Abstract önkényuralom, mint jelenség az orosz kultúra - a bank kivonatok, esszék, beszámolók, dolgozatok és
Moszkva, Nyizsnyij Novgorod, Murom, Vologda, komi és Dvina Land.
Miután trónra Vaszilij Vasziljevics Sötét II (1425-1462) Oroszország megkezdte a gyilkos mészárlás, ami tartott 1425-1453. Polgárháború 1425 - 1453 év, a vérontásra az emberek a folyó, ez volt a legkeményebb összecsapás az új állam a régi adott sorrendben.
3. szakasz - a befejezése egyesítésének orosz földek körül Moszkva közötti időszakra terjedt ki a közepén a XV században a végén az első harmadában a XVI században. Grand Prince Moszkva lett Ivan III (1462-1505). A fő ellenfele Ivan III egységesítő politikát szorgalmazott Novgorod boyar köztársaság. 1471-ben Ivan III eltörte csapatokat Shelon folyón. A 1472g. Moszkva elfoglalta fegyveresen Perm. 1478-ban a moszkvai hadsereg vette ostrom Novgorod és csatolta Moszkva.
Ivan III, aki az első nagy fejedelmek Moszkva kapta a király (lásd. Glossary) tett progresszív lépéseket annak érdekében, hogy a teljes népesség a pézsma fordulni alattvalóik, akinek tulajdonát és életét teljesen tartozik a szuverén.
A legfontosabb eredménye a külpolitikai Ivan III volt az utolsó megdöntése a mongol iga. 1476-ban Grand Prince Moszkva hajlandó tisztelegni a Horde és 1480 csapatait az Ugra irányítva a hadsereg Khan Akhmat.
Orosz Ortodox Egyház, ami lett 1448-ban a Helyi (független a konstantinápolyi patriarchátus) uralkodása alatt Ivan III kezdtek játszani még nagyobb szerepet a társadalom életében, hirdetve az isteni eredetét a királyi hatalom és megfogalmazták az elmélet „Moszkva - harmadik Róma”, Moszkva állította egymás hagyományait Róma és Konstantinápoly, valamint a monopólium az igaz hitet - ortodoxia.
Grand Prince of Moscow Vaszilij Ivanovics III (1505 - 1533) csatolt Moszkva utolsó független föld - Ryazan és Pszkov. A 1512 - 1514 év. Vaszilij III háborúban állt Litvánia és visszatért Szmolenszk, Oroszország.
Végére uralkodása Basil III összes orosz földek egyesítette Moszkva és Oroszország helyett a név jön egy új - pézsma, vagy Oroszország.
Az indoklás a világ értékeinek kialakult állapotot volt hivatott szolgálni többször említette az ötlet Moszkva a „harmadik Róma”, fogalmazott a Pszkov szerzetes Filofeem. Szerint Philotheus elmélet a világ két központja kereszténység - ókori Róma és Bizánc - miatt csökkent az eltérés az „igazi” kereszténység Moszkva elutasította a Union of Florence, az egyetlen központja az „igazi” kereszténység és a törvényes utódja ókori Rómában. Az az elképzelés, Moszkva a „harmadik Róma” igazoló Isten választott népe az orosz állam, prédikáció elszigetelődés, az elutasítás minden új, főleg idegen, mint idegen az „igazi” kereszténység. A kivételes értéket az egyház hangsúlyozta az új változat eredetét az orosz kereszténység közvetlenül az apostolok, megkerülve a görög közvetítéssel. Az eredete a görög egyház most tűnt eléggé megbecsült.
Így az első harmadában a XVI században Oroszország területén véglegesen kialakított központosított állam, amely vált a nemzeti kincs, a megszemélyesített személyiség istenített karizmatikus (lásd a szószedetet.) Vezető - a király. Alakult a XIII - XVI században, különösen a mentalitás Moszkva társadalom volt jelentős hatással a jövőben természetesen a történelmi fejlődés Oroszországban.
Kialakulása az orosz autokrácia
A legtöbb munka a probléma a autokrácia védjegy két szakaszában kialakulásának és fejlődésének:
XVI-XVII században - az időszak a fedélzeten együtt uralkodó bojár bojár Tanács és a nemesség;
XVIII-XX században - az időszak abszolút monarchia.
