Foglalja eretneknek, 89. oldal
Most jöttek közel, és ez a veszély. Bár az eső elállt, a talaj a lába alatt volt csúszós, és leereszkedett a meredek erdős lejtőn a folyó kanyarban a láb körül a vár, Thomas esett kétszer. Úgy gondolta, hogy a vár egy ismerős átmászott Mill gát, de amikor elérte a lábát a lejtőn, ahol a fák jöttek, hogy a tó, látta, hogy a félelmek, sajnos, indokolt. Az ellenség már vártak rá, mert a küszöb a malom állt arbalester. Ember páncélinget állt a tornácon alatt nádfedeles ernyővel védett alatta íjászok a falakon, de amikor Thomas felnézett a dombra, de nincsenek íjászok még nem láttam. A város minden bizonnyal arra íjászoknak, lövésre készen, aki megkapja a láthatáron.
Genevieve, leguggol mellé Thomas is lehetett látni egy magányos kéz a másik oldalon.
- Kill? És a többieknek?
- Ott volt egy sem, - mondta Thomas.
Úgy vélte, hogy a maró a háztartás mentek el a bűntől, mert a vályú-ra csökkentjük, és a kerék nem forog, de az ostromlók nem bízott védelmét végig a gát csak egy ember.
Valószínűleg még legalább egy tucat ember. Először tudott lőni könnyen, de aztán elkezdte lőni a többi ajtó és két ablak nyílik a folyóra, vágás ő végig a gát. Sokáig maradt néma gondolat, majd visszament Philen koredoram és elrejtette a lejtőn.
- Szükségem kovakő és tűzkő - mondta Philen.
Koredory vezetett nomád élet, akkor kellett építeni tüzek minden este, úgy, hogy volt egy tinderbox csak egy kevés nő van, az egyik ott volt még egy bőr táska tele a port a szárított gomba esőköpeny. Megköszönte neki, és ígéretes az értékes por érdemes, Thomas ment lefelé, amíg ő volt a szeme elől őrszem állt a malom lombkorona. Ott Genevieve kezdett gyűjteni faforgács, fakéreg és friss levelek bukott gesztenyét. Amire szükség volt zsineg és Genevieve húzott szál kopott páncél alatt ing. Thomas gyújtós fektetve egy lapos kő, meghintjük por és adta Genevieve kovakő és tűzkő.
- Várj fény, - azt mondta neki, mert attól tartanak, hogy a füst a fák fölött repült, figyelmezteti az embereket, a másik oldalon a folyó.
Vastag csíkokra kérget, Thomas köré egy széles nyílhegy. Időbe telt, de az eredmény a gém fej van egy sűrű köteg faforgács, fakéreg, amit csomagolva a nagy levelei. Firebolt jól kell világítani, és a levelek is, hogy megvédje a láng, így nem szűnik meg a repülés. Ő megnedvesített a levelek egy tócsában, tedd a tetejére száraz gallyak, holtversenyben egy szál, megrázta a gémet, és hogy minden rendben van-e rögzítve, azt mondta Genevieve fény.
Ő ütött a kovakő kresalom, és por rothadt esőköpeny azonnal kitört a lángok. Thomas, így a tűz fellángolnak, hozott neki egy nyilat, és felgyújtották azt. Míg snuck le a hegyről, ahol látta a nádtetős a malom, hamuszürke tengely elsötétült.
Thomas taposott egy kis tábortűz Genevieve visszatért a upstream és intett Philen és az emberek számszeríj kúszni le a az erdő szélén. Itt ő rejtette, és várt.
malom tető nedves volt. Ezt megelőzően hosszú, heves esőzések, és mohával borított tarló sötétíti nedvességet. Thomas látta át a helyet, ahol a nyíl fúrta a piszkos tető emelkedett füstgomolyag, de a lángok nem jelent meg. Arbalester még állt ásítás az ajtóban. Duzzadt az eső a folyó átfolyt a gát sűrű habos zöld patak, amely erősen nyomja a futás. Thomas nézett vissza a malom tető, és úgy tűnt neki, hogy a füst gyengül. Ha igen, akkor meg kell kezdeni újra, és talán addig ismételjük, amíg, amíg a tűz. Ő már gondolkodtam, hogy hogyan megy Genevieve vissza lefelé a folyón, és keresni egy új gyújtós, de aztán hirtelen füst újra megjelent. Gyorsan vastag volt, duzzanat, mint egy kis eső felhő, majd a tetőn úgy tűnt, hogy a láng, és Thomas is kellett bú boldogan zashumevshih. A tűz terjedését villámgyorsan. Meg kell lennie a tűz-fej nyilak, megtörve nyers sötét szalmasárga behatolt száraz alsó rétegben, most át a moha alá tartozó tető behatolt lángok. A másodpercek kérdése kiszélesedő fele a tetőt, és Thomas rájött, hogy ez a tűz nem aludt. A tűz átterjedt a szarufák, a tető összeomlik, és minden, ami a malom fa, égve marad, amíg a malom nem csak kormos kőfalak.
És akkor ömlött ki az ajtón az embereket.
- Itt az idő! - mondta Thomas, és egy nyíl hegye széles átrepült a folyón, szorult ugrott emberi malom vissza.
Crossbows kattintott koredorov. Nyilak megüt a kő, az egyik férfi felállt. A második és a harmadik Thomas nyilak mindig repült, amikor ismét lövés számszeríj. Az egyik férfi a malom lehetett zashmygnut egy égő épületben. Ő biztosan fog figyelmeztetni a többieket az ostromlók, és Thomas tudta, hogy rövid idő alatt. többen elfogyott a malom, és Thomas lövés újra. Ezúttal nyíl leszállt egy nő nyakát, de sajnálom, hogy nem volt ideje: ő íját és lőtt újra. Aztán az ajtóban üres volt, és Thomas, elvegyék a parttól egyik számszeríj, elrendelte, hogy pihenni, ha a küszöb lesz valaki, azonnal lőni.
- Átmegyünk! - kiáltotta Philen.
Thomas & Crossbowman első hordó átkerül a másik oldalon a keskeny, a szélessége a lábad, csúszós kő út, amelyen keresztül perepleskivalas fortyogó víz alatt láb. Philen fiával a vállán még vezetett a gát többi koredorov amikor Thomas végül felkapaszkodott a partra a város, ő küldött egy nyíl a malom, a láng megvilágított ajtóban. A küszöbön a test feküdt. Ezek agyonlőtték nő bámult rá tágra nyílt, halott szemek. Damil között a malom és a városfal, és levette, és alig marad Thomas, aki leesett a millpond számszeríj csavart. Ugyanabban a pillanatban a torony a vár fóliázott újabb nyilat fehér tollak. Repült az erdőbe, ahol bujkált arbalester, és minél többet magadról nem mutatható ki.
Csúszik a gát nő szívfacsaró sír esett arccal a fehér fortyogó víz.
- Hagyd békén! - kiáltotta Philen.