Az élet és a kreativitás
Klasszikus orosz irodalom, tiszteletbeli akadémikus a szépirodalom, az első orosz író Nobel-díjas költő, író, műfordító, esszéista, irodalomkritikus Ivan Bunyin régóta szerzett világhírnevet. Munkáját csodálta Thomas Mann, Romain Rolland, F. Mauriac, R. - Rilke, Gorkij, K.Paustovsky, A. Twardowski, és mások. Bunyin életre elment a maga módján, ő nem tartozik semmilyen irodalmi csoport, annál több politikai párt. Ott áll egyedül, egyedülálló kreatív személyiség a történelem orosz irodalom a végén XIX - XX század.
Érdekes, és nagyon eredete Ivan. Mind az anya és az apa az író származik az a fajta Bunyin. Apa - Alekszej Bunin házas Ludmila Alexandrovna Chubarova, hogy volt egy unokahúga. Bunyin nagyon büszke ősi bennszülött és mindig írt az eredete minden önéletrajzában. A gyermekkori Wani Bunin ment le a járt útról, egy nem nagy ősi otthonok (farm Butyrki Eletski County Orel tartomány). Kezdeti tudást Bunin kapott magántanár „, a hallgató a Moszkvai Egyetem, bizonyos H. O. Romashkova, nagyon tehetséges ember -. És a festészetben, a zenében, az irodalomban - emlékszik író - talán a lenyűgöző történetek téli estéken . és az a tény, hogy az első olvasat könyvek „angol költők” (ed. Gerbel) és az Odüsszeia „Homérosz, felébredt bennem a szenvedély verselés, a gyümölcs volt néhány verset csecsemő. „Korai és művészi képességeit Bunin tudott egy, két gesztusok utánozzák vagy vezessenek be valaki -. Ismerősöktől mint underwhelming környező köszönhetően ezek a képességek Bunin később kiváló olvasó műveik ...
Bunyin első könyve - „A vers 1887 - 1891 évben.” megjelent 1891-ben Orel, mint egy kiegészítő „Orlovsky Gazette”. Ahogy a költő mondja, ez volt a könyv „tiszta fiatalok, nem olyan mértékben, intim” verseket. Vélemények a tartományi és városi kritikusok általában szimpatikus, megvesztegette a pontosság és a festői természet látványának. Egy kicsit később, egy vers és egy történet egy fiatal író, és úgy tűnik, a „vastag” a nagyvárosi folyóiratok - „orosz gazdagság”, „Észak-Herald”, „Bulletin of Europe”. Dicsért új művek Bunin írók AM Zhemchuzhnikov és Mikhailovsky, aki azt írta, hogy „a nagy író” ki Ivan.
A 1893 - 1894 év Bunin tapasztalt óriási hatással ötletek és a személyiség Lev Tolsztoj. Ivan látogatott a kolónia Tolstoyans Ukrajna úgy döntött, hogy vegyenek részt a kádár és még megtanulták a dolgot, a pakolások a dobon. De 1894-ben Moszkvában, Bunyin találkozott Tolsztoj, magát és beszélt író oproschatsya keresztül. Leo Tolsztoj Bunyin - a legmagasabb megvalósításában művészi készség és erkölcsi méltóságát. Ivan csak tudta fejből egész oldalas művét, és egész életében a félelem, hogy a tehetségek Tolsztoj nagyságot. Az eredmény egy ilyen hozzáállás később egy mély, sokoldalú könyv Bunyin a „felszabadulás Tolsztoj” (Párizs, 1937).
