Kvótaválasztás, fő tömb módszer
Kvótaminta-mintavétel esetén a minta térfogata előzetesen alakul ki, figyelembe véve a populációra vonatkozó korábbi adatokat. A probabilisztikus és kvóta-kiválasztás általános problémája a vizsgálat tárgyát képező lényeges jellemzők meghatározásának nehézsége. Ezeknek a nehézségeknek a forrása az érdekelt szociológus nézőpontjának hiánya. Az ilyen szövődmények elkerülése érdekében a szűrés során általában szorosan összefüggő jellemzőket alkalmaznak.
A kvóta kiválasztásához elméletileg reprezentatív mintát hozunk létre: szerkezete és mennyisége az általános lakosság szerkezetének és térfogatának megfelelően határozható meg.
A kvóta kiválasztásának végrehajtása a kutatási egységek kiválasztási folyamatának helyes szervezésétől függ, de a probabilisztikus szelekciótól eltérően a kutatási egységek kiválasztásának helyessége nem véletlen körülmények között, hanem a megkérdezettek tudatos, célirányos tevékenységén múlik. A kvóta-mintavétel reprezentativitásának mértéke a kvótákat meghatározó jellemzők stabil mértékével arányosan növekszik. Ezért a statisztikai adatokat különös óvatossággal kell kezelni.
Megpróbálta javítani a kvóta módszerét, a kvótaválasztás magában foglalta a valószínűségi mintavétel elemeit és kvóta mintavételezést is használt a többlépcsős mintavételezés során.
Az első esetben ez azt jelenti, hogy az interjúalany elveszíti a válaszadók keresési szabadságát a jellemzők megfelelő kombinációjával. A valószínűségi kiválasztáshoz hasonlóan, megkapja azon személyek listáját, akiknek kapcsolatba kell lépniük. Csak olyan válaszadókkal folytatott interjút, akik a szükséges paraméterek kombinációját viselék. Néha a megkérdező megkapja a válaszadók kiválasztását közvetlenül a felmérés előtt. Ezeknek az újításoknak köszönhetően a kvóta-mintavétel bizonyos mértékű előnyeit kombinálják a valószínűségi szelekció előnyeivel.
A második esetben a kontingensmintát csak a kiválasztás utolsó szakaszában használják. Ez a stratégia a fokozatok elosztásában használt legfontosabb jellemzőkkel rendelkező úgynevezett önpunktsá- gos mintavételt (arányos a megfigyelési egységek általános népesedésével arányosan) biztosítja, ezért a kvóta-mintavételhez kapcsolódó kockázat jelentősen csökken. Ugyanakkor a minta mérete csökken.
A nem-véletlen kiválasztás egyik típusa a fő tömb metódusai. Az általános lakosság egy csoportja megfigyelés alatt áll, amelynek aránya a kutató véleménye szerint "kellően" vagy "kellően jelentős". Vannak esetek, amikor az általános lakosság egységeit önkényesen veszik, a kutató "intuíciója" alapján. E megközelítés pozitív aspektusa a költséghatékonyság. Azonban a "célzott" kiválasztások, valamint a fő tömb-módszerrel történő kiválasztások túlnyomórészt önkényesek az olyan jellemzők tekintetében, amelyek a vizsgált jelenségek szempontjából jelentősek, és a kapott adatok értelmezése. A fő tömb módszer alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha a kutató meglehetősen biztos abban, hogy a mintába bekerülő népesség egy része nem befolyásolhatja a tanulmány következtetéseit. Ha nincs ilyen bizonyosság, a módszer nem alkalmazható.