Gyermek történetek - Puss in Boots - Charles Perrault

A molnár, haldokló, elhagyta az ő három fia, a malom, a szamár igen cat.
Brothers örökölt magukat osztva, a bíróság nem megy: a mohó zsűri válassza ki az utóbbi.
Idős kapott malom átlagos - a szamár, és a legfiatalabb - egy macska.
Hosszú nem vigasztalta öccse: szerencsétlen ő örökölte.

- Jó testvérek - mondta. - gyógyítani együtt lesznek őszinték kenyérkészítés. És én? Nos, enni macska, jól, varrni kesztyű a bőréből. És akkor mi van? Éhségtől meghalni?
Cat hallotta ezeket a szavakat, de nem adta jelét, és azt mondta:
- Elég gyászolni. Add ide a táskát, így hogy egy pár csizma, könnyebb volt járni az erdők és mezők, és látni fogja, hogy nem minden, hogy már sértve, ahogy most látszik.
A tulajdonos nem mint mondta a macska. És amint a macska minden van, amire szüksége van, hogy gyorsan tegye a csizmáját, egy zsák a vállán, és elment egy közeli erdőrezervátum. Ki a zsákból, amely tartalmazta a korpa és a káposzta nyúl, macska adott ravasz csapdát, és elnyúlt a fűben, mintha halott, várta áldozatát. Hosszú várakozás nem volt szükség: néhány ostoba fiatal nyúl ugrott azonnal a zsákba. Cat, gondolkodás nélkül kétszer, szigorodtak a táskát, és elment a királyi palotába.
Amikor a macska lépett a királyi lakások, aki mérlegelni főhajtás a királyhoz, és azt mondta:
- Felség, itt a nyúl ki az erdőkben a márki Carabas (nevet találta ki a gazdája). A gazdám azt mondta, hogy bemutassam ezt a szerény ajándékot.
- Köszönöm az én uram - mondta a király -, és mondja meg neki, hogy ő adott nekem nagy öröm.
Néhány nappal később a macska ment a pályán, és ismét helyezett egy csapda. Ezúttal fogott két kövér fogoly. Gyorsan meghúzni a csipkék a zsák, és felvitte a királynak.
Király örömmel elfogadta az ajándékot, sőt elrendelte, hogy jutalmazza a macska.

Azóta, és hagyománnyá vált: a macska most és ezután a király játék, ha megölt vadászat közben gazdája. És ha egyszer a macska megtanulta, hogy a király, valamint az ő lánya, a gyönyörű hercegnő, aki megy, hogy tegyen egy sétát a kocsi mentén a folyó partján.

A macska azonnal szaladt gazdájához.
- A tulajdonos, ha rám hallgatsz, - mondta a macska, - majd úgy, hogy a boldogság van a kezedben. Mindössze annyit kell tennie -, hogy menjen fürödni a folyó, azon a helyen, ahol én megmutatom. A többit bízza rám.
A tulajdonos kötelességtudóan teljesítette, és azt javasolta a macska, bár nem értem, hogy miért mindez szükséges.
Csak amikor a fürdés, a királyi hintó a folyóba.
Cat minden sietség rohant a kocsi, és felkiáltott:
- Itt! Siess! Segítség! A márki Carabas fulladás!

A király, mikor ezeket sír, kinyitotta a hintó ajtaját. Azonnal felismerte a macska, amely oly gyakran hozta ajándékba, és azonnal elküldte szolgáit, hogy megmentsék a márki Carabas.
Abban az időben, mint a szegény márki húzta ki a folyóból, a macska azt mondta a királynak, hogy fürdés közben a gazdája tolvajok ellopta az összes ruháját. (Tény, hogy ravasz elrejtette szegény gazda mellett egy nagy kő).
A király azonnal elrendelte, hogy a márki Carabas az egyik legjobb felszerelést a királyi szekrény.
Minden tökéletesen ment. A király vette a molnár fia nagyon kedvesen, és még meghívott, hogy üljön a kocsi, és részt vesznek a séta. Igen, és a király lánya tetszett a fiatalember. Nagyon fejedelmi ruhát kellett, hogy szembenézzen vele. Cat, boldog, hogy minden a tervek szerint megy, akkor vidáman futott a kocsi.
Útközben látta parasztok kosivshih réti perje.
- Kié a réten?
- Szörnyű ogre, aki él egy kastélyban - mondta a kaszát.
- Most itt jön a király - az úgynevezett macska - és ha nem azt mondják, hogy ez a rét tartozik a márki Carabas, akkor az összes apróra vágott apró darabokra!
Csak akkor én vezettem a királyi kocsi, és a király kinézett az ablakon, és megkérdezte, hogy ki birtokolja a réten.
- Marquis de Carabas! - válaszolt egy hang kaszák, rémült macska fenyegetések. Miller fia nem tudta elhinni, de a király elégedett volt, és azt mondta:
- Kedves Marquis! Van egy csodálatos rét!
Eközben a macska szaladt messzebb és messzebb, amíg meg nem látta a kombájnok a területen dolgozók.
- Kié ez a mező? - Megkérdeztem a macska.
- Szörnyű ogre, - mondták.
- Most itt jön a király - újra hívott macska - és ha nem mondják, hogy ezen a területen tartozik a márki Carabas, finomra vágjuk apróra!
Egy perccel később az aratók közeledett a király, és kérte, akinek ez a mező aratnak.
- Fields márki Carabas - volt a válasz.
Király öröm tapsolt, és azt mondta:
- Kedves Marquis! Ön nagy mezőt!
A macska futott és fut elé a kocsi, és mindenkinek, aki eljött, hogy találkozzon velük, elrendelte, hogy ugyanazt mondja: „Ez az otthona a márki Carabas ez malom márki Carabas, a kert, a márki Carabas.”
És végül, a macska futott a kapu a gyönyörű kastély, ahol élt egy nagyon gazdag és egy szörnyű evő, aki tulajdonosa az egész földet, amelynek nyomán a királyi kocsi.
Cat kiderült előre mindent, ami ezt óriás. Az ereje volt, hogy tudott átalakulni a különböző állatok - elefánt, oroszlán, egér.
A macska jött a vár és arra kérte, hogy engedje, hogy mester. Cannibal vett egy macska minden jóvoltából, amit csak képes: még soha nem látott egy macska járkál csizmát, és még beszélt egy emberi hang.
- Azt mondták - dorombolt a macska -, hogy akkor viszont bármilyen állat. Nos, mondjuk, egy oroszlán vagy egy elefántot.
- Tudok! - nevettem evő. - És, hogy bebizonyítsam neked, most megfordul az oroszlán. Íme!
A macska annyira félt, látva az oroszlán, amely egy pillanat alatt felmászott a tetőre, közvetlenül a csatornába. Ez nem csak nehéz, de veszélyes is, mert a csizma nem olyan könnyű járni sima csempe. Csak akkor, ha az óriás ismét elfogadta korábbi ob szemben a macska lejött a tetőről, és bevallotta, kannibál, hogy majdnem szörnyethalt. - És én biztos - mondta a macska -, de ez olyasmi, amit tényleg nem hiszem, hogy ha lehet kapcsolni még a legkisebb állatok. Például, hogy viszont a patkány vagy egér. Be kell vallanom, hogy találom teljességgel lehetetlen.
- Ó, ez milyen! Szerintem lehetetlen? - ordított az óriás. - Tehát ugyanúgy néz ki!
Ugyanabban a pillanatban, az óriás vált egy nagyon kis egér. Az egér szaladt át a padlón gyorsan. És akkor ki a macskát, mert a macska ugrott a karján, elkapta és megette. Ez nem vált szörnyű evő. Eközben a király elhaladó gyönyörű kastély, és azt akarta, hogy látogassa meg.
A macska, aki meghallotta a kopogást az úttestről áthidalja a kerekek a kocsi, és futott ki, hogy megfeleljen a király.
- Üdvözöljük a vár a Marquis de Carabas, felség! - mondta a macska.
- Lehetséges, hogy ez a vár is a tiéd, M. le Marquis! - King kiáltott fel. - Nehéz elképzelni, hogy bármi szebb. Ez egy igazi palota! És belül, talán még jobb, és ha nem bánod, akkor most menj, és vizsgáljuk meg. Király ment előre, és a márki kezét nyújtotta egy gyönyörű hercegnő.
- Mind a hárman bementek a nagyterembe, ahol már elő kitűnő vacsora. (Azon a napon evő vár, hogy látogassa meg a barátait, de nem mertek jönni, hogy tudja, hogy a király a várat.)
A király annyira lenyűgözte a tulajdonságokat és jólét márki Carabas hogy lecsepegtetett több csésze, azt mondta:
- Itt van, amit Mr. Marquis. Csak rajtad múlik, akkor feleségül a lányomat, vagy sem.
Marquis örülök ezeket a szavakat több, mint a váratlan gazdagság, megköszönte a király a nagy megtiszteltetés és természetesen igent a gyönyörű hercegnő a világon.
Az esküvő ünnepelték aznap.
Ezt követően, a macska csizma nagyon fontossá vált ura és fogások egerek csak a móka kedvéért.

Rajzfilm "Puss in Boots"

Kapcsolódó cikkek

• Puss in Boots

• Miért ijesztő történeteket ..., pszichológus