A fejében az emberi realitásérzék, a valóság jelenlétének
Mi nem lakik már az eredete a hit a görögök az ő isteneiknek; de az összes adataink arról vezet a következő következtetésre jut: van, úgy tűnik, a tudat az emberi értelemben a valóság, egyfajta objektív létezését, az észlelés objektív lét, a gondolat, hogy van valami. Ebben az értelemben a mélyebb és általánosabb, mint bármely más „érzi”, megállapításai szerint, a modern pszichológia kell tekinteni, mint a közvetlen forrása a kinyilatkoztatásokat. És ha ez így van, minden érzékünket először felébred bennünk az érzés a valóság. De ha minden idegen befolyás hatására ötletek, például növeli ezt az érzést, azt könnyen vásárolt számunkra a valóság, ami a kiváltságot a rendes érzékelésnek. Mivel a vallási eszmék keltheti bennünk egy érzés az igazi, hiszünk bennük ellentétes a józan ész, akkor is, ha azok annyira homályos, hogy nem tudnak vált módon a képzeletünkben. Hiszünk bennük, akkor is, ha a jelentőség, ezek nem létezik, a tárgyak Kant teológia. A legérdekesebb bizonyítékuk ilyen primer realitásérzék ad nekünk néhány „hallucinációk”. Gyakran előfordul, hogy a „hallucináció” nem éri el a teljes fejlesztés: a férfi hirtelen úgy érzi, mellette valaki „jelenlét”, van egy határozott helyet a térben, hogy létezik egy bizonyos megfoghatatlan formában, a tényleges legintenzívebb valóság, bár láthatatlan, hallhatatlan, megfoghatatlan, nem hozzáférhető az érzékeket. Idézek néhány példát az ilyen hallucinációk, mielőtt átadja azokat az eseteket közvetlenül kapcsolódó vallás.
Az egyik közeli barátja, a magas intelligencia ember volt ez a furcsa érzés többször is. Ő válaszolt a kérdéseimre a következő:
A következő éjszaka, amikor magamhoz tértem, gondolva az előadások, én már dolgoztam, azonnal éreztem a jelenlétét, de nem a megjelenése, hogy mi volt itt tegnap este, és ez együtt járt ugyanebben az értelemben a horror. Koncentráltam minden hatáskörét a lélek, hogy „ez” eltűnik, ha az ellenséges velem; és ha nem, akkor kap, hogy nyissa ki, hogy ki vagy mi van; ha nem tudja megmagyarázni nekem semmit, hadd nyugdíjba. És ez eltávolítható, mint az előző este, és a testem gyorsan visszatért a normális kerékvágásba. Ez egy „jó érzés” Én már át még kétszer az életemben. Miután tartott az egész negyed óra. Mindhárom esetben a bizalmat, hogy túl van rám volt valami, ami végtelenül erősebb, mint a szokásos bizalmad az emberek előtt láthatjuk. Ez a „valami”, úgy tűnt, hogy közel állnak mellettem, és ez sokkal valóságosabb, mint a tárgyak a hétköznapi érzékelés. Annak ellenére, hogy nekem úgy tűnt, valami hasonló nekem, azaz, arra a következtetésre jutott egy bizonyos határon, kicsi és nyomorúságos, nem tűnik számomra az egyedi lény vagy személy. "
Ez a tapasztalat természetesen nem vonatkozik a tisztán vallási kérdésekben. De mégis, tudja megközelíteni bizonyos körülmények között. Ugyanaz a személy közölte velem, hogy ő ezt az érzést láthatatlan jelenlétet, ugyanolyan erős és bizonyos, nem csak kíséri egyfajta öröm.
„Én nem is bánja senki jelenlétét, de a mélysége elárasztják engem örömmel, hozott nekem egy vakító biztos valami kimondhatatlan jó Nem volt valami homályos értelemben, hogy mit ad nekünk egy vers, dráma, virág vagy a zene: ez egy erős hit jelenlétében. néhány erős ember a közelemben.
Amikor elhunyt emlékét stabil maradt, ami csak jön a valós eseményeket. Ha minden más benyomásokat lefekvés, egyedül érvényes maradna.”