Szakralizációját az uralkodó képét Oroszországban. A fordulópont a fejlesztés orosz autokrácia volt trónra 1547-ben fia, Basil III - Ivan, amikor 17 éves nagyherceg koronázták cár cár Oroszország, a király a Moszkva, „Isten kegyelméből”, és lett az első orosz cár Ivan IV Vasziljevics Rettegett (uralkodása: 1547 -1584). Oroszországnak, hogy megkönnyítse a jóváhagyását az ötlet folytonosságának istenadta monarchia. A király válik megtestesült módon ortodox államiság. Így a folyamat a „szakralizációs” a legfőbb hatalom, ami azt jelentette, nem csak a külső hasonlóság az uralkodó Isten, hanem a feladat a király különleges karizmája, a különleges ajándékokat a kegyelem, amelynek értelmében kezdte felfogható az alanyok egy természetfeletti lény.
Összhangban a görög kánon a királyi minisztérium mindig is a teokratikus értelemben, hogy van, a császár beszélt alattvalóit, mint Isten kiválasztott, hogy az Isten ereje. Gondolatok a szent természetét teljesítmény merült régen 1547. Fokozatosan felmászott az elismerést a nagyherceg, „Isten szolgája”, „őre az orosz földet.” Az emberek Oroszország mindig szolgálatában állt hit és igazság „Atyám - a császár.” Ezek a hiedelmek túlélt a XIX - XX század elején. Jellemző erre az időre hadkötelezettség „a hit, cár és hazáért” írt nagyon erős nemzeti képviselet.
Így a vallási tudat orosz szorosan kapcsolódik az állami és nemzeti tudat. Köztudatban nem tartozik egyetlen uralkodó osztály, és benne rejlik minden ember. Majdnem minden orosz tudomása volt róla, hogy egyértelműen az állam élén egy uralkodó fogant - ortodox király felkent Isten, az úgynevezett teljesítette Isten akaratát. Itt, a legmagasabb szintű teljesítmény, az egyetlen, aki átadta ezt az erőt, ő volt érzékelhető, mint Isten.
Ezért alapuló monarchia, mint a megnyilvánulása az emberek tudata az érzékelés a király a felkent Isten. Az emberek át az akaratukat, hogy a hatalom az lesz a legfőbb, hogy áldott hatalom az uralkodó. De azt feltételezték, hogy a király végzi az állami szolgáltatás engedelmesség, lemondva a személyes akarat.
Rettenetes Iván, mint autokrata. Megszilárdult a trónon, Rettegett Iván kezdett gyors reform alapjait az élet Moszkvában társadalomban. Összességében a reformok közepén XVI században Oroszországban végeztek annak érdekében, hogy erősítse a autokratikus királyi hatalom támaszkodva a szolgáltatás nemesség és korlátozza a gazdasági és politikai szabadságjogok Boyar arisztokrácia városlakó és a paraszti lakosság.
Orosz történeti tudomány a személy saját legjelesebb képviselői - NM Karamzin, SM Szolovjov VO Klujcsevszkoj, SF Platonov, MN Pokrovsky adott egy másik leírást Ivan IV aktivitás. Személyében - a legtisztább bizonyíték a jól ismert népi bölcsesség - „Minden hatalom megront, az abszolút hatalom - teljesen.” Szerint a VO Klujcsevszkoj, Ivan IV - az egyik írástudó, olvasott emberek idejét, tagadhatatlan politikai tehetsége. De amikor birtokba vették az ötletet a korlátlan önkény, amikor együtt a címe király, ő képzelte magát utódját a császárok nemcsak bizánci, hanem a római, az ő féktelen és brutális tett a sok bajt.
Személyes erő Rettenetes Iván különböző témákban féktelen zsarnokság és önkény. Ez az erő volt alapja egy jól átgondolt és amely biztosítja önkényuralmi rendszer. A rendszer autokrácia, által létrehozott Ivan IV, lett az alapja a további megerősítése és fejlesztése, a berendezés teljesítménye abszolút monarchia.
Oprichnina mint eszköz létrehozását önkény. Ivan IV nem fogad el európai stílusú világi állam. Eszményképe - az abszolút monarchia, ahol a hatalom által szentesített a templomba. Ez szolgál erre a célra oprichnina (1565-1572 év) (lásd. Glossary). Anélkül oprichnina egy speciális eszköz kényszert teremtett fiatal királyi hatalom önkény sem nem jelenik meg, és nem is megkeményedik. Oprichnina volt az a fajta kulturális-lélektani értelemben esemény történetében Moszkva Oroszország.
Ennek eredményeként a oprichnina a probléma a hatalom és az állam javára döntött a kormány, hogy megszüntesse a gazdasági hatalom független a tulajdonos, ami alapja lehet a kialakulóban lévő oroszországi civil társadalom.
Ősszel 1572 oprichnina megszüntették. Voltak bizonyos engedményeket. Azt visszatért a részét az elkobzott ingatlanok, posztumusz rehabilitálták néhány áldozat terror. Mi az eredménye a oprichnina?
