Az Európai Unió (EU) célkitűzései, a hatóságok rendszere, funkciói és hatáskörei
Az EU egy nemzetközi szervezet, amely egy nemzetközi szervezet (államközi) és az állam (szupravuláció) jellemzőit ötvözi, de hivatalosan nem az egyik, sem pedig a másik.
Az EU célkitűzései az EU létrehozásának és működésének fő irányai. Az EU célkitűzései közé tartoznak:
1) az emberi jogok és a szabadságjogok területén - a béke, a közös értékek és a népek jólétének megteremtésének előmozdítása. Az EU célja, hogy polgárai számára biztosítsa a szabadságot, a biztonságot és a legitimitást, amelyeket a belső határoktól függetlenül az egész EU-ban engedélyeztek. A külvilággal fenntartott kapcsolatokban az EU kijelenti az értékek és érdekek előmozdításának és védelmének célját;
Az Európai Tanács. Az Európai Tanács az Európai Unió legmagasabb politikai testülete, amely az EU tagállamainak állam- és kormányfői. Az Európai Tanács tagjai szintén 2,5 évre megválasztott elnöke és az Európai Bizottság elnöke.
Funkciók és hatáskörök. A Tanács meghatározza az EU fejlődésének fő stratégiai irányait. Az Európai Tanács fő küldetése a politikai integráció általános vonala. A Miniszterek Tanácsa mellett az Európai Tanács az európai integráció alapvető szerződéseinek megváltoztatásának politikai feladata. Üléseit évente legalább kétszer tartják, akár Brüsszelben, akár az elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának jelenleg vezető tagállamának képviselője alatt. Az ülések két napig tartanak.
Az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó hatalma legfelsőbb szerve. Felelős az uniós döntések végrehajtásáért, felügyeli a törvényei betartását a tagországokban, és szükség esetén pert indít az Európai Unió bíróságán a tagországok ellen a tagsági kötelezettségek megsértése miatt.
28 biztosból áll, akiket a tagállamok kormányainak egyetlen megállapodásával ötéves időtartamra nevez ki. A Bizottságnak legalább egy képviselőjével kell rendelkeznie az egyes tagállamokban. A Bizottság tagjai munkájukban nem tagországok, hanem csak az Európai Unió tagjai. Minden uniós javaslatnak át kell haladnia a Bizottságon. A Bizottság képviselői joga van részt venni a javaslat megvitatásában az összes jogosult uniós szervnél.
Az Európai Bizottság ötévente kerül kialakításra az alábbiak szerint. Az EU-Tanács az állam- és / vagy kormányfők szintjén felajánlja az Európai Bizottság elnökének jelöltségét, amelyet az Európai Parlament hagy jóvá. Továbbá az EU Tanácsa a Bizottság elnökeivel együtt az Európai Bizottság várt összetételét képezi, figyelembe véve a tagállamok kívánságait. Általános szabályként, amelyet a gyakorlat alapján fejlesztettek ki, az Európai Bizottság tagjait a nemzeti kormányok és miniszterek korábbi vezetőinek nevezik ki. A kabinet összetételét az Európai Parlament hagyja jóvá, és végül az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja.
Az Európai Bizottság elsősorban az EU-ügyekkel foglalkozó miniszterekkel áll kapcsolatban a 28 tagország összes kormányában. Az EU napi igazgatása a komitológia keretében valósul meg. A Komitologiya az Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa által létrehozott számos bizottság rendszere, amelyben nyomon követi az EU elfogadott jogalkotási döntéseinek végrehajtását.
Az Európai Bizottság minden döntése pusztán ajánlástervezet, minden vitatott kérdést a nemzeti kormányok szintjén rendeznek. Ezenkívül az Európai Bizottság külföldön diplomáciai feladatokat lát el külföldön, képviseleti irodák hálózata révén (beleértve Moszkvában is).
Az Európai Parlament. Az Európai Parlament az Európai Unió jogalkotó szerve, amelyet közvetlenül az uniós tagállamok állampolgárai választanak meg. Az Európai Unió Tanácsával közösen a parlament az EU kettőstényes jogalkotó ágát alkotja, és a világ egyik legbefolyásosabb jogalkotó testületének számít. A szervezeti felépítés és a testület munkájának elveit az Európai Parlament szabályzata tartalmazza.
Az Európai Parlament jogalkotói feladatokat lát el az EU Tanácsával, amely törvényeket (irányelveket, utasításokat, döntéseket) is elfogad. Mivel az aláírási Nizzában, a legtöbb politikai területen működik úgynevezett elve közös megoldásokat, amelyek szerint az Európai Parlament és a Tanács az Európai Unió egyenlő hatalmat, és minden számla a Bizottság által benyújtott, figyelembe kell venni a két eredmény. A nézeteltéréseket a harmadik olvasat során meg kell oldani.
Az Európai Parlamentnek nincs joga a kezdeményezéshez, más szóval nem tud saját számlákat készíteni. Ezt a jogot csak az Európai Bizottság látja el egy páneurópai politikai színtéren.
Az Európai Parlament és az EU Tanácsa közösen költségvetési bizottságot alkot, amely az EU költségvetését képezi.
A Parlament ellenőrzi az Európai Bizottság tevékenységeit is. A Parlament plenumának jóvá kell hagynia a Bizottság összetételét. A Parlamentnek joga van a Bizottság elfogadására vagy elutasítására csak teljes egészében, és nem az egyes tagok számára. A Lisszaboni Szerződéssel összhangban az Európai Parlament feladata az Európai Bizottság elnökének megválasztása. Ezenkívül a Parlament kétharmados többséggel bizalmatlansági szavazást javasolhat a Bizottságnak, nem pedig lemondását.
Emellett a Parlament egy ellenőrző bizottság létrehozásával gyakorolhatja az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak az ellenőrzést.
Az Európai Unió Tanácsa (amelyet hivatalosan a Tanácsnak neveztek, általában hivatalosan a Miniszterek Tanácsának nevezték) - együtt az Európai Parlamenttel, az Unió két jogalkotó testületével és annak egyik hét intézményével. A Tanács a tagországok 28 tagállami minisztereiből áll, a megvitatott kérdések körétől függően. Ugyanakkor a különböző kompozíciók ellenére a Tanács egyetlen testület. A jogalkotási hatáskörön kívül a Tanácsnak van néhány végrehajtó szerepe a közös kül- és biztonságpolitika területén.
Az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága Luxembourgban tartja üléseit, és az Európai Unió legmagasabb igazságügyi példánya.
A bíróság 28 bíróból áll (egy az egyes tagállamokból) és nyolc általános tanácsot. Őket hatéves időtartamra nevezik ki. amely meghosszabbítható. A bírák fele háromévente frissül.
Funkciók és hatáskörök. A Bíróság szabályozza a tagállamok közötti nézeteltéréseket; a tagállamok és az Európai Unió között; az uniós intézmények között; az EU és magánszemélyek vagy jogi személyek, köztük a testületek alkalmazottai között (ez a közigazgatási bíróság nemrég jött létre). A bíróság véleményezi a nemzetközi megállapodásokat; a nemzeti bíróságok kérésére előzetes (hátrányos) döntéseket hoz az EU alkotmányos szerződéseinek és normatív jogi aktusainak értelmezésére vonatkozóan. Az EU Bíróságának határozatai kötelező érvényűek az EU területén. Általános szabályként a Bíróság hatásköre kiterjed az EU hatáskörébe.
A Maastrichti Szerződéssel összhangban a Számvevőszék bírságokat szabhat ki azon tagállamokra, amelyek nem tesznek eleget a rendeleteinek.