„Olvastam körülbelül húsz percig, és a figyelmemet szívódott fel a könyv, én nem hiszem, bárki barátom, amikor hirtelen, minden átmenet nélkül azt rendelkezett speciális, rendkívül kellemetlen állapot hatással volt rám, amelynek intenzitása nehéz megítélni. nem teszt neki, hogy a szobában, nagyon közel áll hozzám, a lény dobtam a könyvet ;. de ennek ellenére én izgalom, nem veszít lélekjelenlétét, és nem érzi, hogy tartani ültem mozdulatlanul a szemét a tüzet, de. valahogy tudta, hogy a barátom AH . Nézőtér mögöttem, néhány maradt, háttérbe szorította a szék támlájára, amelyen ültem. I kissé fordult a szeme megváltoztatása nélkül a pozíciómat, és látta, hogy az alsó része a lábát, tanult még szürke-kék színű, amit gyakran hordott. Csak kérdés úgy tűnt, áttetsző, hasonlít sűrű füst „[4]. Miután ez a vizuális hallucinációk még folyik.
A ez az, amit mások mondanak:
„Egy nap, hirtelen felébredt éjjel, csak felébredt valaki -., Hogy úgy éreztem, mintha én szándékosan ébredt, és az első gondoltam az volt, hogy betörtek a házba behatoló Aztán fordult a másik oldalára, és megpróbál aludni, hirtelen éreztem jelenlétét. . a szobában, és a furcsa dolog, mert ha tudnám, hogy nem egy élő személy, hanem a szellem ez hozhat egy mosolyt -. de nem tudok közvetíteni tények, mint ahogy történt a valóságban nem tudom jobban meg tudjuk határozni az érzéseimet. mit kellene nevezni egyfajta valaki szellemi jelenlét. I uc ytal míg erős babonás félelemmel, mintha ez fog történni, valami furcsa és félelmetes „[5].
Genf professzor Flournoy (Flournoy) küldte a következő megjegyzéseket egy közeli barátai, az ajándékot az automatikus írás:
„Kénytelen vagyok azt gondolni, hogy nem írok befolyása alatt tudatalattimból én, mert közben én automatikus írások, az érzésem, mások magánéletének, hogy, néha annyira jól érezte magát, hogy azt mondhatnám, ahol van kapcsolatban nekem . az egyik, aki így érinti ez a benyomása, hogy valaki jelenléte nehéz leírni, intenzitása és tisztaság függően változik, aki ír a kezem Ha valaki azok közül, akiket szeretek, érzem azonnal. megkezdése előtt Process A szentírás, azt hiszem, tudom a szíve. "
Az egyik korábbi könyvek hoztam már nagyon kíváncsi esetén ezeket a hallucinációkat az vak. Gyakran érezte a jelenlétét egy lény, fehér szakáll, öltözött egy szürke öltönyt, hogy átjutott egy keskeny rés az ajtón, és elindult a szoba túlsó felé a kanapén. Szenvedett ebben a hallucináció vak rendkívüli intelligencia, és az ő vallomása lehet bízni. Teljesen mentes vizuális képzelet, nem tudta elképzelni, nincs fény, nincs virág. Azt állítja, hogy pozitívan sem tárgyaláson, sem más érzés nem vesz részt ebben a csalóka érzékelés. Sokkal inkább egy elvont fogalom, amely közvetlenül kapcsolódik a realitásérzék és térbeli lény, más szóval ez egy teljesen tárgyiasult és lokalizált térben ez megy. Ezek a példák többek között, de ezeket a kérdéseket nem kell elegendőnek tűnnek fennállásának megállapításához a mentális szervezet érzékek érzékeljük a valóságot több homályos és általános, mint a különleges érzéseket. Egy érdekes probléma pszichológusok jelen ismertetés szerves heverők, hogy érzi magát. Ez lenne a természetes, hogy rendelje az izmos értelemben az értelemben, hogy mi élünk, amikor az ideges energia nyilvánul meg minket az intézkedés formáját. Bármi, ami izgat minket a tevékenységeket, vagy hogy okoz önkéntelen borzongás a horror, lenne egy igazi számunkra, még akkor is, ha ez csak egy elméleti id is. De menjünk félre a homályos hipotézist, annál, hogy mi érdekli a leginkább jellemzők, és nem a székhelye a szervezetben.
Igazi értelme, mint minden más pozitív tudatállapot megfelel egy negatív állapot: az értelemben a szürreális. Vannak, akik jól ismeri. Hallunk időről időre ilyen panaszok:
„Ha belegondolok ő alkalmi megjelenés a bolygón, kopott térben ugyanazt a véletlen égi katasztrófák, mondja M-me Ackermann, amikor látom magam körül lények azonos efemer és megfoghatatlan, mint én, a hullámok, feldobja miatt kimérák úgy érzem, egy furcsa érzés, hogy ez egy álom úgy gondolom, hogy szerettem, szenvedett, és hogy meg fog halni - egy álom az utolsó szó lesz: .. „ez az egész egy álom,” [6].
A melankolikus, mint látni fogjuk tovább, az az érzés, valótlanság dolgok alakulnak perzselő fájdalmat, sőt öngyilkossághoz vezet.
