamilyen oknál fogva sem, valamilyen oknál fogva, valamilyen oknál fogva, koe ahol valahol valahogyan, stb -. M., határozók nem változnak.
      • A kategória magában foglalja az összes névmások, kérdő névmások alkalmazásával kialakított részecskék nem, amely átalakul egy előtag (prefix nem mindig sokk!). Koe vagy prefixumként -Mi-vagy, egy nap.
      • Változás továbbá kérdő névmások (kivéve valaki valamit)
      • M-főnevek egy mondatban az alany vagy a tárgy.
      • M-melléknevek a mondatban általában definíciókat.
      • M-határozók egy mondatban általában körülményeket.
      • Chastitsykoe-, -Ez vagy, egy napon elválasztását. Ha koe között a részecske és a névmás ne essék. minden mondat külön-külön írjuk. y + valaki -> egyesek valami, vagy valami +> valamit.
  • Negatív.
    • semmi, nincs, senki, semmi sem (nincs egy, semmi, semmi) - M-főnevek; Senki, semmi sem változott az esetek; senki, semmi nem Im.p. forma
    • nem, nem az ember. - M-jelzők változhat neme, száma és esetben.
    • Sehol, sehol, sehol, nincs hova menni, nem, egyáltalán nem - M-határozók nem változik.
      • Expressz sem személyek, tárgyak, attribútumok, mennyiség.
      • Alakult a kérdő névmások hozzáadásával a részecske, és nem minden. hogy alakulnak konzolok.
      • M-főnevek egy mondatban vannak kitéve (nincs, nincs), vagy komplement.
      • M-melléknevek a mondatban általában definíciókat.
      • M-határozók egy mondatban a körülmények.
      • Hangsúlytalan - Nem. stressz nélkül - nem.
      • Nem ini (a konzolok) vannak írva névmások együtt, de nem jelenlétében elöljárószóval ini (negatív részecskék) külön-külön írjuk. + Semmi -> nincs semmi, a + nekogo-> senki másnak.
    • előző ◈ a következő