Bálint-szindróma
Egy másik neve: a mentális bénulás szem szindróma
Szem egészséges anatómiailag és funkcionálisan. A vizsgálat során a magas látásélesség, hiánya hibák a látómező, a megőrzése izom berendezés a szemek funkció. Ennek ellenére a beteg a betegség a benyomást kelti, egy vak ember.
A szindróma jellemzi egy hármas tünetek: mentális tekintetét bénulás, csökkent vizuális figyelem, optikai ataxia. Az első kettő a beteg képtelen nézni egy adott irányba, és annak észlelését, ami látható minden részletében. Nem tud akarja kapcsolni a szemet, például a vízszintes síkban, és biztosítania kell, hogy az egyik szélső helyzetben, és csak ezután kezd lassan fordítsa a kívánt irányba. Csak ilyen körülmények között a beteg rövid ideig lát egy tárgyat, de amint elveszti, és nem látták többé. Ha a téma még mindig a középpontban „csökkent figyelem, a” beteg látja, csak neki, anélkül, hogy észrevette más szomszédos objektumok, például, hogy egy levél vagy egy háromszög, amiben látható. Reveal súlyosan megsérti a rajz, írás és olvasás: a beteg elolvassa az egyes betűk, hanem nyomon követni a vonalat nem lehet.
Együtt ez a távolság érzékelés elveszett tárgyak, t. E. A érzékelés a tér. Ennek eredményeként, a beteg nem lehet egy általános kép a világ, s azt a benyomást kelti egy vak ember, ez az alapja a „optikai ataxia”: a beteg nem tud mozogni önállóan körül a szobában, hogy koordinált mozgások kezével ellenőrzése alatt, vedd fel, és még pont ő nem tudja, hogy a ruha magad.
A betegség ritka, megtalálható időskori elbutulás, a gócok lágyító a temporooccipitalis és parietális területen a kéreg, a sebek hátsó régióiban mindkét féltekén, az agyvelőgyulladás, ennek következtében a klinikai halál mérgezés trioxazine más esetekben.
Az a betegség lefolyása lehet elengedés.
Különbséget Pottslya szindróma, apraxia.
Leírta 1909-ben a magyar neuropsychiatrist Rudolph Bálint (1874-1929).