Valentin Sorokin, „miért kell szégyellni, hogy én vagyok az orosz” - Kultúra

A híres költő és esszéíró ünnepli 80. évfordulóját

Látva az egyik költő, akkor azt bárki nem keveredik. Az első alkalommal találkoztam Valentina Sorokina udvarán Irodalmi Intézet. Ő állt ki feltűnően még itt, többek között a kreatív emberek. Egy igazi költő!

Több mint harminc éve, Valentin Vasziljevics vezette a magasabb irodalmi kurzusok. Előestéjén a születésnapját, beszélünk az átadott utat.

Fotó: Személyes archívum

- Még mielőtt az iskola, anélkül, hogy tudnánk a betűket, elkezdtem írni. Először couplets, majd a költészet. Laktunk, a Dél-Urál, a kozák falvak Ivashla. A pápa - erdész, kitört a háború, elment az első cserkész. És mi van a nyolc gyermek! Visszatért az összes sebesült mankó.

Gyakran gondolok rá. Apa szereti a dalokat játszott a harmonika, az első helyet a versenyben a népművészet. Nagyon szerette a baskír, csuvas, Mordovian. Mint egy esküvő, biztos, hogy nevet. Számomra ő azt mondta: „Igen, a költészet - ez nagyszerű! De jobb lenne, ha elment egy katonai iskolába. Diplomáját, általánossá vált, és szétszórt ezek a gazemberek. "

- A vezetők a miénk. Gyűlölte őket kannibalizmust, úgy, hogy megkezdték a pusztítás az orosz vidéken. Azt mondta: Fiam, ha élni, hogy a koromat, meg fogja érteni, hogy apa általában csak ebben az időben nem lesz elég katona a hadseregben, a nők szülnek megszűnik.

1962-ben tagja lett az írószövetség. Leonid Szoboljev kíváncsi: „Ez az első alkalom egy személy veszi a Komsomol kora”. Én nagyon támogatta Vaszilij Fjodorov, a híres költő abban az időben. Boris Brooks, az ártatlan tíz évet töltött a Kolyma melegítjük rám. Ljudmila Tatyanicheva szerkesztette az első könyvem - „Dream”. Próbáltam fizetni minden jó. Számomra ezek az emberek nem felejtették, és ők az én minden nap.

- Én 13 éves nem engedélyezett külföldön.

- És én nem tudom! És, hogy elvitték az én lakásomban cseppentve multimilliardershu Christina Onassis új férje, a szovjet?

- Lehet, hogy „hibák” már telepítve van?

Saját lakás volt az író házában. És itt vagyunk a Boris Mozhaev és hogyan ki az ablakon az utcára dolgok, könyvek dobni.

- Költő Andrei Dementyev hajtott írók Kubába, vezette a küldöttséget. Leültünk egy repülőgép, felszállás öt perc múlva. A hang a hangszórók: utas Sorokin, a kiutat! Értettem mindent: még Liberty Island nem tudok megjelenni.

- Azt nem volt hajlandó írni felmondják a KGB - ezért megbízhatatlan. „Oroszország! Az itt született költők! a sorsa az utat a sötét szemek, mint a hordó egy pisztolyt, és rám mutatott. " Utaztam a vonaton, hogy Domodedovo, ahol élt akkor, és írta ezt a verset. A Lubyanka egy tip én kihallgatták hat órán keresztül. De eddig semmit sem találtak! Azt lehet igazán soviniszta?!

Fotó: Személyes archívum

- Költő Mikhail Lvov azt mondta nekem: „Val, jött egy nagyon nagy főnök, és azt mondta neki, hogy mit csinálsz Sorokin. Ez a személy fog halni, de nem árulja el a haza! "

Aztán elkezdtem a külföldi utazás. Szergej Mihalkov gyűjteménye a moszkvai Írószövetség Szervezet. Mondja ki utazhat a Közel-Keleten (mindkét alkalommal háború volt a palesztinok és Izrael). Minden néma. Aztán felemeltem a kezem. Áll egy híres író, ő él és virul, és általában egy jó ember. „És te, Valentin, nem félsz, hogy hozza ki a koporsóban?” Azt mondják: „Nos, valahogy csak nem sírni,” A csarnokban nevetés és taps.

Én már többször Szíriában, Palmyra, az arabok már lefordított sokat találkoztam Hafez al-Assad, apa a jelenlegi elnök. Minden út után meg kellett írnom a jelentést a Központi Bizottság. És a párt tagjai, így hirtelen tetszett a megjelenés és a stílus, hogy van nekem végtelenül kér, hogy menjek valahova.