1. Fontos, hogy a fiatalok ország problémáját viszonyának hatalom (állam) és a társadalom már megoldódott támogatja a kormány. Oprichnina alávetett társadalom korlátlan hatalom a moszkvai cári. Végül megállapított elsőbbsége az egyedüli ura - A király.
Külön említést kell tenni a bojár duma, amely-ben alakult kialakulása során az állam. Bojár duma, amely abból állt, a moszkvai bojárok, valamint a korábbi fejedelmek és a bojárok, bár nem volt arisztokrata összetétele jelképezi bizonyos autonómiát a hatóságok. Kritikus kérdések nem tudta megoldani az élet az állam nagyherceg idején a saját, csak együtt a bojárok. Ez tükrözi az erős demokratikus hagyományokkal, ami nem tűnik el a formáció a Moszkvai Állami. A kisebbségi Ivan IV származó 1533 és 1547 években az ország valóban letelepedett boyar szabályt. A központi hálózati meggyengült eredményeként a reform a hálózati funkció került át a területen. Az érett Ivan IV látta bojárok a fő ellenség, támaszkodott szűk köre hű emberek (az Országgyűlés által választott).
Ennek eredményeként, a szerepe a bojár duma oprichnina esett. Helyezzük a legmakacsabb és kiirtása a képviselők a bojárok vette a bürokrácia: okolnichnye, jegyző a tanács, nemesek duma, stb Bojár duma őrizni, mint tisztelgés a hagyomány, de ez lett kezelhetőbb.
3. ligában gazdaságilag független a hatalom a tulajdonosok, akik lehet az alapja a kialakulását az oroszországi civil társadalom, progresszív típusú fejlődés. Ez történt államosítása társadalom: minden attól függ, az állam és az a személy, a király.
Társadalmi tudat és az önkény, a XVI században. Fontos helyet a XVI században újságírás a probléma kezelésére, az államhatalom. Kérdések a természet birodalmi hatalom és kapcsolatait a fő téma volt a vita között Rettegett Iván herceg Andrej Mihajlovics Kurbsky, kibontakozott 60 - 70-es.
A koncepció a korlátlan hatalom, nyugvó isteni eredetű, testesült leveleiben Rettegett Iván, András herceg Kurbsky. Ezekben a levelekben a Rettegett Iván bizonyult jogát a trónra, mint önkényuralmi ősi és változatlan. Ivan IV Az értekezés az isteni eredetét autokratikus kormány arra a következtetésre jutott, hogy a korlátlan jellegét. Az ő ötlete a királyi hatalom Rettenetes Iván kifejezve a képlet: „Mostanáig orosz uralkodók nem tette lehetővé a jelentés, hogy bárki, szabadon alárendeli a támogatási és végre panaszkodott a jobbágyok, szabadok vagyunk, és végrehajtja azokat a szabad.” - így indokolt jogukat korlátlan hatalom Ivan Groznyy4. Császári hatalom nem korlátozza semmilyen törvények és rendeletek. A Legfelsőbb Bíróság tartozik csak az uralkodó, a típusa és mértéke határozza meg a büntetés maga a király. Ivan még indokolta joga megítélni és büntetni nem csak az üzleti, hanem az elme számára.
Kurbski arisztokrata, művelt, olvasott ember menekült Litvánia, bemutatva a császár súlyos vádakkal. Meggyőződve arról, hogy a király uralkodjanak csak együtt egy előrelátó tanácsadók Kurbski szemben a korlátlan autokrata uralkodó. Politikai koncepció Kurbsky vázolt őket „History of the Great Prince Moszkva” és a leveleket a Rettegett Iván. Ideális Kurbsky - Ingatlan-képviselő monarchia.
A vita során a között Rettegett Iván és Alexander Kurbski szembesültünk két politikai eszmék, amelyek alakult ki a XVI században, és tükrözi a két tendencia a fejlesztés az orosz állam abban az időben. Az első ilyen volt a fejlődés elvének ötvözi erejét az uralkodó, jegyző készülékek intézmények képviseleti szervek központi és helyi szinten. A második, végzi a király, az volt, hogy érvényesülhessenek a abszolút monarchia létrehozásával egy elnyomó politikai rendszer.
A létesítmény a XVI században az orosz autokrácia állítjuk elő az egész során a korábbi orosz történelemben. A győzelem az erők autokrácia, amely megakadályozza a létesítmény, elő óvatosan. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az ideológiai igazolása a átmenet autokrácia. Amellett, hogy a saját újságírói munkák a király, megvédve azt az elképzelést, autokrácia, fontos szerepet játszott, és sok más történelmi és publicisztikai művek az idő, elkezdett bizonyítani Aboriginal autokrácia Oroszországban és annak előnyeit az összes egyéb állami.
