Abstract Anglicanism
Összefoglaló a témáról:
- 95 tézisét
- képlete Concord
- Ellenreformáció
Mozgalmak és felekezetek
protestantizmus- A reformáció Németországban
- lutheránus
- Anabaptism
- A reformáció Svájcban
- kálvinizmus
- A reformáció Hollandiában
- mennonita
- A reformáció Angliában
- Anglicanism
- puritanizmus
- skót reformáció
- presbiterianizmus
- A reformáció Franciaországban
- hugenották
- A reformáció Lengyelországban
- socinianism
- A reformáció Olaszországban
- Leipzig vita
- pátens Worms
- Parasztháború Németországban
- Óvás Speyer
- Marburg Colloquy
- Augsburg Reichstag
- Béke Augsburg
- vesztfáliai béke
- Waldenses
- Avignon pápaság (1309-1377)
- lollardok
- Western egyházszakadás (1378-1417)
- Huszita háborúk (1420
Anglicanism - az egyik irány a kereszténység, amely megjelent az angol reformáció. Anglikán egyház vagy egy különleges történelmi kapcsolatot az anglikán egyház, vagy kombinált vele általános teológia, liturgia és az egyházi struktúrák [1]. A „Anglicanism” származik a latin kifejezés «eklézsia anglicana», az első említése, amelynek tárgya 1246 és a szó szerinti fordítás oroszra „Az angol egyház”. Követői Anglicanism nevezik anglikán episkopalianami. A túlnyomó többsége anglikán tartozik templomok belül az Anglikán Közösség. [2] amely nemzetközi jellegű.
Anglikán tan alapja a Szentírás, hagyomány Apostoli Egyház és a tanítást a korai egyházatyák. Anglicanism, az egyik ága a nyugati kereszténység, teljesen elkülönül a római katolikus templom alatt az Erzsébet vallási megbékélés.
Korai anglikán dogma korrelált modern azt reformáció protestáns dogma, de a végére a XVI században, tárolt különböző hagyományos anglikán liturgikus formák és a püspökség tartották teljesen elfogadhatatlan a szempontból az ott állók közül a radikálisabb protestáns pozíciókat. Már az első felében a XVII században az angol egyház és a kapcsolódó püspöki templom Írország és az észak-amerikai gyarmatok vélték, hogy néhány anglikán teológus és a teológusok, mint egy különleges és önálló ága a kereszténység, amely magán viseli a kompromisszum - a „középutas” (latin médián keresztül.) Között a protestantizmus és katolicizmus. Ez a nézet nyert különleges hatása minden későbbi elmélet anglikán identitás. Miután az amerikai forradalom, az anglikán gyülekezet az Egyesült Államokban és Kanadában már át független egyházak saját püspökök és egyházi struktúrák lett a prototípusa többféle novosozdavaemyh az expanziós a Brit Birodalom és erősítse a missziós tevékenységét egyházak Afrikában, Ausztráliában és a Csendes-óceán. A XIX században vezette be a „Anglicanism”, amelynek célja az volt, hogy leírják az általános vallási hagyományok mindezen egyházak, valamint a skót püspöki templom, amely bár képződő Church of Scotland, már tekinteni, mint egy templom, ugyanazzal a személyazonosságát.
Az eltérés mértéke közötti protestáns és római katolikus trendek Anglicanism továbbra is ellentmondásos, mind az egyes anglikán és az anglikán közösség. A megkülönböztető jegye Anglicanism a Book of Common Prayer (Eng. A Book of Common Prayer), amely a gyűjtemény imák, amelyek alapján istentisztelet évszázadok óta. Bár a Book of Common Prayer már többször felülvizsgálták, és néhány anglikán egyházak hoztak létre más liturgikus könyveket, ő az egyik rúd, rögzítő anglikán közösség. Nincs egyetlen „anglikán egyház”, ami abszolút joghatósággal az összes anglikán egyház, mert mindegyikük egy Helyi, azaz élvezi a teljes autonómiáját.
1. Terminológia
A „Anglicanism» (Anglicanism) - ez egy neologizmus, mely megjelent a XIX. Ez alapján egy ősibb szó „anglikán» (anglikán). Ez a szó írja le a keresztény egyház az egész világon, kanonikus egységet a See Canterbury (lásd a Canterbury), a tanítások és szertartások. Később a kifejezést alkalmazták azokat templomok, hogy hirdesse az egyediségét a vallási és teológiai hagyomány, hogy kitűnő, mind a keleti ortodoxia és a katolicizmus vagy a protestantizmus más területeken, függetlenül azok alárendeltségében a brit korona.
