Szociológia „, mint egy elmélet a társadalom - studopediya
7. fejezet Szociológiai Émile Durkheim
Durkheim világosan különbséget tesz az egyéni és a kollektív tudat. „A csoport úgy gondolja, úgy érzi, jár egészen másképp, mint akkor lett volna a tagok, ha szétválasztjuk. Ha tehát elküldte az utóbbi, akkor nem ért semmit, hogy mi történik a csoportban „- írta [1, p. 91]. Csoportos vagy közös tudat a francia szociológus úgynevezett pszichikai típusú társadalom, saját fejlődési útját, nem csökkenthető az anyagi alapja, a körülményeikkel. Annak érdekében, hogy kifejezze a dinamikus szempontból a kollektív tudat, a spontán, szabályozatlan, Durkheim megalkotta a „kollektív reprezentációk” kifejezést érzelmi közös eszmék és hitek. És azok eredetét és azok tartalmát, azok társadalmi, kollektív.
Annak vizsgálata során, a Genesis a kollektív vagy közös tudat Durkheim támaszkodott az elképzelést, folyamatos fejlesztése a természet és a „kreatív szintézise” könnyen nehéz.
3. „szociológia”, mint egy elmélet a társadalom
shenii annyira nyilvánvaló abszurditás talán van, és a tartalék „[3, p. 436]. A „független társadalom” Durkheim csak annyit jelentett, annak objektivitását kapcsolatban az egyén és az adott minőségi sajátosság, nem túlvilági, természetfeletti. „Nem akarjuk, hogy hypostatize kollektív tudat - Durkheim írta - Mi olyan kevés vállalnak jelentős lelket a közösségben, valamint egy különálló egyén” [Ibid. 26]. Szociológus értelmezni a társadalom hozzáállása és az egyének, mint az arány a teljes és részei, folyamatosan hivatkozva a példa a kémiai, mint a szintézis az azt alkotó elemek.
De ami a társadalom területén szentségét, ő festette így a hagyományos vallási színeket. Naturalizmus és a racionalizmus Durkheim elég kompatibilis nemcsak a vallási és spiritiszta terminológia, hanem idealista értelmezését közéletben.
Society, kijelentette: „a készítmény mindenféle eszmék, hitek, és érzések, amelyek végrehajtása révén az egyének” [18, p. 85].
Amint érvényes tanuló Durkheim Celesten Kürt, „ez nem volt pozitivizmus monizmus” [9, p. XI], és különösen a Durkheim pozitivizmust. A Társaság és a tudat tekinti Durkheim mint jelenség síkot, a koncepciót, ők nem csak egymással összefüggenek, hanem képes megváltoztatni az etimológiai sorrendben, amikor cél-
6 szociológiatörténetének
Nyugat-Európában és az USA-ban
7. fejezet Szociológiai Émile Durkheim
yasnenii. A kollektív elképzelések voltak a társadalom terméke, éppen ellenkezőleg, a társadalom - a termék a kollektív reprezentációk, Durkheim nem zavarta, hanem éppen ellenkezőleg, úgy tűnt neki jele tudományosság. Ez volt, amint azt a Kürt, a”középpont Durkheim filozófia» [Uo.].