5. Az orosz autokrácia a XVII században
Autokrácia, politikai szervezet a társadalom eredményeként a bajok a korai XVII században rosszul elpusztult. Recovery nem volt könnyű. Az év első felében, és még a közepén XVII században a hatalom a király nem mindig korlátlan. Helyreállítása az állam ment nehezen is, mert választott Zemsky Sobor, 1613-ban Mihály király nem volt államférfi. Az év első felében a XVII században Zemsky Sobor folyamatosan dolgozott, amely kapcsolatban áll a hatóságok. Az önkényuralom már helyreállították alatt cár Alekszej Mihajlovics. 1654-ben átvette a címet a „King, Császár nagyherceg minden nagy és kis egyeduralkodó Oroszországban.” Bebetonozta nevét az ország - Oroszország. A király nem gátolta minden törvényt, azt hitték, hogy mielőtt a autokratikus hatalommal senki sincs jogokat. polgárság kapcsolatok helyreálltak.
A XVII században volt Oroszországban államhatalom centralizáció és lesz egy határozott tendencia kialakulásának abszolutizmust. Ha az orosz cári rendszer a korai XVII században viselt jellemzője kaszt-képviselő monarchia, majd a második felében a század az ország politikai rendszere irányába fejlődött abszolutizmust. Ez nyilvánult meg kell szilárdítani az egyedüli hatalom a király, a tevékenységek korlátozása Ingatlankezelő-képviseleti intézmények, vonzza a közigazgatás „neporodnyh” emberek, növelve a szerepe a rend és a végső győzelem a világi hatalom az egyház vezetői.
A folyamat bürokratizálódását közigazgatás tükrözte, hogy megpróbálja megváltoztatni a karakter a bojár duma. Ez megváltozott összetétele és előjogait. A kompozíció a duma miatt nőtt hivatalnokok az emberek, az állami bürokrácia. Ott maradt a legnagyobb a hivatalos állami hatóság. Sok tagja a Duma viselkedett felsőbb utasításra. Így volt elemei a tevékenységek sajátos a kormány. Azonban, a végén a XVII században a értéke a Boyar duma jelentősen csökkent.
A kapcsolat a kormány és a társadalom azonosítottak a Tanács Code 1649 - főként törvénykönyv az abszolút monarchia. Zsinati kód törvénybe autokratikus, despotikus jellegét a kormány. Két fejezet a dokumentum szenteltek már a betartását a presztízse a királyi hatalom, amely meghatározza a büntetés minden gondolatok és cselekvések, kárt okoz, mint „az uralkodó becsület”, és a királyi udvar.
Fontos jelzés, hogy erősítse a autokrácia volt a csökkenés értékének Zemsky Sobor, mint a szervek képviselete. Zemsky Sobor Oroszországban voltak az azonos típusú merültek fel a XIII-XVI században, a birtok-képviseleti intézmények Nyugat-Európában (a brit parlament, a francia általános botok, stb), de mivel a megerősítését autokrácia játszott általában kevésbé jelentős szerepet, mint a nyugat- .
Zemsky Sobor különösen aktív, miután a bajok, amikor a császári hatalom támogatásához szükséges széles körökben a nemesség és az elit kereskedők. Megbeszélés Zemsky Sobor kiszabott lényegi kérdések a hazai és külföldi politikát. Szinte folyamatosan működtetett Zemsky Sobor az 1613-1622 években. Aztán egy tízéves szünet jön össze az Zemsky Sobor, ami után összehívott időközönként. Zemsky Sobor összehívott 1653-, hogy megvitassák a találkozás Ukrajna Oroszországgal, úgy vélik, az utolsó az egész katedrális.
Így a végén a XVII században a politikai rendszer az országban, hogy eljussunk a abszolutizmus, ami tükröződött őszén az intézmények szerepe, jellemző birtok reprezentatív monarchia, amely Oroszországban, a bojár Tanács és bojár arisztokrácia.
Oroszország átmenet abszolutizmus nyilvánult különböző területein a politikai élet a következő pontokban:
Változás királyi címet;
A elsorvadása az attribútum birtok-képviselő Monarchia Zemsky Sobor;
mandative a fejlődése a rendszer, valamint a kompozíció a Boyar duma;
fokozásában értékének különböző szegmenseiben a lakosság az államapparátus;
a győztes eredmény a királyi hatalom a rivalizálás az egyházi hatóság.
6. abszolutizmus - a legmagasabb formája az orosz autokrácia.
A kifejlődött abszolutizmus Oroszországban