A „anglikán» (anglikán) származik a latin kifejezés «eklézsia anglicana» kapcsolatos 1246 és eszközöket, szó szerinti fordításban a középkori latin »angol egyház«. [5] használni, mint melléknév, az „anglikán” leírására használják az emberek, intézmények, egyházak és liturgikus hagyományok és teológiai koncepciót a Church of England. Mint főnév, „anglikán” - az egyház tagja, része az Anglikán Közösség. Ezt a kifejezést is használják a szakadárok, aki lemondott a közösségi vagy azon kívül úgy tűnt, mintha az Anglikán Közösség úgy véli, az ilyen használat helytelen. [6] Azonban a legtöbb a kiugrás menti anglikán tant konzervatívabb, mint ahogyan néhány tagja a Közösségben. [7]
Bár az első említés a „anglikán” kapcsolatban az anglikán egyház tartozik a XVI században, shirokoupotrebitelnym ez csak a második felében a XIX. A jogalkotási dokumentumok a brit parlament tekintetében az angol államegyház (az angol államegyház), akkor le, mint a protestáns püspöki templom (a protestáns püspöki templom), a kiváló így a protestáns református egyház (a protestáns református templom), amelynek az állami státusz Skóciában . Követői a „nagy gyülekezet”, aki ellenezte a használatát a „protestáns” által támogatott kifejezés használata „református püspöki templom.” Ezért a „püspöki” gyakrabban használják az Egyesült Államokban Püspöki Church cím (tartomány az Anglikán Közösség) és a skót püspöki egyház. Kívül a Brit-szigeteken, de előnyben részesítjük a „Church of England”, mivel lehetővé teszi, hogy egyértelműen elválasszák az egyház minden más egyházak, amelyek magukat a püspöki, vagyis akinek a kormányzati forma egy püspöki struktúrájának. Ugyanakkor, az egyház Írország és Church of Wales továbbra is használja ezt a kifejezést, de korlátai.
1.1. Meghatározása Anglicanism
A fényképek Jézus ólomüveg ablak a székesegyház Rochester, Kent.
Anglicanism, annak szerkezete, a teológia és istentiszteleti formák, amelyeket általában a protestantizmus azonban hivatalosan nevezi magát katolikus templom [8]. Egyesek úgy vélik, hogy Anglicanism kifejezés egyetlen irányba a kereszténységben, ami a médián keresztül ( «középút») a katolicizmus és a protestantizmus. Anglikán tan alapja az írásokat, az egyház az apostoli hagyomány, a történelmi püspökség, az első négy egyetemes zsinatok és a tanítást a korai egyházatyák. Anglikán úgy vélik, hogy az Ó- és Újszövetség „tartalmaz mindent szükséges az üdvösséghez”, és hogy ők képviselik a törvényt, és a legmagasabb szintű a hit. Anglikán úgy az Apostoli Hitvallás, mint egy szimbólum a keresztség, és a niceai hitvallás, mint a megfelelő kifejezés a keresztény hitet.
Anglikán úgy vélik, hogy a katolikus és apostoli hitet kiderült, a Szentírás és a katolikus hit szimbóluma, és úgy értelmezi, hogy a fény a keresztény hagyomány, a történelmi egyház, a tudomány, az ész és a tapasztalat.
Anglikanizm elismeri a hagyományos szertartások során azonban különös hangsúlyt fektetve az Eucharisztia, más néven szentáldozás Lord Étkezés (úrvacsora), vagy Mass. Communion központi helyet foglal el az anglikán liturgia általános felajánlása ima és dicséret, amelyben az élet, a halál és a feltámadás Jézus is hirdette az imádság, Biblia olvasás, éneklés, és elfogadták a kenyér és a bor, mivel megállapították, az utolsó vacsorán. Abban az időben, mivel számos anglikán vannak elárulja az Eucharisztia olyan fontos, mint a nyugat-katolikus hagyomány, jelentős szabadságot a liturgikus gyakorlat és imádják stílus tól az egyszerűtől a bonyolult.
Egyedülálló, hogy Anglicanism a Book of Common Prayer, amely a gyűjtemény az istentisztelet és használják a legtöbb hívő az anglikán egyház az évszázadok során. A neve - The Book of Common Prayer - ez volt annak a ténynek köszönhető, hogy eredetileg fogant, mint egy könyv istentisztelet közös az összes egyházak az anglikán egyház, elsősorban a helyi, és ezért különböző liturgikus formákat. Terjedésével a befolyása a Church of England más országokba, eközben a kifejezés maradt, mint a legtöbb anglikán tovább használja a Book of Common Prayer világszerte. 1549-ben a canterburyi érsek, Thomas Cranmer befejezte az első kiadás a Book of Common Prayer. Bár a Book of Common Prayer már többször felülvizsgálták, és néhány anglikán egyházak hoztak létre más liturgikus könyveket, ő az egyik rúd rögzítő az Anglikán Közösség.
