A nemzetközi jog, mint egy akadémiai fegyelem yuridi¬cheskih és más felsőoktatási intézményekkel, amelyek a képzés
A nemzetközi jog, mint egy akadémiai fegyelem a jogi helyzet, iCal és más felsőoktatási intézményekkel, amelyek a képzés a hallgatók számára az irányt, és a „törvény” foglalkozik, önálló jogi bonyolult szabályok, amelyek a száj-navlivayutsya összehangolt kifejezése akaratának-sudarstv és értékesített államközi kommunikáció, és a hazai szférában.
Ma, az általános állapota nemzetközi jogi szabá-hangban a helyét a jogrendszerben az orosz Federa-CIÓ, normatív közösség nemzetközi szerződések és az orosz törvényhozás értékének meghatározásához az inter-a nemzetközi jog, nem csak a diplomaták és más szakemberek-lapokat a „kifelé orientált”, de azok számára, akik dolgozni, vagy akik már dolgoznak a szervek, szervezetek, uchre-megerősítette biztosításával a hazai jogrendben.
A nemzetközi jog hívják, hogy vegyenek részt a végrehajtási folyamat, t. E. tevékenységének gosu odaadás hatóságok, a helyi önkormányzat, a bíróság (általános hatáskörű, választottbírósági és alkotmányos), az ügyészség, belügyeibe szervek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az adó rendőrség, közjegyzők, jogi szolgáltatások gazdaság kormányzati, pénzügyi, banki és egyéb szerkezetek. A tudás a népi hangszerek, képesek értelmezni és alkalmazni a vegyes-stno orosz jog - elengedhetetlen feltétele a jogszerű és hatékony működésének e szervek, intézmények és tisztviselők.
Mindazok szabályozásában vesz részt, a biztonság, a védelem jogainak és szabadságainak ember és polgár, meg kell jegyezni, hogy a jogok és szabadságok, az Orosz Föderáció elismert és garantált megfelelően általánosan elfogadott elvek és a nemzetközi jogi normákkal és az alkotmánnyal összhangban. Minden állampolgár az Orosz Föderáció, minden ember saját területén belül és annak fennhatósága alá tartozó, tudnia kell, hogy a megvalósítás a jogaikról, ő is hivatkozhat a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek, és hogy bizonyos szempontból élete van, mely nem csupán a nemzeti törvényalkotást-CIÓ, hanem nemzetközi jogi aktusok.
A tankönyv fogadott struktúra, amely egyesíti a tra-for-hagyományos hazai tudomány elveinek tankönyv-láb természetesen és új megközelítéseket, mivel mind a jelenlegi állapotában a jogi szabályozás és módszeresen trebnostyami nagyrészt immár a élénk vita.
Elsősorban utal a bemutatása során a nemzetközi jog két nagy tömb: az első szakaszban - a darazsak novnye fogalmak és általános intézmények a nemzetközi jog, a második rész - ágak nemzetközi jog (hogy a híres terminológia - „általános része” és a „OCO- bennaya rész „).
Az ötlet egy ilyen osztály vitatták többször a szövetségekkel-CIÓ a nemzetközi jog, a kutatócsoportok már van-használata az egyes egyetemi tantervek és a legújabb tankönyvek.
Hogy megismerkedjenek a nemzetközi szerződések aján-duzzogni következő hivatalos közlemények:
Közgyűlés az Orosz Föderáció, a co-tórusz megjelent Orosz Föderáció nemzetközi egyezmények által ratifikált Szövetségi Közgyűlés az Orosz Föderáció elfogadása révén a szövetségi törvény.
Széles körű hatósági - nevében a szövetségi ügynökségek - és informális gyűjtemény nemzetközi jogi eszközök. Köztük fogják hívni a következő:
A nemzetközi jog a kiválasztott dokumentumokat. 3 t. / Comp. LA Modzhoryan VK Sobakin. Válasz. Ed. VN Durdenevsky. Moszkva, 1957.
Nemzetközi jogi dokumentumok / sost. NT Blatova. M. 1982.
Hivatkozva a nemzetközi jog során TSE-hulladék kell használni a következő tudományos munkák, tankönyvek, kézikönyvek, szakkönyvek:
Tunkin GI Az elmélet a nemzetközi jogot. M. 1970.
Levin DB Aktuális problémák elmélete a nemzetközi jogot. M. 1974.
Dictionary of International Law / szerk. Ed. BM Klimenko. M. 1986.
Kamarovskii LA Nemzetközi jog. M. 1905.
Ulyanitsky VA Nemzetközi jog. Tomszk 1911.
Brownlie J. nemzetközi jog / ed. az angol. Ed. és a TSA. Art. GI Tunkin. Vol. 1-2. M. 1977.
Kolyar C. Nemzetközi szervezetek és ügynökségek / Trans. Franciaországgal. Ed. VG Shkunaeva. M. 1972.
L. Oppenheim nemzetközi jog / ed. az angol. ed. Módosított H. Lauterpacht. Ed. és mielőtt. SB Wing Island. T. I - II. M. 1948-1950.
Verdross A. Nemzetközi jog / ed. vele. Ed. és mielőtt. GI Tunkin. M. 1959.
Hyde Charles International Law, a megértés és alkalmazása, az Amerikai Egyesült Államok / szerk. az angol. Ed. VN Durdenevskogo et al., T. 1-6. M. 1950-1954.
Jimenez de Aréchaga E. Modern nemzetközi jog / ed. App. Under. Ed. és a TSA. Art. GI Tunkin. Moszkva, 1983.
Fogalma és forrásai a nemzetközi környezetvédelmi jog.