Art, mint egy tárgy tanulmányi vázlatot a grafikus modell szociológiai kutatás
OA Krivtsun javasolja, hogy osztja a szociológiai tanulmány művészeti két irányban - elméleti és gyakorlati.
A alkalmazott értelmezés iránya a tanulmány a szakterületen közelebb a mintákat a pozitivista paradigma (a szempontból M. Gornostaeva). Ez az irány középpontjában empirikus kutatás objektív törvények működésének művészeti, többnyire kvantitatív módszerek. Ezen túlmenően, ez a besorolás van jelölve értelmező, kritikai és posztmodern paradigmák. Mindegyikük egy tendencia, hogy a művészet önálló entitás, amely közvetlenül érinti a Társaság, vagy éppen ellenkezőleg, meghatározva a társadalom egésze azonban távol nem tartozó szellemi kultúrájának szférák közéletben.
Ábra. 1. „A kulturális gyémánt” értelmezése W. Griswold
Ezen elképzelés szerint, minden egyes eleme szoros kapcsolatban van más tromya. Ezért a tanulmány a műalkotások eredményeként kreatív tevékenység céljából megfelelő ismeretekkel rendelkezik a vizsgálat magában foglalja a többi eleme a rendszer, figyelembe véve relatív hatással van a termék.
Nézetünk szerint a kapcsolat szükséges, hogy irányt, és kapcsolja őket vektorok szegmenseket az alkotók a munka - termelés a terméknek a fogyasztó - a fogyasztás, a fogyasztóktól a készítők - a kritika vagy elismerés (kritériumok tartozás populáris kultúra, a népszerűsége a termék). A termék ebben az esetben kellene kezelni nemcsak szemantikai konstrukció által teremtett a teremtő képzelet, hanem egy sor sajátos jellemzői az anyag hordozó vagy továbbító eszközt ezzel a konstrukcióval, jelentős hatással a megítélése a közönség termék.
Amellett, hogy a négy csúcsa a térben hozzá a „háttér” kristályosodás és az, hogy a gyémánt - szimbolikus és kulturális kód a közösség, aki kapcsolatban áll a többi elem tromya konkretizálódik - alkotók, a fogyasztók, a terméket. Ez a kód tartalmaz használt hivatkozási jelek létrehozására egy munka, és külön az egyes kulturális környezet. Így egyáltalán nem nem ugyanaz, mint a kommunikáció nyelve a közösség, mint „művészet nyelve”, amelyek különböző elvek, a kizárólag ezen a területen, és szintén osztható „nyelv” a konkrét művészeti formák.
Az így kapott modell a kiegészítések, véleményünk szerint, szolgálhatnak jobb megértéséhez és elméleti megértése art helyét a közéletben, és ennek alapján empirikus vizsgálatok ezt a jelenséget.
Іnstitut sotsіologії, psihologії taupravlіnnya
Natsіonalny pedagogіchny unіversitet IM. M. P.Dragomanova