Ezért lehetséges, hogy tekintsék kétségtelen tény, hogy az adott területen a vallási tapasztalat sok ember számára, hitüket nem formájában elvont fogalom, amely felismeri az igazi oka, de formájában a valóság megértett közvetlenül szinte érzékelésben. Az a tény, hogy van-e értelme egy erős és intenzív fokozat vagy alig észrevehető formában, a hit megerősödik, majd gyengült. Ahelyett, hogy absztrakt leírások jobban kiemelje a kérdéses konkrét példákat. Először is, adok egy negatív példa, ahol egy ember panaszkodik a veszteség az értelemben a kérdés. I kölcsön a történet egy tudós vallásos életet. Ebben a részben, látom bizonyítékát, hogy a realitásérzék közelebb van érzés, mint a szellemi folyamatokat.
„Éves kor között húsz és harminc éven át, fokozatosan egyre hitetlen, de nem tudok mondani, hogy én valaha is elvesztette, így jól írta le Herbert Spencer” határozatlan tudat abszolút valóság, hogy mögötte a világ jelenségek. Számomra ez a valóság nem csak megismerhetetlen, mint Spencer, mert bár már nem fordulnak Istenhez gyermekek imákat, és soha, hogy mit nem kér az ismeretlen, de az egyes jelentések, azt találjuk, hogy sokszor volt a kapcsolata vele, mint például a amely létrehozta egy imát. valamennyi x én nehézségek, főleg az otthoni és az üzleti életben, a hibák és problémák, ha a lelkem nyomott volt, találtam segítséget, mivel most már látom, hogy van valami, ami alapjául szolgál minden dolog. Nagyon közel volt hozzám, és én mellé, - nem tudom, hogyan lehet jobban mondani - minden nehéz pillanat az életemben, és megerősített engem és töltött nekem végtelen életerő, úgyhogy éreztem titkos megtakarítást jelenlétében ismét olyan volt, mint egy kimeríthetetlen forrása az élet, az igazságosság, az igazság. és erőt; Őt ösztönösen megfordult minden alkalommal gyengült. És ő mindig segítette rám a bajt. Most már látom, hogy ő, és volt már személyes kapcsolat, mert az elmúlt években, amikor elvesztettem az utat, azt egyértelműen érezte semmi helyrehozhatatlan veszteség. Mindig találtam egyszer hivatkozott rá. Ezt követte az években, amikor én majd rátalált, nem tudta megtalálni. Emlékszem az éjszakák számát, amikor nem tudtam aludni bánat. Azt hánykolódott a sötétben, nézett, mintha tapogatózás ismerős jelenléte a legfőbb lélek lelkem, ami mindig is legyen résen mellém, és kinyújtotta a segítő kéz; de a kommunikáció köztünk megszűnt. Helyett a lények volt érvénytelen. Most, amikor én körülbelül ötven éves, teljesen elvesztette a képességét, hogy unió vele. És be kell vallanom, hogy az életem elvesztette neki nagy támogatást. Ő lett, amit - valami élettelen és közömbös. Látom, hogy a tapasztalt, mielőtt közel volt az ima a hívő, bár én nem nevezném ima. Mi hívom itt a „lény” nem otozhestvit Spencer a megismerhetetlen. Ez az én saját újdonsült ösztön egy személyes Isten, a legfőbb jóság van kapcsolatban, én mindig is támaszkodott. És hogyan -, hogy mi történt, hogy elvesztettem. "
Az életét a szentek gyakran találkozott egy ilyen változás időszakok élő hit és a hit ingadozó. Talán senki sem jámbor lélek, mely ne lenne emléke egy ilyen válság, amikor a látás az igazság, és néha közvetlen értelemben Isten jelenlétének, rázták a lélek, illetve animátori mindennapi szokásos hitet. Levelezésében James Russell Lowell (James Russell Lowell) találunk egy rövid említést egy hasonló élményt:
„Péntek este, rájöttem valamire. Én Máriával, ahol beszélt az utat a szellemek a jelenség, hogy már ez a homályos elképzelés. M.Patnam lépett a vita róla. És aztán, mint mondtam a lelkek világában megjelent nekem, mert emeltek a mélységből a teljesítmény rock valaha oly világosan nem éreztem az Isten lelke bennem és körülöttem tűnt az összes helyet tele volt Isten jelenléte; .. a levegő rázkódott a robbanás az Ismeretlen beszéltem egy ünnepélyes nyugalom és. tisztaságát próféta. teljesebb tell megnyitott Nem tudom venii én magam nem értettem az akarat, de a nap jól értem végéig; .. és akkor fordítson rá, és látni fogja az összes nagyságát „[7].