Külföldön voltam 14 vagy 15-szor. Számomra ez egy nagyon. A harmadik napon elkezdek crazy: miért jöttem ide. Bárcsak elmentek Ryazan! Jönne ki a bank az Oka, azt elfelejteni Esenina, helyesen: „állok egyedül között a csupasz sima, a szél elviszi a daru. Tele vagyok gondolatai ifjúsági szórakoztató, de semmi az elmúlt nem sajnálom! "

Ezek a versek eszembe jutott! Ha egy író, költő, színész, a filozófus, általában nem ebben az értelemben a szent: legyen a halál jön, de nem árulás van, akkor miért él. Nem veszi figyelembe a probléma a szegénység, az azt jelenti, hogy meg kell, hogy elárulja az anyaországhoz, vagy akár a lakás Onassis mozgott, akkor elárulja az anyaországhoz, vagy 13 év külföldi nem megengedett. A szülővárosa egyik, és ez nem egy hasonló. Még a mauzóleum.

- Igaz, hogy a felesége a fajta Puskin?

- A lány anyja nevét Puskin. 1937-ben, a szülők a feleségem, és minden „ősi bokor” ültetett, részben lövés. Nem Puskin, persze, mert a Puskin egyszer ültetett. És az a tény, hogy a család részt vesz a zöldségtermesztésben a királyi család. Volt egy kastély Szentpéterváron. A feleség azt mondja, meg kell, hogy egy esetben visszatért az ingatlan. De szükség van, hogy szüntesse meg a dokumentumot, ha a mi bürokrácia majd valaki megteszi, sőt privatizálják velünk együtt ebben a házban.

- Mindig lesz valamilyen Onassis ... És mi a történet egy lakást felett?

- Tedd Anatolij Ivanov házas lánya. Mi egy esküvő, I, Ivan Akulov, más írók. A bal oldalon a szép, izmos férfi ült mellém. Azt mondja: „Sajnálom, ez igaz, hogy Szorokin?”. Bólintok. „Igyunk egy italt.” Ülünk. Ismét: „Biztos, hogy Sorokin? A költő? „-” Igen. " Még egy italt. Egy szomszéd az ő „Figyelj, mondd meg őszintén: van Sorokin,” Azt mondják, „Hogyan rosszul vagyok. „Így hát elküldte. „Nos, az biztos Sorokin! És én Konstantin Csernyenkónak. Kaptunk egy levelet író a védelem. ? Ez az egész, amit mond, igaz, „Azt mondják, hogy igen.

Miután ezt a beszélgetést a következő főtitkár küldött egy segítő, ő felajánlott egy választás három apartman. Miután rendezni, azt kérdezte: Adjunk egy táviratot Chernenko, a név, meg van elégedve házban. Megcsináltam.

A „kortárs” dolgozó okos emberek, úgy érezték, a politikai, nemzeti, gazdasági helyzet az országban. Ha Szolzsenyicin a Szovjetunióban publikáltak, hogy nem lenne squabbles nem voltak.

- Gondolod, hogy „A Gulag szigetcsoport” lehetne szabadítani?

- És miért nem? Több hasznot hozna, és pontatlanságokat és sejtések - kevésbé.

- És nem volt hajlandó aláírni írni ellen Szolzsenyicin a 70-es?

- Igen, így van. Tehát cenzúra soha nem késik kézirat könyv segítségével Glavlit gyorsan járt. A másik dolog, ha elkezd súrlódás a Központi Bizottság.

- És ki volt fent: Glavlit vagy CC?

- CC felett. De voltak jó emberek. Például, Eugene M. Tyazhelnikov aggasztott nagyon.

- Hogyhogy ismerte a mechanizmusok a cenzúra és írta a verset „A halhatatlan marsall” Georgy Zsukov, aki betiltották 13 éve?

- Van egy nagy marsall - Leonyid Brezsnyev. Felemelje mások - a politikai írástudatlanok, mondta Szergej Mihalkov titkárságán a moszkvai Írószövetség Szervezet. Az írók közt mindig az emberek, akik szolgálják a felsőbb osztályok - lehet tekinteni, mint a lemezek viselni, vegye fel az asztaltól. Van egy protokoll vita „halhatatlan marsall”, amikor néhány költő, mivel nem olvassa el a kéziratot, kiabálva szovjetellenes!

Fotó: Személyes archívum

Solohov és lánya

- Miért fáj a Nobel-díjas Mihail Solohov? És még rágalmazás Központi Bizottságának küldött?