Apropó Bunin műveit, hangsúlyozni kell, hogy ez egy zseniális fordító. 1896-ben megjelent fordítását vers amerikai író Bunin HW Longfellow „Song of Hiawatha”. Ez a fordítás utánnyomást többször, és sok éven át, így lehet, hogy a fordítás a módosítás szövegét és tisztázása. „Próbáltam már mindenütt - írta az előszót a tolmács - tartsa talán közelebb áll az eredeti, hogy megőrizze az egyszerűséget és a zeneiség a beszéd, összehasonlítások és jelzőket, jellegzetes szó- és még ha lehetséges, számát és helyét a versek.” Fordítás, miközben a legmagasabb hűség az eredeti, volt méltó esemény az orosz költészetben a huszadik század elején, a jelen időt kell tekinteni felülmúlhatatlan. Ivan Bunyin is fordította John Byron - "Cain", "Manfred", "Ég és Föld." "Godiva" A. Tennyson; versében A. de Musset, Leconte de Lisle, A. Mickiewicz, Tarasz Sevcsenko és mások. Fordítói tevékenység Bunin tette az egyik nagy mesterek költői fordítást. Bunyin első könyve novella „A végén a világ” címmel 1897-ben „között majdnem egyhangú dicséretet.” 1898-ban megjelent a költészet gyűjtemény „a szabad ég alatt.” Ezek a könyvek, valamint a fordítás a vers G. Longfellow hozta Bunyin irodalmi hírnevet Oroszországban.
Az elején 1901-ben a kiadó „Scorpion” Moszkvában megjelent verseskötete Bunin „Listopad” - az eredmény a rövid együttműködés az író a szimbolisták. Visszajelzés a kritika vegyes. De 1903-ban a gyűjtemény „hulló levelek” fordította „Song of Hiawatha” elnyerte a Puskin-díjat az Orosz Tudományos Akadémia. Vers Bunin nyert különleges helyet foglal el a történelem orosz irodalom, hála a sok, csak rá jellemző méltósággal. Az énekes az orosz természet, mester filozófiai és szerelmi líra, Bunyin folytatta a klasszikus hagyomány, felfedve feltáratlan lehetőségeit a „hagyományos” vers. Bunyin aktívan elérése érdekében kialakított aranykora „az orosz költészet, nem keresi fel a nemzeti föld, a megmaradt orosz, eredeti, így az elején kreativitás Bunin költészete leginkább jellemző lelkipásztori költészet, van egy meglepő specifikusság, pontosság kijelölés C 900 - .. S költő fordul dalszövegek . Bunin filozófiai érdekeit a nemzeti történelem és legendák, mesék, legendák, és a származás elveszett civilizációk, ókori Kelet, az ókori Görögország, a korai kereszténység, a Biblia és a korán -. Kedvenc olvasás s költő ebben az időszakban. És mindez testesül meg a költészet és a próza, hogy írjon filozófiai költészet behatol a táj, és átalakítja azt. Az érzelmi hangulat tragikus szerelmes versek Bunyin.
Sam Bunin tartotta magát elsősorban költő, majd próza. A Bunin prózája maradt költő. A történet "Antonov Alma" (1900), egyértelmű megerősítést. Ez a történet - „próza vers” az orosz természet. Eleje óta a 1900 - es évek Bunin kezdődik együttműködve a kiadó „tudás”, ami ahhoz vezetett, hogy szorosabb kapcsolat Ivan Gorkij, aki vezette ezt a kiadóval. Bunyin gyakran nyomtatott gyűjtemények a partnerség „tudás”, és 1902 - 1909 években a kiadó „Tudás” jön az első gyűjteménye az író műveiből öt kötetben. Bunyin kapcsolata Gorkij volt egyenletes. Először is, mint, és ütött ki egy barátság, olvassa el egymás munkáját, Bunyin többször járt Gorkij Capri. De ahogy közeledünk a forradalmi események 1917 egyre hűvös orosz Bunin kapcsolatát az Gorkij. 1917 után volt egy végleges szakítást a forradalmi gondolkodású Gorkij.
Ivan emlékeztetett: „1907 óta, az élet velem osztja VN Muromtseva Azóta szomjaznia barangol, és elgázolta rám különös erővel mindig töltik a nyarat a faluban, már szinte az összes többi időt adtam valakinek szélén többször volt ... Törökország partján Kis-Ázsia, Görögország, Egyiptom, amíg Núbia, átutazott Szíriát, Palesztinát, volt algériai Oran, Constantine, Tunisz, és a peremén a Szahara, hajózott Ceylon, bejárta szinte egész Európát, különösen Szicília és Olaszország (ahol az utolsó három tél fordítottunk Capri), volt néhány városban Roux ynii, Szerbiában.”.