2. Előzmények
3. hit
3.1. Katolikus és református
3.2. alapelvek
Mert anglikán „High Church” doktrína még nem állapították meg, az alapján a tanári szerep az egyház, nem származik az alapító teológia (a lutheránus és kálvinista), nem általánosítható egy bizonyos hitvallást (amellett, hogy a Hittételeket). Számukra a legkorábbi anglikán teológiai dokumentumok imakönyvek, amelyeket úgy kell tekinteni, mint az eredmények egy mély teológiai reflexió, a kompromisszum és szintézis. Nagy fontosságot tulajdonítanak a Book of Common Prayer (Book of Common Prayer) a legfőbb kifejezése anglikán tanítás. Az elv, hogy az ima tekinteni, mint egy útmutató, hogy az alapokat a hit és a vallási gyakorlat, az úgynevezett latin kifejezés «lex orandi, lex credendi» ( «a törvény az ima - a hit törvénye"). Az imakönyv tartalmazza az alapokat az anglikán tan: az Apostolok, a niceai és az atanáziuszi hitvallás, a Szentírás, a szentségeket, napi imákat, katekizmust, és az apostoli jogfolytonosság keretében háromlépcsős hierarchia
Anglikán, evangéliumi csinálni nagyobb hangsúlyt fektetnek a 39. cikkben az anglikán hitet, ragaszkodva a hit általi megigazulás egyedül, és azok negatív hozzáállás, hogy a római katolikus egyház. Az elfogadott kánonok 1604-ben az egész papsággal az anglikán egyház kellene 39 cikkeket a hit alapján.
A szerepe, hogy a Book of Common Prayer és a 39 cikket az anglikán vallás játszott a doktrinális forrásai az anglikán egyház jóváhagyta a Canon A5 és 15. Canon A5 - «a tanítás az anglikán egyház» ( «A tanítás az anglikán egyház") úgy dönt:
„A tanítás az anglikán egyház alapja a Szentírás (A Szentírás), valamint a tanítást a korai egyházatyák (tanítás az ókori egyházatyák), és a katedrálisban (Tanácsok a templom), amely megfelel a Szentírás.
Canon C15 ( «szóló nyilatkozat hozzájárulás») tartalmaz egy nyilatkozatot, amiben arról beszélnek papok és néhány áldott világi szolgái az anglikán egyház, amikor elkezdik a szolgáltatás vagy fogadja el az új feladatot.
Ez kezdődik a következő Canon Előszó (Előszó):
„Az anglikán egyház része egy, szent, katolikus és apostoli Egyház szolgálja az egy igaz Istent, Atya, Fiú és Szentlélek. Azt vallja, a hit egyedileg nyilvánosságra a Szentírást, és állítsa be a katolikus hitet. Ezt a hitet az egyház arra hivatott, hogy hirdesse az új, minden generáció (hirdesse újra minden generáció). Hajtott a Szentlélek, ő tanúskodik keresztény igazság keresztül történelmi dokumentumok, 39 cikkek vallás (a Harminckilenc cikkek vallás), a Book of Common Prayer (The Book of Common Prayer) és sorrendjét (a megrendelése püspökök, papok és diakónusok). Ezt a nyilatkozatot, amely akkor fog mondani, azt megerősíteni, hogy akkor elkötelezettségét ezen öröksége a hit (öröklés a hit), mint az inspiráció és bogovozhdeniya (ösztönzést és útmutatást Isten alatt) merülnek fel a kegyelem és az igazság Krisztus ennek a nemzedéknek, és végre csodálatos Őt ismert azok számára, akik megbízott te? "
Erre válaszul az Előszó, az a személy, forgalomba hozatalához, a Nyilatkozat azt mondja:
«I, A. B., ezt megerősítik, és ennek megfelelően kijelenti hitemet abban a hitben, amely feltárta a Szentírásban és meghatározott a katolikus hitvallás, és amelyre a történelmi formularies az anglikán egyház tanúskodik; és a nyilvános ima és adminisztráció a szentségek, én csak a szolgáltatási formák, amelyek felhatalmazással vagy engedéllyel Canon. »[2]
Végül a terjedését Anglicanism népek körében nem angol kultúra, az egyre szerteágazóbb ima és érdeklődés ökumenikus párbeszéd vezetett tovább gondolkodás jellegzetessége az anglikán identitás. Sok anglikán úgy a Chicago-Lambeth Kvadrilateral (a Chicago-Lambeth Négyszög) 1888, mint a «sine qua non» azonosságát az Anglikán Közösség. [9] Összefoglalva, a főbb pontok a következők Kvadrilaterala:
- A Biblia, mint amely minden szükséges az üdvösséghez;
- Hit (Apostoli, Nicene és Afanasyevskiy) elegendő expressziós keresztény hit;
- Gospel állapotát Szentségi keresztség és az Eucharisztia;
- a történelmi püspökség.
3.4. anglikán teológus
Lewis, Clive Staples