Lavrov Kirill
Kirill Lavrov nagymama anya családi név tartott tartományban Szmolenszk, Vyazma, három mérföldre a Griboyedov kastély. Kirill Lavrov ősei voltak barátok Griboyedov család, és Alexander Szergejevics Griboyedov különösen.
Lavrov nagyapja anyja szolgált tisztként a Pavlovsk ezred, és a nagyapja az apa - Szergej Lavrov vezette a gimnázium az Imperial Society Mecénás, hogy segítsen árvák. 1917-ben, a forradalom után, Sergey emigrációba kényszerült. Elhagyva a felesége és a gyerekek Oroszországban ment Belgrádba, ott volt az alapítója a központ az orosz emigráció gondozója orosz iskolákban szétszórva különböző városokban Szerbia és ott is halt meg 1934-ben.
Apa Kirill Lavrov - Jurij Szergejevics színész volt. Karrierje kezdődött a Bolsoj Dráma Színház. Lavrov anyja szintén színésznő volt elfoglalva, az irodalmi és chtetskoy tevékenységek és rögzített sok rádiót. Hagyományát folytatva a családja hatású, Cyril nem változott a család szakma lett színész is nagymértékben meghaladta a szüleik.
Cyril nőtt huligán és beképzelt gyerek. Az egyik hobby Kirill volt foci, és vitték Leningrádban „Spartacus” csapat.
Laurel család élt Leningrád idején elnyomás és tisztogatások értelmiség körében kezdődött a Szovjetunióban, és ez egy nehéz és ijesztő alkalommal a szülők Kirill Lavrov arra kényszerültek, hogy menjen a Kijev. Eközben Cyril maradt Leningrádban nagyanyja, aki feltámasztotta őt, és feltéve, mindenféle támogatást.
Sorkatonai szolgálatának ideje alatt Lavrov még nem hagyja el a vágy, hogy színész lesz. Gyakran részt vett előadások és a jelenetek, amelyek megmutatják a hadsereg klub. Miután befejezte a katonai szolgálat Lavrov nem hagyja el a vágy, hogy legyen egy profi színész, de az utat, hogy megvalósítsuk az álom nem volt olyan egyszerű - a háború és a hiányzó felsőoktatási negatív hatással a indításának lehetőségéről színészi karrierjét. Minden Theatre School Moszkva Lavrov küldött egy hiba, és az álom, hogy színész volt veszélyben. De Kirill Lavrov nem volt olyan ember ült tétlenül, és jámboran engedelmeskedett sorsát. Elhagyva nincs remény, Lavrov továbbra is működnek, és miután sorozatos kudarcok hogy beiratkozik a főiskolára színházban Moszkvában költözött apjával Kijevben, ahol Jurij Lavrov, hogy egy híres színész, nagy hatással a sorsa az ő fia. Megérkezett Kijevben, Kirill kapott állást, mint egy színész próbaidőre Kijev Színház Lesia Ukrainka. Support apa, a példa, és a lehetőséget, hogy menjen ki együtt a színpadon segített Cyril élesíteni a készségek és előkészíti a munka a nagy színpadon.
Lavrov szerepelt sok film, és hála a film szerepek, szerzett hatalmas népszerűségre és elismerést a közönség. A minőségi munkáját mozgóképek éppoly vagy rosszabb, mint a színházban. Az első film, amelyben megjelent Lavrov, az úgynevezett „Vasek egy trombitás és társait”, és forgatták 1955-ben. Ezt követően a premier követte más filmeket, amelyekben Lavrov gyakran megjelent a vezető szerepet.
1968-ban együtt Lavrov Uljanov szerepelt a „The Brothers Karamazov”, amelyben Kirill játszott Ivan Karamazov, és Mihail Uljanov - testvére Dmitri. Ez a munka összebarátkozott két tehetséges színészek, és tartsa őket testvéri érzéseket az élet. Szemtanúk, akik később a temetésen Mihail Uljanov, Kirill Lavrov beszélt, „Kirill Lavrov lassan és fájdalmasan felmászott a színpadra. Hands támogatta őt, Mikhail Shvydkoi. Lavrov hosszú tekinthető az a személy Uljanov, mint memorizálás sorok másik végén. Ezek az utolsó szavai Kirill Lavrov, odaadó barát, a testvére, egy tehetséges színész Mihail Uljanov: „Kedves Misha! Különbözőképpen hívják szeretlek nem tudok. Miután a forgatás „The Brothers Karamazov” Mindig az úgynevezett „testvére Ivan” és én - „testvére Dima”. Azt akarom, hogy imádják, hogy minden az én városom, Szentpétervár, ahol él, mivel sokan a rajongók. Kedves testvérem! Amíg mi járni ezen a földön, akkor emlékezni fog. " Olyan erős és őszinte volt a barátság.
