Visszakövetelése jövedelem alatt kénytelen hiányában
Jogainak védelme munkavállalók munkaügyi viták
A jogászok segítenek érintő kérdésekről védelmével munkavállaló jogait! A gyakorlatban a Bar „Gribakov, Polak & Partners Moscow City számos sikeres esetek behajtási bér alatt kénytelen az iskolakerülés és a nem vagyoni kár. Kapcsolat.
Nyilatkozatokat követelés behajtására irányuló béreket kénytelen az iskolakerülés és a nem vagyoni kár gyakran találkozott a joggyakorlat.
Cikke szerint 392 Az Mt., a munkavállaló jogosult alkalmazni a bíróság az indítvány az egyéni munkaügyi vita, beleértve a követelés behajtására béreket kénytelen az iskolakerülés és a nem vagyoni kár, három hónapon belül attól a naptól, amikor tudta, vagy tudnia kellett volna megismerni a jogait sértő és viták elbocsátás - egy hónapon belül a szállítás időpontját másolatának nagyságrendű elbocsátás vagy a kibocsátás időpontját a munka könyv.
391. cikk Az Mt. felsorolja az egyes munkaügyi vita a bíróságok előtt közvetlenül általános hatáskörű alkalmazottak állítások, mint például a visszahelyezés, függetlenül attól, hogy a megszűnési ok a munkaszerződés, a dátum és a szövege az elbocsátás oka, a transzfer egy másik munkát, mintegy fizetés az időszak kényszerű távollét, illetve a fizetési különbség a bérek a futásidejű fizető állást, kötelességszegés (mulasztás) a munkáltató a feldolgozó- és ite a munkavállaló személyes adatait és egyéni munkaügyi viták.
A kifizetés összegét és azt az időszakot, amelyre az összeget fizetett, meg kell adni a bírósági határozat és a végzés végrehajtását. Ezt az összeget csökkenteni lehet az összeg végkielégítést fizetett a munkavállaló elbocsátás.
Meg kell jegyezni, hogy a kifizetés időpontjában a kényszerű semmittevés tett egyidejűleg a kiadvány a törlését a sorrendben elbocsátás. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság, bizonyos értelemben ez a megszüntetés a jogi következményei visszahelyezés eljárás elbocsátás a törlés nagyságrendű elbocsátás (és nem feljavítása a megrendelést visszahelyezés után a bíróság a döntést). Következésképpen a munkáltató köteles fizetni a béreket alatt kénytelen hiányában jön ugyanakkor a megszüntetését nagyságrendű elbocsátás és csökken a munkavállaló a korábbi pozícióját. Ez a fizetési szerves része a helyreállítási folyamat a munka.
Munkajog egy par a munkáltató kártérítési kötelezettség anyagi kár eltökélt és kártérítési kötelezettség az erkölcsi kár a munkavállaló számára.
Az Art. 237 Az Mt., nem vagyoni károk munkavállaló magatartása vagy mulasztás a munkáltató, a munkavállaló kompenzálni kell készpénz összege közötti megállapodás határozza meg a felek a munkaszerződés. Vitás esetben az a tény, kárt okoz a munkavállalói morál és mérete miatt kártérítési a bíróság által meghatározott függetlenül visszatéríthető anyagi károkat okozhat.
A koncepció a nem vagyoni kár a Munka Törvénykönyvében nincs. Tekintettel azonban arra, hogy a nem vagyoni kár keretében a munkaügyi kapcsolatok jár része az átfogó koncepció nem vagyoni kár, hogy kövessék a szakterületen fogalmának meghatározására. 151 a polgári törvénykönyv, amely szerint a nem vagyoni kár - ez a fizikai vagy lelki szenvedés állampolgár okozott tettei, megsérti a személyes, nem vagyoni jogok vagy jogsértő más tárgyi előnyöket tartozó állampolgár.
Ennek megfelelően, tekintettel a munkaügyi kapcsolatok erkölcsi kár - fizikai vagy mentális szenvedés munkavállaló a munkáltató kapcsolatos helytelen viselkedés, amely kifejezhető formában cselekvés és tétlenség.
A jelenléte a fizikai és mentális szenvedést okozott a jogellenes cselekmény vagy mulasztás, a munkáltató, a munkavállaló bizonyítani kell. Bizonyíték lehet, például: betegség, mentális szenvedést okozott munkahely elvesztése és a képtelenség, hogy megtalálja a másik, a képtelenség, hogy munkát találni, hogy az állapota a munkanélküliek késedelem miatt kibocsátó foglalkoztatási rekord, fizetés késleltetés végén, amely a munkavállaló a nehéz pénzügyi helyzet, stb ...
Főszabályként kötelezettség erkölcsi kártérítés terheli a munkáltató jelenlétében bűnösségét okozó erkölcsi kárt. E szabály alól kivételt a törvény által előírt, nevezetesen Art. 1100 a Polgári Törvénykönyv, amely felsorolja azokat az eseteket, ahol a nem vagyoni kár történik, függetlenül a bűntudat a károkozó, amely különösen azokra a kárt életét vagy egészségét a polgár a forrásai a megnövekedett veszély.
Az Mt. az Orosz Föderáció egyedileg definiált csak két esetben van rögzítve, ha a munkavállaló jogosult kártérítést követelni az erkölcsi kár. Ez közvetlenül kártérítést követelni az erkölcsi kár mellett hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás (Art. 3. LC RF) és elbocsátás jogalap nélkül vagy megsérti a sorrendben elbocsátás vagy jogellenes átadása más munkát (Art. 394 LC RF).