A 1914 nyarán, végighaladva a Volga, Bunyin megtanulja a kezdete az első világháború. Az író mindig ő a legerősebb ellenfél. Az idősebb testvér Julius A. látta ezeket az eseményeket az elején összeomlott az orosz állam alapjait. Azt jósolta „- Nos, a végén mi háborúnk, hogy Oroszország Szerbia, majd a forradalom Oroszországban, a végén minden korábbi élet.”. Hamarosan ez a prófécia kezdenek valóra.
Bunyin könyve „John Rydalets: történetek és versek 1912 - 1913 évben.” (Moszkva 1913), "Cup of Life: Stories 1913 - 1914" (Moszkva 1915), "The Gentleman San - Francisco: Works 1915-1916". (Moszkva 1916) tartalmazza a legjobb művek az író forradalom előtti időszakban.
Bunyin nem azonnal képes visszatérni a munka. A 1920 elején - as évek könyvet novelláskötete forradalom előtti író Párizsban, Prágában, Berlinben. Száműzetésben, Ivan írt néhány verset, de köztük van lírai remekei: „És a virágok, és a méhek, és a fű, és a fül.” „Michael”, „A madár fészket, a fenevad van egy lyuk.”, „Kakas kereszt a templom. " 1929-ben Párizsban jön az utolsó könyv Bunyin - költő „Selected Poems”, erősítette az író az egyik első helyen az orosz költészetben. Alapvetően dolgozott kivándorlás Bunyin a próza, ami volt több könyvet az új történetet: "Rose of Jericho" (Berlin, 1924), "Mitya Love" (Párizs, 1925), "Napszúrás" (Párizs, 1927), „Isten-fa „(Párizs, 1931), és mások.
Hangsúlyozni kell, hogy az összes munkái Bunin emigráns időszak nagyon kevés kivétellel épülő orosz anyag. Az író emlékeztetett száműzetésben haza, a mezők és falvak, a parasztok és a nemesek, a természet. Bunyin tudta orosz férfi és egy orosz nemes, volt egy gazdag tárházát megfigyelések és emlékek Oroszországban. Nem tudott írok egy idegen West és soha nem találtak egy második hazája Franciaországban. Bunyin hű marad, a klasszikus hagyományok az orosz irodalom és megtartja azokat művében, próbálják megoldani az örök kérdése az élet értelme, a szerelemről, a jövőben a világ.
A regény „The Life of Arseniev” Bunin dolgozott 1927-1933. Ez a fő munkája az író és a főkönyvi munkáját. Az új „élete Arseniev”, mivel kombinálja, amire írta Bunyin. Itt és lírai képeket a természet és a filozófiai próza, az élet egy nemesi kúriában, és a történet a szerelemről. A regény óriási sikere volt. Ő azonnal lefordították különböző nyelven. Ez sikeres volt, és a fordítás a regény. „Arsenyev élete” - új - gondolkodás régmúlt Oroszország, amellyel kapcsolatban Bunin minden munkát és minden gondolatát. Ez nem egy önéletrajz az író, mint ahogy sok kritika, ami a harag Bunyin. Ivan azt állította, hogy „minden termék minden író önéletrajzi ilyen vagy olyan módon, ha az író nem fektet egy részét a lelkét, a gondolatait, szíve az ő munkája, ő nem egy teremtő - .. Az igazság az, és önéletrajzi - nem szükséges, hogy megértsük a a használata a múlt, mint a vászon működik, és, nevezetesen a használatát a saját, csak nekem járó, látás a világ és az okozott kapcsolatban gondolatai, tükröződések és tapasztalatok. "