- Solohov használt, mint egy faltörő kos. Ez késztetett soha nem látni, vagy beszélni velem, de a kezdeményezésére lánya Mása és kísérete írt panaszt a Központi Bizottság. Papír olvasni Brezsnyev, főzött szörnyű perpatvar. Amikor a botrány elült, az én szerkesztőségi munkatárs látogatott Solohov. Narrátor, hogy a klasszikus sajnálja, hogy ez a b ... tett - a szavak Nobel-díjas! - és hogy ellenem személyesen, ő semmit.

Országos „Contemporary” nagyon speciális és nélkülözhetetlen. Mi is még az orosz nép - a legnagyobb soviniszta, a legnagyobb ivó a világon, a legnagyobb harcos, leglustább és a legtöbb unloving haza. És amíg nincs orosz költő, ami eszembe jutott, ott a képernyőn. Ezek általában kidobják az élet! Minden dicséret Brodsky, nem memorizálni minden az ő vonalak.

- A mi irodalomkritikus hibáztatni a tény, hogy már elfelejtette Vladimir Lugovskoy Alexander Prokofjev, Boris Brooks, Szergej Orlov, Mikhail Dudin, Mikhail Lvov, Szergej Narovchatov. Hány nemzeti költők kizárták a lélek az emberek? Még Mustai Karim. Ezért cserélje disszidensek és nyári lakosok él az Egyesült Államokban Oklahoma.

Ha én egy disszidens, azt váltak a legkedveltebb költője ellenzékiek zárja Oroszországban. Sokan vannak regisztrálva disszidensek, sokan nem, de a szívük mélyén nem árulja el azt az érzést, hogy ők másként gondolkodókat. Egyikük azt mondta, hogy Oroszország sírni?

- Hát persze. Ha voltak választások, Putyin olvasni Esenina és sírt.

Miért kellene szégyellni, hogy én vagyok az orosz. Musa Jalil Szeretem sokkal több, mint Pasternak. Akkor mi van? Ítélj érte? A sok tatárok életrajzi hasonlít az orosz emberek. Amikor az állam épült, az egyik ilyen a háború, a többi ellenfél, segített viszályuk ...

- Igen, hogy legalább Ukrajna ...

- Ez - egy tragédia! Ukrajnában újjáéledt, akik harcoltak az orosz, és Kijevben, és a Nagy. Egy nép vagyunk, abszolút.

Hazánkban országos probléma - halott. Ha azt mondjuk, „meg kell barátkozni.” Például én nem félek beszélni és azt mondani, hogy én vagyok nagyon orosz emberek. És én mindig tatárok megérteni és elfogadni. Egy ember, aki szereti a népét, soha nem árulja el a másik, és nem követ gonosz ellen. Mert az én népem - bennem. Orosz kereszt a sors, míg én élek, soha senki nem fogja húzni a kezemből.

- A közelmúltban tartott ülésén Society of orosz irodalom a pátriárka a fejét. Olvastam egy jelentést a keserűség, személytelen! Beszéltünk a nyelv, mint Hruscsov körülbelül kukorica. Sem a dal, sem a megnyilatkozások hangzottak. Lehetetlen beszélni az otthoni élet - mit drágább anyanyelv is - is közömbösen.

Apám beszélt a medve. Miután sétáltunk az erdőben, fiú voltam egyáltalán. Hirtelen egy susogását a bokrok. Apa, hogy egy fát, ott állni! És ment ki, hogy megfeleljen a fenevadat. Próbáltam meggyőzni Gyere, azt mondják, sétálni. Megfordult, és elsétált. Apa rám - nyugodt, teljesen félelem nélkül.

De ha apám beszélt a kongresszusi polemikus a nyelvről, a medve minden bizonnyal emelte. És nem azért, mert éhes.

A nyelv jelenléte a természet, bátorság, bátorság, hűség, a bűnbánat, a bánat, tragédia. Ez nem viseli bárd nyelv, nem egy klasszikus, hanem az emberek. A háború véget ért, kezdett visszatérni az első férjük, lovászok - akik túlélték. Egy lány a gazdaságban énekelni: „Gyorsan, gyorsan, a Szentháromság, az erdő borítja lombozat. hamarosan visszatér, a szív, hogy megnyugodjon! „Amazing! Sem vers Bezymenski nem húzza ellen vonalak.

És most? Van egy orosz dal és a zene kiválasztott, országos televíziós semmi balra. És ez érinti a karakter az emberek, az elme, születés, gyermek, válásuk, filozófia, művészet, a karakter, az akarat. Amikor az emberek elherdálta ha lealacsonyító, sértő, mi az orosz nyelvet. Ha az arány a saját embere lesz, mert nem tűri, hogy én is.

- Milyen század ez volt? Újraéleszteni az orosz falu, a nők vegye le a nadrágját, és kérni őket, hogy szülni.