St választási rendszer és a választások tipológia
A választások - nem csak egy alapvető jellemzője a demokrácia tulajdonság, de a fő, amely szükséges feltétele. Demokrácia - mód, amelyben az uralkodók által kijelölt úton szabad és tisztességes választásokat.
A választási rendszer a rendelést szervező és lebonyolító választások képviselő testületek, illetve az egyedi irányító képviselő (pl elnök), rögzíti a jogi rendelkezések, valamint a kialakult gyakorlat szerint a tevékenységét állami és állami szervezetek.
A választások elnöki, parlamenti, helyi önkormányzati szervek - a területi (régió), települési (városi) bíró- és más tisztviselők. Emellett a választások szabályos, rendkívüli, extra.
A legnagyobb érdeklődés a választási érdemel besorolás elvei szerint a választási törvény, amely tükrözi a fokú jogi, demokratikus fejlődés egy ország, választási rendszer. Ebben az esetben, a hagyományos felosztás formájában történik ellentétpárok: általános - a korlátozott (birtokos); egyenlő -neravnye; direkt - indirekt (többfokozatú); egy titkos - nyílt szavazással.
A legtöbb országban a modern világ kinyilvánították alapszabályaikba vagy speciális választási törvények állampolgári jog általános és egyenlő választójog alapján titkos szavazással. Nézzük ezeket az alapelveket részletesen.
Egyetemességének választások során a mindenféle épkézláb állampolgárok, akik elérték a nagykorú, hogy részt vegyenek a választásokon, és e törvény értelmében azt jelenti, mint az aktív választójog és passzív. Azonban mind a számos országban ez korlátozott végzettség: ingatlan, tartózkodási követelmények, az oktatás, az életkor, stb
Képesítési passzív választójog általában sokkal keményebb képesítések jobb aktív. Például Kanadában, a szenátus csak tartozik egy személy, aki egy ingatlan a Belikobritanii, hogy jogosultak legyenek választják meg kell, hogy egy választási letét formájában egy meglehetősen nagy összeget. A korhatár tagjai a parlament felsőháza, ahol volt kétkamarás, különösen nagy: az Egyesült Államok és Japán - 30 éves, Franciaország - 35, Belgium és Spanyolország - 40 éves. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az állandó demokratizálás folyamata a világon, és megkerüli a vagyonos korlátozások, lépésről-lépésre enyhítésére őket, és ezért a bővülő függő a szavazók. Tehát, ha 1830-ban Angliában nemrég át mindössze 4% -a felnőtt lakosság Franciaországban - mene 2%, majd 1848-ban Franciaországban először az általános választójog, férfi lett 1914 az ingatlan-ben helyezték történelem a legtöbb nyugati országban. A nők szavazati jogot kaptak először 1893-ban - Új-Zélandon. Miután az első világháború, a női választójog mozgás (mozgás a női választójog egyenrangú férfi) nyerte meg a régi és az új világ (Svájc, azonban csak 1971-ben és Liechtenstein - 1986-ban).
A 70 éve a legtöbb fejlett országban a korkövetelményének szavazók csökkentették 18 év. A szavazati jog a teljes értelemben vett egyetemes lesz. Éles ellentétben ezzel a globális trend a vagyonos korlátozások Lettországban és Észtországban, amelynek célja, hogy kizárja a részvételt a választásokon az orosz ajkú lakosság mintegy 40% -át a lakosság a fiatal államok.
Választások tekinthető egyenlőnek, ha így egyetlen reprezentatív ráta - a szavazók által képviselt egyik jelöltet választott helyzetbe. Ez az elv könnyen megtörni a legkülönfélébb módokon. Például, mint hazánkban az Alkotmány szerint a RSFSR 1918-ban a Szovjetunió 1924-ben, hogy a szelektív ösztönzők városok kárára az ország, nevezetesen egy küldöttet a All-orosz és All-Union Congress of szovjetek által jelölt 25 ezer városi lakosok és 125.000 vidéki ...
Sajátos formája választási aktivitás a polgárok népszavazás (latin népszavazás - valami, ami kell jelenteni ;. A legelső népszavazást tartottak n 1439 Svájc), néha (általában megoldásában területi viták) népszavazás (a latin plebejus. - a köznép és scitum - határozat uralkodó). A népszavazás - ez egy különleges fajta népszavazáson, amelynek tárgya nem az egyik vagy a másik jelölt, és minden fontos közügy, amelyre szüksége van, hogy kikéri a lakosság.
Választási rendszerek és típusaik
A választási rendszer - eljárás a szervezet és a választások lebonyolításával foglalt jogi rendelkezések, módszerek meghatározására szavazás eredményét, és az eljárás a helyek elosztása.
A választási rendszer a legszélesebb értelemben vett - a sorrendben kialakulása választott (képviselő) szervei állam. A választási rendszer szabályozza a jogszabályok, amelyek együttesen alkotják a szavazati jogot. A választási rendszer a szűkebb értelemben vett - a rendszer helyek elosztása a választott testületekben létrehozását követően a szavazás eredményét.
A választás egyik vagy a másik a választási rendszer jár jelentős változás a politikai táj. A választási rendszer minden országban létre, attól függően, hogyan érti az érdekeit a párt és a társadalom, mi politicheskietraditsii és a kultúra. Ezért a politika óvatos, hogy módosítsa a választási törvény. Sérti a hatalmi egyensúlyt a stabil társadalom mindig vezet kiszámíthatatlan következményekkel, destabilizálhatja politikai életben. A választási eredmények határozzák meg a nyertesek és vesztesek, ez nagyban függ, hogy milyen típusú választási sistemy.V világban vannak nagyszámú választási rendszer, de a sokféleség lehet csökkenteni ksleduyuschim három típusa van: a többségi, arányos, vegyes.
Történetileg az első választási rendszer lett a többségi rendszer, amelynek alapja az az elv, a többségi (az frantsuzkogo majorité -A legtöbb) - azok a jelöltek, akik a legtöbb szavazatot kapták beállítva.
Többségi választási rendszer - választási rendszer, amelyben azok a jelöltek, megkapta a szavazatok többségét a választási körzet, ahol ezek futnak. Megkülönböztetni többségi rendszer abszolút, relatív és minősített többség.
Amikor az egyik többségi MP választják minden választókerületben. A győztes a választási jelölt, aki kapja a legtöbb szavazatot. E rendszer szerint, ha egy és ugyanazon kerületben fut két, hanem több jelölt, a győzelem lehet nyerni, és azoknak, akik szerzett kevesebb, mint 50% -át a szavazást.
Ebben a rendszerben, a többség kapott a győztes párt lehet a kétféle - abszolút és relatív. Az első esetben, a nyertes a jelölt, aki nyert 50% plusz 1 szavazatot az összes választásra részt a szavazásban. Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, a második forduló, amely részt vett már két jelölt nyerte a legtöbb szavazatot az első fordulóban. A második fordulóban, a győztes már megjelent a jelölt, aki megkapja a relatív többségi szavazattal. Ha a többségi rendszer relatív többség győz a jelölt, aki kap több szavazatot kaptak, mint az összes többi jelölt külön-külön. A többségi rendszer működését az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán.
Általában, a választás a többség kétfordulós rendszer segítségével formirovaniyustabilnyh fél blokk, kivéve a hatása kicsi, töredezett fél blokkok. Ezáltal a rendszer nagy, egymással összefüggő politikai pártok. Például Franciaországban, körülbelül nyolc párt, valójában azt állítva, a választási körzeteket, hogy szavazzanak. Sőt, az első fordulóban a szoros a párt ideológiája szétválasztjuk, és a második fordulóban arra kényszeríti őket, hogy egyesítse, és szembenézni az általános politikai riválisa.
választások preferenciális (előnyös) szavazás egyik megvalósításának abszolút többsége egy többségi rendszer. A választópolgár kap szavazással jelöltek listája, amelyben elosztja a térben a saját. Ha egyik jelölt sem nyeri abszolút többséget, a leadott szavazatokat a jelölt, aki az utolsó helyen, továbbítjuk sikeresebb, és kizárták a választási listán. És ez így megy egészen az egyik jelölt megkapta a szükséges szavazatok többségét. Egy ilyen rendszer jó, mert nem igényel második fordulós.
A második fordulóban, ha az első nem volt meggyőző, megy két jelölt, akik a legtöbb szavazatot. Választott az, aki megkapta a több szavazatot, feltéve, hogy a leadott szavazatok száma a jelölt több szavazatot, nyújtott be ellene. Egy választás érvényes legyen, meg kell vegyenek részt legalább 50 százaléka regisztrált szavazók.
Ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szükséges számú szavazatot két héttel a második fordulóban a két jelölt között, akik a legtöbb szavazatot kapták.
A fő előnye a többségi választási rendszer:
- biztosítja a győztes párt többséget a parlamentben, amely lehetővé teszi a parlamentáris kormányzati formák, és keverjük, hogy egy stabil kormányt;
- magában foglalja a kialakulását a nagy politikai pártok vagy blokkok, amelyek elősegítik stabilizatsiipoliticheskoy az állam életében;
- hozzájárul a kialakulásához erős közvetlen kapcsolatok a szavazók és a jelöltek.
Mindazonáltal minden típusú többségi rendszer jellemzi néhány jelentős hiányosságokat.
Másodszor, ez a rendszer okozhatja a bizalmatlanság a jelenlegi rendszer, mert korlátozott hozzáférés a kis pártok vesztes a parlamentben. Ezen felül, kialakult a kormány és notenjoyed támogatása a lakosság többsége.
Harmadszor, a közvetlen befolyása képviselők a választási „saját” választókerületben arra ösztönzi őket, hogy megvédje az első helyen a helyi érdekek rovására országos.
Negyedszer, a gyakori meggyőző első fordulóban a választások a többségi rendszer abszolút és minősített többségre van szükség további díjakat a második választási forduló.
Már a hajnal az alkotmányos rendszer kezdett vetette fel az arányos képviselet politikai csoportok, amelyek az érkező megbízások száma az ilyen csoportok számának felel meg a benyújtott jelöltek a szavazás. Szinte arányos rendszer először be Belgiumban 1889-ben. Ma létezik több mint 60 országban.
Arányos választási rendszer - a meghatározására vonatkozó eljárást a szavazások eredményét, amelyben a helyek elosztása a felek között, hogy azok a jelöltek, a reprezentatív testület szerint a szavazatok száma szerint általuk kapott
Vannak különböző típusú arányos választási rendszer:
- szerepel (szavazok a lista);
- nem ütemezett (jelöltek rangsorolása a listán);
- nyílt lista
- a zárt listán.
Egyes országok, mint Spanyolország, Görögország, Portugália, Izrael, tartsák be a szabályokat saját vagy kemény listákat. Választópolgárok a választás joga csak a párt szavazással a teljes listát. Ha például a listán a hét jelöltet, és a párt nyert három helyet, a képviselők lesz az első három a jelöltek listáját. Az ilyen kiviteli alak növeli a hálózati pártelit (felső), mint ez a párt vezetőinek, hogy ki lesz az első helyet a listán.
Egyes országokban, használjon egy másik lehetőség - nyitott listás rendszer. A választópolgárok szavazhatnak a listán, de ez változhat a helyeken a jelöltek, hogy kifejezzék előnyben egy adott vagy több jelöltre. Nyitott lista lehetővé szavazók, hogy módosítsa a jelöltek sorrendjét összeállított listán a párt elit. preferenciák módszert alkalmazzák, például Belgiumban, Olaszországban. Hollandiában, Dániában, Ausztriában, a rendszer a félmerev listákat, amelyben az első helyen, hogy megvan a párt célja jelölt áll a lista első számú.
A népszerűsége az arányos választási rendszer azt mutatja, hogy a tíz a tizenkét EU-országokban (kivéve az Egyesült Királyság és Franciaország) ugyanúgy használható, ezt a rendszert. Ez nagymértékben meghatározza a modern nyugat-európai demokrácia, mint egy fél demokráciát. Ez a rendszer a legdemokratikusabb, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a politikai szimpátiáját a lakosság. Arra ösztönzi a többpártrendszer, a kedvező feltételeket teremt a tevékenység kis pártok.
Azonban ezek az előnyök kiterjesztése arányos rendszert és a hátrányokat. A többpárti környezetben, ahol a parlament által képviselt körülbelül egy tucat fél akadályozta megalakult a kormány, amely, mint általában, nem túl stabil. Így a háború utáni években Olaszországban, ahol a kombináció a többpártrendszer és az arányos kapott teljes arckifejezése mintegy ötven önkormányzatok. 50 év, Olaszországban több mint négy éve él kormány nélkül is, amely természetesen gyengíti a demokráciát.
Az arányos rendszer nem teszi lehetővé a választópolgár, hogy értékelje a személyes tulajdonságok a jelölt, mert nem választja az ember, és a párt. Továbbá jelentősen növelheti a szerepe a kis pártok, amelyek támogatják a nagyobb pártok igénylő bejegyzést kiváltságok stb amely nem felel meg a valódi helye a politikai rendszerben. Ez megteremti a lehetőséget a korrupció, a degeneráció a párt, megfelelő párt az államapparátus, a szökések származó táborból, harcolnak a „meleg hely”, stb Megszegte az arányosság elvét.
Ahhoz, hogy az előnyök és hátrányok az a többségi és az arányos izbiratelnyhsistem háború utáni kialakulása a vegyes választási rendszer.
Vegyes választási rendszer - választási rendszer kombinációja alapján a két ábrázolás rendszer: arányos és többség.
Az e rendszer lényege abban rejlik, hogy az egyik ülésre alapján kiosztott egy többségi rendszer, míg a másik - elveivel összhangban az arányos rendszer. Ezt a rendszert használják Bulgária, Németország, Grúzia, Litvánia és a másik felét a kompozíció gosudarstvah.V Bundestag szerint választják meg a többségi rendszer egy körben, a másik -. Alapján arányos rendszer. Ausztráliában, a képviselőház által alkotott többségi rendszer abszolút többség és a szenátus - arányos képviselet. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a többségi rendszer egy forduló hozzájárul a létesítmény bipartisanship az arányos rendszer, éppen ellenkezőleg - a többpártrendszer, a többség két fordulóban - az egyesítése a felek a koalíciót.
Az előnyök vegyes választási rendszerben, az a tény, hogy:
- elősegíti durvulási politikai pártok vagy blokkok, betartva az arányosság elvét, és ez biztosítja a kialakulását stabil kormányt;
- Lehetővé teszi, hogy mentse a kapcsolatát a választók és választott képviselők, amelyek bizonyos mértékben megsértették az arányos rendszer [1].