A vese kezelési léziók trombotikus mikroangiopátiák

A trombotikus trombocitopéniás purpura és hemolitikus-urémiás szindróma COP használt, antikoagulánsok, vérlemezke-ellenes szerek, a lép eltávolítását, a dialízis. Ami minden egyes ilyen módszerek és ezek kombinációi különböző vélemények a szakirodalomban néha ellentmondásos. A kezelés eredményeit ismertetjük egyes betegek vagy kis csoportokban; kontrollált vizsgálatokat nem végeztek.

Egyes esetekben, különösen, ha van egy kép a disszeminált intravascularis koaguláció, hatékony heparin. Elég meggyőző megfigyelések M. Brain és mtsai. (1968), aki kezelt 7 betegnél heparin thrombotikus thrombocytopeniás purpura 4 betegeknél, akik heparint terápiát belül az első 10 napon a betegség, visszanyert (csak kettőt tartott peritoneális dialízis); 3 betegnél, akiknél a kezelés később kezdődött (a 18-31-ik napján betegség), túlélte csak egy, és a veseműködés ő nem épült fel teljesen. A kezelés heparin tisztában kell lenniük a fokozott halálos vérzés.

Együtt véralvadásgátló és gátolják a vérlemezkék funkcionális aktivitását [Zacharski L. et al. 1971]. Giromini M. et al. (1972) sikeresen alkalmazták az acetilszalicilsav (1 g naponta) és a dipiridamol (600 mg / nap) a 26-éves férfi vesebetegséggel és trombomikroangiopatiey előtt hatás nélkül a kezelés 1 hétig heparinnal és prednizon; dózis csökkentése 300 mg dipiridamolt eredményezte gyors csökkenését vérlemezkék. Miután 3 hónapos kezelés dipiridamol fokozatosan megszűnik; 8 hónap után megszüntetése után a beteg állapota jó volt.

J. Amir és S. Kraus (1973) leírtak egy 17 éves nő, a trombotikus trombocitopéniás purpura, amelyben a COP, prednizolon és heparin hatástalan volt; javulást, majd teljes gyógyulás (catamnesis vezethető 12 hónapig) csak hozzáadása után a kezelés az aszpirin és a dipiridamol (napi 400 mg).

A megfigyelése E. Rossi (1974) 14 éves fiú fényes képet trombotikus trombocitopéniás purpura (vérszegénység, súlyos thrombocytopenia, mérsékelt növekedés a karbamid-nitrogén, hemiparesis, afázia) kezeljük prednizolon 8 napig nem javítja a tüneteket; hozzátéve dipiridamol (400 mg-os napi adag) és acetilszalicilsav (1 2 g) csökkenését eredményezte a neurológiai rendellenességek; és hematológiai paraméterek után javultak növekvő dózisú dipiridamol 600 mg; ezt követően kinyerjük. Ugyanez a jó eredmények leírása a kezelésére hemolitikus urémiás szindróma [Brown S. et al. 1973; S. Thorsen et al. 1979].

Használt és más gyógyszerek, amelyek vérlemezke elleni fellépés, mint a dextrán. Így szerint megfigyelések J. Cuttner (1974), visszanyert 5 6 szenvedő betegek a trombotikus trombocitopéniás purpura, szteroid kezelés, a lép eltávolítását és a dextrán-70.

Egyes leírások jelölt kedvező hatását plasmapheresis [Ryan P. et al. 1979]. Kezdve a koncepció a szerepet patogenezisében thromboticus microangiopathia plazma faktor deficiencia, amely serkenti a prosztaciklin, G. Remuzzi et al. (1980) sikeresen alkalmazhatjuk az ilyen betegek kezelésére, a plazma transzfúzió.

Kapcsolatos észrevételeket használata vérlemezke-ellenes szerek, amelyek még egy karakter, de úgy tűnik, még mindig nagyon meggyőző. Nyilvánvalóan, jelenleg, ennek segítségével a trombotikus trombocitopéniás purpura és hemolitikus-urémiás szindróma a értéke a szteroidok kombinációjának két trombocitaromboló (1-1,2 g acetilszalicilsavat és 400 mg dipiridamolt 600 óra), plazma adását, amennyiben szükséges, végző hemodialízis. Leírtunk néhány esetben sikeres vesetranszplantáció a hemolitikus urémiás szindróma [Morel-Maroger L. et al. 1979] és egy esetben a betegség kiújulásának a transzplantáció után [Folman R. et al. 1978].

ed. Tareeva EM