Jelentősebb munka a színészi karrierjét Kirill Lavrov szerepe volt Andrew Bashkirtseva az „A makrancos Fire”. A film ment történet tervezők rakéták, amelyek közül az egyik Lavrov hős. A szerepe a fiatal Andrew is harmonikusan illeszkednek az életrajzát Cyril, aki szolgált a hadseregben, mint egy munkás termelő lőszergyárba, és arról álmodott, hogy pilóta. Ez erre a szerepre Kirill Lavrov elnyerte az Állami Díjat RSFSR.
Munka után a film „A makrancos Fire” követte sok más emlékezetes közönség filmek részvételével Lavrov - „vadászbaleset”, „szerelmi vallomás”, „hosszú és boldog élet”, „pohár víz”, „Yaroslavna - Franciaország királynéja” „Trust” és más festmények.
Ő ábrázolása Lenin - egy másik munkát, amelyre a művész jött minden tekintetben. Miután a színpadon egyetlen honlapon rendező, összehasonlítva Lavrov és fotók Vlagyimir Iljics Lenin, megjövendölte neki: „Félek nakarkat, de úgy érzem: játszani Lenin - a sorsát.” És így is történt, Lavrov játszott Lenin nemcsak a mozi, hanem a színházban. Lavrov később maga mondta: „Ó, mennyire sajnálom, hogy most már túl késő volt, hogy játsszon Iljics - ő valójában korában halt meg, 54! - panaszkodott a 80 éves Kirill Lavrov. Lenin - ez a szám nagyon ellentmondásos, teljesen shakespeare szenvedélyek. Ajándék minden művész! Ezen ruha nem akarok, de irigylem, aki megteszi. "
Kirill Lavrov nem csak egy nagyszerű színész, és jó ember, de egy lelkiismeretes politikus. Ez nem csak nyilvánul kölcsönhatása a kormány a Szovjetunió és Oroszország kérdésekben a színház és a mozi. A Legfelsőbb Szovjet a Szovjetunió, Szovjetunió Népi-helyettes vezetője, az Unió színházi dolgozók, a leningrádi ága az All-Union Színházi Társaság - minimum állások és jelvényeket az előbbi az eszköz Lavrov, amellett, hogy a színészet. Lavrov azt mondta magában: „én mondom ezt -, hogy nekem mindig jó, hogy tartalmazza a hatóság. Miért - nem tudom. Talán azért, mert az a tény, hogy volt egy ilyen szerepet?”.
Lavrov is szeretett sportolni, és adott neki egy csomó idő, különösen gyermekkorban. Kirill különösen tetszett focizni, kerítések, síelés és a torna. A készlet a filmek egyike Lavrov kellett futni egy 200 méteres távolságot az első és a rendezők úgy gondolták, hogy venne egy csomó tart, de Kirill is jól megbirkózni a problémával az első körben. Lavrov is szurkolt a labdarúgó csapat „Zenith” volt, és a csapat kapitánya a Bolsoj Dráma Színház.
Lavrov nem követelt további feltételeket a forgatáson, idős kor nem akadály neki. A sor „A Mester és Margarita” ült a nehéz páncélt melegben. A jelenet Poncius Pilátus időtartama 22 perc, amely alatt a személyzet is a szokásos módon működnek héten forgatták az Lavrov 18 órán át. Ugyanakkor Lavrov még egy nehezen - ült dvenadtsatikilogrammovyh páncél csak kopott egy órát. De egyik sem a jelenlévők nem hallott semmilyen panasz Kirill, nem felháborodás, és ő játszotta a szerepét tökéletesen.
A halál a színész volt a szomorú hír mindenkinek, aki ismerte őt, dolgozott vele, és látta a filmet. Színész Andrei Tolubeev mondta: „Elvesztettük nem csak a vezető, amit elvesztettünk egy csodálatos ember. Ez az összes előadó volt az apja. Az évek során a színház vezetés ő nem maradt kenyér nélkül, a segítsége nélkül. És minden gondolata arra irányult, hogy ne az ő nevét, és a nevét a színház. Due Lavrov a színházban van most egy elnöki támogatás, amely lehetővé teszi, hogy a művészek élni méltósággal. "
Az Ön böngészője nem támogatja a video / audio tag.
Szöveg elő Ekaterina Schastenko
1950 - „Az élő holttest” L. Tolsztoj - szex egy étteremben
1950 - "igazgató" S. Aleshin - Kuritsyn
1951 - „ellenség” Gorkij - Görög
1952 - „Az Két úr szolgája” Carlo Goldoni - Silvio
1952 - "Dragonfly" N. Baratashvili - Sandro
1952 - "New Times" G. Mdivani - Alex
1952 - "Az arany sas" Ya Galan - Duda
1952 - "Az új Shore" V. Lacis - Jean
1953 - "Évek Zarándoklat" Arbuzov - Tuchkov
1954 - "Jó szerencsét!" V. Rozov - Alex
Bolsoj Drámaszínház Tovstonogov
Kirill Lavrov (dokumentumfilmek)
Lavrov Nicholas G. (Cast)