Annak ellenére, hogy minden nehézség és terheket a háború Bunyin folytatódik. Egy egész könyvet a háború alatt írt egy történetet a cím alatt „sötét sikátorokban” (az első teljes kiadás -. Paris, 1946). Bunyin írta: „Minden történet ebben a könyvben csak a szerelemről, a róla” sötét „és gyakran nagyon sötét és kegyetlen sikátorokban”
A könyv „sötét sikátorokban” - ez 38 történetek a szeretet különböző megnyilvánulási formái. Ez ragyogó teremtés Bunin bemutatja kiváló stylist és költő. Bunyin „tekinthető ez a könyv a legfejlettebb a készség.” A legjobb a mesekönyv Ivan gondolta „Tiszta Hétfő”, írta róla, hogy „Köszönöm Istennek, hogy ő adta a lehetőséget, hogy írjon” Tiszta hétfőn. "
A háború után Bunyin többször is találkozott Párizsban K. Szimonov, az író, aki felajánlotta, hogy haza. Ez kezdetben ingadozások, de a végén, Bunyin meggondolta magát. Elképzelte a helyzet Szovjet-Oroszország és jól tudta, hogy a felülről számítva, nem tud dolgozni, és nem fogja elrejteni az igazságot. és ezek tudják, hogy az, felülről, nem tud dolgozni, és nem fogja elrejteni az igazságot. Valószínűleg igen, és talán még néhány - vagy okokat, Bunyin nem tért vissza Oroszországba, élete, szenved - elválasztása az anyaországgal.
Baráti és ismeretségi Bunyin jó volt. Ivan mindig igyekezett segíteni a fiatal írók, nekik tanácsot, szabályait a vers és próza. Ő nem a fiatalok, hanem éppen ellenkezőleg, nézte egy új generációs írók és költők. Bunyin beteg volt a jövő orosz irodalomban. Az író élt a házban, a fiatalok. Már említettük, író Leonyid Zuroff, amely Bunin írta magát egy ideig, amíg meg nem kapta a munkát, de Zuroff és maradt Bunyin. Néhány évvel élt egy fiatal író Galina Kuznetsova, újságíró Alexander Bachrach, szerző Nikolay Roshchin. Gyakran a fiatal írók, akik ismerik Bunyin, és azok, akik nem találkoztak vele, úgy vélte, hogy megtiszteltetés, hogy Ivan Alekseevich könyveiket feliratokkal, amelyben kifejezték mély tiszteletet és csodálatot az író tehetségét.
Bunyin ismerős volt sok jól ismert írók az orosz emigráció. Bunyin legközelebbi környéken voltak GV Adamovics, BK Zajcev, MA Aldanov, NA Taffy, F. Stepun és még sokan mások.
Párizsban 1950-ben megjelent a könyv Bunin „Memories”, amelyben azt írta róla nyíltan kortársai nem megszépítve semmit mérgező in - éles becslések fejezték ki gondolataikat róluk. Ezért néhány esszék ebben a könyvben tették közzé sokáig. Bunyin többször bírálta, hogy túl kritikus értékelés egyes írók (Gorkij, Majakovszkij, Jeszenyin és mások.). Nem fogjuk itt, hogy igazolja vagy elítélni az író, de azt kell mondani, csak egy dolog: Bunin mindig becsületes, tisztességes és elvi, és soha nem ment semmilyen kompromisszumot. És amikor Bunin hazugságot láttatok, hazugság, képmutatás, aljasság, csalás, képmutatás - függetlenül attól, hogy jöhet - nyíltan beszélt róla, mert nem tudta elviselni az ilyen emberi tulajdonságokat.
Az elhasználódott Bunin keményen dolgozott egy könyvet Csehov. Ez a munka fokozatosan évek, az író összegyűjtött egy csomó értékes életrajzi és kritikai anyag. De ahhoz, hogy befejezze a könyvet nem tette. Befejezetlen kézirat készített kiadvány Vera. A könyv „A Csehov” tette közzé a New York 1955-ben, ez értékes információkat tartalmaz a nagy orosz író, a barátja Bunyin - Csehov.