Ishikawa Takuboku - ravaszság vonalak

Hasonlóképpen, a szál elszakadt
Egy kite ...
Így könnyű, nem feltűnő
elszáll
A szív az én napon fiatal.

Kedves előfizetők és a látogatók a blog „A zene a lélek”!

Ebben a cikkben szeretnék mondani néhány szót a fordító tartály Vera Nikolayevna Markova. Vera ismert, mint a legjobb tolmács japán miniatúrák. Született Minszkben, belépett a Kar a pétervári egyetem. És eljött az előadások a híres orientalista, az alapító az orosz iskola japán tanulmányok Nicholas Conrad. Vera beleszeretett tágas japán költészet és ez a szerelem hajtott át az életét. Néhány évvel később lett a legjobb tanuló az akadémikus, aki megjövendölte, hogy a sorsát - lefordítani csipke húr költők régi Japánban. És valóban, Vera fordította sok híres költők Szaigjó Hósi, Basho. Ishikawa Takuboku, Isso és mások. És ő úgy ragyogóan, hogy a kifejezés Hemingway, amint azt E. Witkowski „konzerv sárgabarack legjobb friss” nagyon alkalmas kreativitását.

Egy csak a fordítását Issa

„Csendes, nyugodt feltérképezés
Csiga a lejtőn a Mount Fuji
Magaslataihoz! "

”... a költészet Ishikawa Takuboku feltűnő intenzitását az érzelmek és a ritka, gondosan kiválasztott érinti, hogy a mester felhívja lírai képet. Az egyik legismertebb versek, „A fehér homokos partra.” Az öt vonal át szomorúság, végtelen magány, végtelenség az óceán és a végtelen bizonytalanság a jövőben. Ez a vers lehet hajtani csak a maga egészében, a tökéletesség, ahol semmi nem összeadást vagy:

A fehér homokos tengerpart,
sziget
A keleti-óceán
Én nem törölnek nedves szemét,
Egy kis játék rák. "

Íme néhány pyatistishiya Ishikawa Takuboku. Vékony, éles, tele szomorúsággal ... A szív összenyomódik elolvassa őket. Volt felesége, a szeretett lánya, de ő magányos ...

Már kérte a japán miniatűr címszó alatt „Az én interjú” - a beszélgetés druszám, kedvenc Natalia Levi. Csodálatos interjúban. Az egyik kedvencem. Ha még nem olvasott - akkor biztos, hogy megy. Ön kap az öröm, higgye el !!

Tudom elfelejteni
Az, aki nem törölgette a könnyeit,
Futás az arcát
Megmutatta
Milyen gyorsan önt egy marék homokot

„Csak azért, mert ennek a
Die? "
„És csak a kedvéért
Élni? "
Hagyja, hagyja haszontalan érv

Mielőtt a nagy tengeren
Egyedül vagyok.
Nap nap után,
Amint a torok szövőszék könnyek,
Elhagyja haza.

Nem tudom, miért,
álmodtam
A vonattal.
Itt - a vonat ment,
Van hová menni.

Szomorú éjszaka hangjait
Mérsékelten esik a csend
Vándorol egyedül,
Mint a pick
Egyik a másik után, a földön.

Halvány zöld -
ital
És akkor lesz átlátható,
Mint a víz.
Ha így megtalálják a gyógymódot!

Mintha valahol
vékonyra sírás
Kabóca.
olyan szomorú
Van a lelkemben.

Kinyitotta a szív és a lélek
A beszélgetés.
De nekem úgy tűnt,
Elvesztettem valamit,
Siettem el egymástól.

Őszi megérkezett.
szeretem Trouble
Ne engedd el egy percre.
Nem tudok aludni egész éjjel.
A sír a vadludak.

Talán azért, mert voltam olyan szomorú,
A világos színek
Van körülöttem?
Küldtem vásárolni
Piros virágok.

holdfény
És a vágy
Ezek zsúfolt az eget és a földet,
fellebbezett
Az őszi éjszaka.

A közömbös néző
Beszélek.
A közömbös néző
Hallgattam rád.
Itt talán minden.

Ha ez hirtelen
A megjelenése vibrálni fog, mint,
és zaplyashet
Szív a mellkasában.
Könyörülj rajtam!

A homokos domb
Én sok időt töltött a
hajlamos,
Emlékezés egy távoli fájdalom
Az első szerelem.

Me nincstelenek.
hány
Név mondta!
Küldtem nekik egy
Mi hallgat.

Az én zaklatott élet
néha,
Hirtelen elfelejteni, és úgy gondolja.
Tudja
Kinek?

én viccesen
a vállán az anya ültetett,
De mivel ő volt könnyű,
Nem tudtam könnyek nélkül
És három lépésben megy keresztül.

Ó, milyen szomorú vagy,
Élettelen homok!
Alig kilincs a kezében,
Suhogó, alig hallhatóan,
Sypleshsya ujjai között.

százszor
A parti homok
A „nagy”, írtam
És a halál gondolata eldobja,
Ismét hazamentem.

Mint egy gyerek. a közúti szabályok,
elalszik
Vissza a falujában,
Tehát nyugodt, olyan csendes
tél jött

„Tehát,
Nem akarsz élni? „-
Szigorúan orvos megkérdezte.
És az én szívem
Semmit nem választ.

Ishikawa Takuboku halt meg tuberkulózisban évesen 26 ...
Minden versét, naplók, regényeket írt az arany alap japán irodalomban.

További!

És miért ilyen hamar elhagyják a tehetséges emberek életét?
Úgy tűnik, a legnagyobb szükség van a mennyben.

De itt a fordító, Vera Markovának Isten mért hosszú kreatív életet.
Hála neki, élvezhetjük a csodálatos verset a költő tanított.

Emlékszem a tanulás az egyetemen, először olvassa el a tartályt és haiku.
Azt mondta, mélység ütött csak néhány szót.

Meglepő tömör találta japán kreativitást.
Mégis érdekes, hogy értékelje a hang hármasok és pyatistishiya ez az eredeti.
De az orosz hangzik zseniális.

Ez az, amit én magam megnyugtatott, Beata!
Is szeretik ezeket a tömör sorokat, és nagyon szeretném olvasni az eredeti. De ha az angol és a francia, az eredeti - még van lehetőség, hogy az álom, a japán - biztos nem kivitelezhető))

Fehéroroszok van nemzeti költő, Maxim Bogdanovich, legmélyebb szövegíró, elhunyt 26 is, és azt is tuberkulózisban ... csak balszerencse valamilyen.
Szeretem a japán szövegeket.
Takuboku olvasni ifjúkorában egy másik fordítás, nem emlékszem, akinek, de emlékszem, ezek a sorok már 30 éve:
Tehát csak azt akartam, hogy az úton
És megy a vonaton
ment
De a vonat ment -
Van hová menni ...

Mi szomorú egy élettelen homok!
Suhogó, suhogó
És fut át ​​az ujjai
amikor sozhmesh a kezében ...

Inessa, wow, milyen egy találkozót a húrok a fiatalok. És az első alkalommal olvastam. És ez - „hová menni” - szintén sajnos visszhangzott a szív ..
Maxim Bogdanovich Most nézd meg a kereső. Micsoda véletlen a sors ..

Mintegy logonkuyu anya - ó, összenyomja a szív ...

A feltűnő erő hatására még az európai olvasó. Azt képzelni, hogy ezek a szavak átszúrta a költő honfitársai.
És az élet ... kapacitású tartály, lakonikus teltség, mélység, az elegancia és ... rövidség kedvéért.