Az ionizáló sugárzás alkalmazása az orvostudományban
A populáció irradiációjának legnagyobb hozzájárulását számítógépes tomográfia (34%), majd a felső gasztrointesztinális traktus (12%) tanulmányai követik.
A radionuklidok használata az orvosi radioizotóp-diagnosztika területén, nevezett nukleáris medicina, összefüggésben áll a radionuklidok bejuttatásával a szervezetbe. A radioizotópokat (jelölt atomok) használják az emberi szervezetben előforduló folyamatok és a rákos daganatok kimutatására. A radionukliddal jelzett gyógyászati készítményt szervek szétosztják biológiai szervekbe. A szervezetben vagy testben a tevékenység eloszlását rögzíthetjük, megítélhetjük a szerv vagy a szövet működését.
Például a pajzsmirigy funkciójának értékelésére a jód izotópokat (131I, 125I) használják; a nátrium 24 Na izotóp lehetővé teszi a véráramlás sebességének és érpermeabilitásának meghatározását; izotóp technécium 99 m Tc a pajzsmirigy, a nyálmirigyek, a szív, a váz, az agydaganatok, a máj és a vesék funkcionális állapotának vizsgálatára szolgál; a kobalt 60 Co és cézium 137 cs izotópjai a terápiában és mutatóként használatosak; izotóp szén 14 C - biomedikai kutatások elvégzéséhez. A lista nem teljes.
Terápiás célokra a sugárzást elsősorban rákos betegek kezelésére használják. A radioterápia a koncentrált röntgensugarak és a radionuklid forrásokból származó sugárzás külső kötegeit használja, amelyek a tumor lokalizációjának helyére összpontosulnak.
A terápiában radionuklid gyógyszerkészítményeket is alkalmaznak. Ha bejuttatják a szervezetbe, szelektíven helyeznek el valamilyen szervbe, koncentrálva a rákos sejtekben. Az ebben az anyagban található radionuklid rövid hatótávolságú sugárzást bocsát ki (α- vagy β-részecskék), és sejtvesztést okoz a gyógyszer lokalizációjának helyén, anélkül, hogy az egészséges szöveteket befolyásolná.
Az emberek által a diagnózisban és kezelésben kapott dózisok nagyok, nagyon eltérőek lehetnek. Ezért minden embernek ügyelnie kell rá, hogy ne rászoruljon röntgen diagnosztikai eljárásra. Egészségügyi szempontból az a kis veszély, amelyre a páciens a besugárzás során ki van téve, túlzottan kompenzálja az orvos által kapott információkat, ami segít a betegség diagnosztizálásában és kezelésében. Amikor röntgenfelvételeket alkalmaznak rákos daganatok kezelésére - ez indokolt. Ha a páciens rákos, és nem kezeli, akkor a kilátások nyilvánvalóak, tehát érdemes aggódni a lehetséges genetikai rendellenességek, illetve a rákos daganatok 20-30 év után történő besugárzása miatt. Számos röntgenfelvétel növeli a genetikai kockázatot, valamint a leukémia (vérrák) kockázatát. A fogászati röntgenvizsgálatot gyakran indokolatlanul használják, ezért ólomvédett ólom kötényt kell használni a test védelme érdekében, ami megakadályozza a röntgensugarak szórását és felszívódását a szervezetben [12].
A letöltés folytatásához össze kell gyűjtened a képet: