Olvasóteremben - versek és történetek - Evgeny Shvarts
Az iskola közelében érdemes egy kislány. Hónalj neki csomagot. A mély érdeklődést vizsgálja egy lány az iskolában. Végül bátran besétál az ajtón ... Így kezdődik a történet az első osztályos Maruse Orlova, írt egy filmet írni, Télem Eugene Schwartz.
Már megkezdtük ezt a történetet filmfelvétel. Ő lesz az úgynevezett - „Első osztályos.”
Ebben részt egy csomó lány, egy klass- 30 fő. Annak érdekében, hogy válassza ki őket a forgatás, a rendező a film Ilya Frazee kellett nézni több tucat iskola, a diákok megismerjék sok első osztályú, amíg ő úgy döntött, ezek a lányok, amelyek alkalmasak a forgatás.
Lépésről-lépésre képet mesél kalandjairól Maroussi, róla szerencsés és szerencsétlen napok, hogyan Maroussia megkapta az első jel, az első alkalommal, amikor szolgálatban volt, mint egy elveszett és talált.
Itt olvasható, hogy ő először jött az iskolába.
Ahogy Maroussia először jött az iskolába
Nagy üres szobában. Paul csepegtető lime és a festék. Maroussia belép és látja, nagy a doboz érdemes egy festő - egy öreg ember, szemüveg. Éneklő valamit. fest az ablakkeret.
- Üdvözöljük! - mondja a lány.
- Welcome citizeness! - találkozik egy festő.
- Kérem, mondja meg, hogy ez az iskola még nincs kész?
- kilencvenkilenc százalék kész.
- kilencvenkilenc.
- Marussia csendes, látszólag töprengett valamit.
- És sok vagy kevés? - kérdezte végül.
- Őszinteség, - mondja a festő. - Miért akarja tudni, hogy az iskola kész?
- Ez jó! Mondja, mit szoba van rögzítve az első osztályban? - kérdezte Maroussia.
- A harmincnyolcadik - találkozik a festő.
- Harmincnyolc szoba.
- Hogy mondják ... Nos, harmincnyolcadik és harmincnyolc ott. Ah, látom! Azt nem tudom, a számok?
- Nem, tudom. Ismert nulla. Egy. Több tudom hat. Kilenc emlékszem. De Harmincnyolc elfelejteni.
- Világos - mondta a festő. - Nos, akkor menj be a terembe, és megjelenés. Melyik szobában hagyja kislány - ott és írni. Megértették?
Maroussia része egy nagyon érdekes szobában. Eleinte elkápráztatta.
Először is, ez vonzza a figyelmet a formázott ruha - barna, fehér gallérral és fekete kötény.
A kijelző - tankönyv első osztályú. Tollak, ceruzák, notebook. Mindez azért fontos, hogy az első osztályos iskolába az első nap az osztályban.
Az asztalnál az ajtónak egy nő ül. Lehet, hogy a tanár!
- Jó napot, néni! - azt mondja neki Marussia.
- A nevem Anna, - válaszol a tanár.
- Szia, Anna, - beszedik Maroussia. - Ön egy tanár?
- I - Maroussia Orlova.
- iskolákba.
- Miért jöttél egyedül, anya nélkül?
- Mama nem. Tegnap megígérte, hogy menjen, és ma azt mondja: Várj holnapig. "
- És ha nem tetszik, hogy várni - a tanár feltesz.
- Minden lány udvarunkban már feliratkozott - Marussia mondja. -, és anyám még mindig foglalt. Aztán magam. Elhoztam a dokumentumokat.
Maroussia helyezi az asztalra, újságpapírba csomagolva csomagot.
- És hol szerezted őket? - meglepődött tanár.
- A fiókos szekrény, egy kis fiókba. Ön mire van szüksége, vegye. És mi nuzhno- nem fog hazavinni.
Maroussia unwraps a csomagot, és azt mutatja, a tanár dokumentumokat.
- Elég. Nos, - mondta Anna Ivanovna és újra sajtó zavortyvaet dokumenty.- Ön az eszközöket, igazán akar tanulni?
- Nagyon! - megerősíti a lány mohón.
- Igen - megfelel Marusya.- Itt, nézd.
Maroussia dől az újság, amely csomagolt papírok és olvas fut az ujját:
-Ez meg - Ó, ez - A. Ez - M. Ez - R. Itt vagyok még - igaz? Tudom, hogyan kell írni.
- Ugyan, - kérdezi Anna, - írok valamit. Ülj le ide, ezen a széken. A ceruzát. A papírt.
Maroussia leül és megírja szorgalmasan igyekezett rámenős egy ceruza.
- Befejezés - mondja a lány.
A tanár úgy néz ki, és úgy látja, egy lány írt nagy betűkkel a nevét, „MACHUCR”
- Igaz, írtam? - A lány megkérdezi.
- Nem nagyon. Két betű, amit keres a rossz irányba. Látod?
Anna hangsúlyozza ceruza betűk F és H
- Tényleg! - mondja Marusya.- elolvastam őket rendesen, és írjon valamilyen okból néha rossz.
- Te mondd meg. Maroussia: ha - jó kislány?
- Nagyon! - meggyőződés találkozik Maroussia
- Ön tehát megkérdeztem anyámat engedélyt, hogy jöjjön az iskolába ma?
Maroussia csendes, lesütött szemmel.
- Felelj. Marussia - szelíden, de határozottan kéri a tanár.
- kérdezte - morogja Maroussia.
- És az anyám elengedem?
- Nem, - sóhajt Maroussia.
- Tehát nem hallgat az én anyám?
- Ne hallgass rá, - suttogja Maroussia.
- Látod! Szóval nem olyan engedelmes. Anya valószínűleg nagyon izgatott, hogy mi hiányzik. Nem gondol erről? Csak gondolja magáról? De az osztályban lesz negyven-társ. Hogy ütötted le őket, ha úgy gondolja, csak magadra?
- Nem fogok - mondja Maroussia - Majd meggondolom minden. Meglátod!
- Meglátjuk - találkozik Anna csípősen.
Maroussia mozdulatlanul fekszik, lehunyt szemmel, de minden látszat - nem alszik lány: sóhajt, nyög, rap.
Végül kinyitja a szemét. Ez emelkedik az ágyon. Ránézett az ébresztőórát.
A negyed második. Maroussia megrémült esik a párnán.
- Anya! - amelyben ez robko.- A Mom! Várok. Várok, és nézni egy helyen nem mozdul. Velük volt valami ... Feküdtem óra, a szem nem nyitott, és azt jelzik, hogy csak öt perc telt el ... anya. Nagymama.
Maroussia figyel. Nincs válasz.
Maroussia hirtelen hall egy távoli Rumble.
A szoba világít flash kékes fény.
- Nagyi! - Marussia kiabál hangosan. - Már elment a villamosok.
Switch kattintással. Fények erős fény a mennyezeten. A szoba lesz könnyű.
Anya áll az ajtóban, rajta egy fürdőköpeny. Ő mosolyog szeretettel.
Amikor látta, hogy az anyja nem volt dühös, Maroussia felhívja magához. Ő tapsol kezét az ágyon mellette.
- Anyu, ülj le! - kérdezi. - Anyu, karóra elromlott. Az első villamosok mennek, anya!
Nem ez az első, villamosok, és az utolsó, a lányom - az anyám azt mondja. - Az óra, ahogy kellene. Nyugodj meg, kislány. Feküdj le. Minden eljön az ideje. És a nap felkel, és Szolgáltató zazvo-nit, és felébred, és akkor megy az iskolába.
Anya mellett ül Marusia és megpaskolja a fejét. Marussia megy aludni.
Egy székre az ágy mellé Marusina hosszabb szoknya, fehér blúz és lyamochki, és a helyükön - alakú iskolai ruhában, barna, fekete kötény.
Napsugár áttöri a függöny, világos letéphető naptár.
Ha rákattint, csengő ébresztőóra.
Tartalmazza nagymama. Ez megnyitja a függönyt.
A nap berobban a szobába. Ez lesz elég fény. Maroussia továbbra is aludni
- Maroussia! - hívja nagyi. - unokája! Ideje felkelni!
Maroussia elrejti a fejét a takaró alatt.
- A fog késni az iskolába! Csak akkor Maroussia kinyitja a szemét.
Látja - a nap az ablakon, mosolygós nagymama, vicces anya az ajtón, és végül alakú ruha a hátán egy széket.
Maroussia ugrik. Ő összekulcsolja a kezét örömében.
- Anya! Nagyi! - kiáltja Maroussia. - Végül, megyek az iskolába!
Hogy növelje az oldalt, kattints a divat rajta!