Ló a „felesleges ember”
A legtöbb klasszikus orosz irodalom amúgy említett ló. Ha csak azért, hogy mielőtt a múlt század elején ez volt a fő közlekedési és az összes alapvető tulajdonsága az emberek mindennapi életét. Ezúttal elsősorban a munkálatok az aranykor az orosz irodalom, ahol a ló - nem csak egy közlekedési eszköz, vagy eladásra tárgy, és egy teljes értékű karakter, amely elfoglalja a maga helyét az oldalak híres könyv.
Lev Tolsztoj, mint tudjuk, nem csak a mester művészi kifejezés, hanem egy nagy szerelmese és szakértője a lovak. Érdemes legalább megrendítő történet tarka herélt Scrimshank leírt klasszikus regény az azonos nevű alapján a tényleges sorsa a selejtezett Hrenovskoy ügető ló gyár. Talán nincs senki, aki könyveket olvas, ami nem lett volna síra a tragédiát, hogy a ló. Mivel nem kevésbé drámai sorsa a „hamis” Emerald Alexander Kuprin, vagy kanca Blarney „Unokája Taglioni” Peter Shiryaev, vagy hősi karkötő II Leo Brandt. By the way, ezek az írók és a „ló” Gold Mustang történetet többször is elmondta részletesen. Ma lépni ...
Karagöz - azt jelenti: „fekete szemű”
Még tanárok tanították nekünk az univerzális képletet, amely jellemzi a többség a főszereplők az orosz klasszikusok a XIX század - ez a hírhedt „felesleges ember”. Soraikból kerülnek rögzítésre és Anyegin, és Raszkolnyikov és Bazarov és Oblomov és Chatsky. Azonban mindegy „több mint” talán bizonyult Pecsorin. Legalábbis Lermontov magát jellemzi a „korunk hőse”: „Ez egy portré áll hibáinak egész generáció teljes fejlődését.” De tegyük félre a személyiség e kettős természetű, és megy egy rövid utazás a festői hegyi ösvények az Észak-Kaukázusban.
Nem valószínű, hogy valaki az orosz írók jobban mesélni a Kaukázusban, mint tette Lermontov, aki szerelmes volt ezen a földön. Az első regény „A Hero of Our Time” - „Bella”, Kabarda tűnik számunkra nemcsak a szépség a természet, hanem tele van élő nemzeti színű. A telek a történet Lermontov meghatározza ló kis változás kedvéért mastering egy gyönyörű nő. Valójában, a mágikus lótolvaj Kazbich, Karagöz, a szabványok a helyi lovasok értékes is több, mint a szép Bel:
Arany vásárol négy felesége,
A lendületes ló megfizethetetlen:
Ő és a forgószél a sivatagban nem marad el,
Ő nem fog változni, nem fog csalódást okozni.
Mert Kazbich, Polygonum igaz, ez Karagez más, a szó szoros értelmében a szó. Ő kifejezés „Lefeküdtem az ülést, megbízott magukat Allah, és az első alkalom az életemben, sértegette a ló szempillák” fokát jelzi tiszteletben lovát. Abban az órában, azt kockáztatja, hogy elveszíti Karagöz miután találkozott a kozákok, Kazbich Istenhez fordulunk, úgy, hogy nem különül el őt a többi. Ezért őszinte dühvel Kazbich a lopást követően a ló válik világossá az olvasó (Lermontov mindent megtett érte), és még bizonyos mértékig ez indokolja a további bűncselekmények.
„Ááá! Tettem! "
Csak szerette a lovakat, és ugrik akadályt képes volt legalább egy kicsit, hogy elvonja a fiatal gróf Alekszej Vronszkij, ambiciózus és nemes, de nagyon komolytalan, az ő szenvedélyes szeretete Anna Karenina. Figyelmet, hogy a telivér kanca suhogás és részletek a leírásában azt sugallja, hogy Tolsztoj maga a ló - nem egy könnyű érintés a portré a főszereplő. Lásd. „Suhogás egy ló volt az átlagos magasságú és légy nem hibátlan. Ő volt az egyetlen csont szűk; bár a szegycsont és a sok kiálló, a mellkasa szűk volt. Vissza egy kicsit lankadt, és a lábak elülső és főleg a hátsó, nem volt jelentős kosolapina. Az izmok a hátsó és az első lábak nem voltak különösebben nagy; de heveder ló szokatlanul széles, mi is figyelemre méltó most, amikor ő kitartás és megsütjük gyomorban. De volt egy magas minőségű, feledtetik a hiányosságokat; ez volt a minősége a vér, hogy a vér, amely érinti, az angol kifejezés. Élesen kiálló izmok rács alatt vezetékek, kifeszített vékony, mobil és sima, mint selyem, bőr, mintha olyan erős, mint a csont. Szárítsuk a fejét kiemelkedő fényes, vidám szeme elkerekedett a horkolás a prominens orrlyukak vér öntjük belsejében egy membrán. Az egész szám, és különösen a feje volt egy bizonyos energetikai és gyengéd kifejezés. Ő egyike volt azoknak az állatok, amelyek nem tűnnek beszélni csak azért, mert a mechanikus szájába készülék nem teszi lehetővé számukra ezt. "
Bár természetesen a legfontosabb szerepe a sötét öbölben kanca volt, hogy jelezze, hogy az olvasót, hogy Vronszkij képes megsemmisíteni a szó szoros értelmében, aki valóban szereti és értékeli. A fő karakter utal lovát nagy érzékenység, fordul rá, majdnem olyan, mint egy szeretett nő „Ó, kedves!”, „A szépség az én!” És mégis, az izgalom és a vakmerőség a fiatal tiszt vezet tragédia - miatt hibák az utolsó akadály ló lesz súlyosan megsérült, és meghalt. „Ááá! Mit tettem! - kiáltotta. -, és elvesztette a folytatásban!
És borairól, gyalázatos, megbocsáthatatlan! És a szegény, kedves, tönkretette a ló! Ááá! Mit tettem! „” Ő volt szerencsétlen. Ez az első alkalom az életében tapasztalt legsúlyosabb szerencsétlenség, csapás javíthatatlan, és amelyben ő volt a hibás. " Abban az időben, sem ő, sem az olvasót a regény még mindig nem veszik észre, hogy Vronszkij fogja túlélni, és egy másik, sokkal nehezebb, veszteség.
Eközben az epizód a Tsarskoye Selo ugrik, hogy lenne helyes, hogy hívja Templomtorony chezom, az olvasóra-rider lovas felbecsülhetetlen dokumentum az esetet hazánkban. Leo nem csak elmerül minket a hangulat a verseny, hanem egy részletes leírást a készülék és a pályán, zsokék és a folyamat a sorsoláson. Még felsorolja az összes akadályt, ítélve a leírás alapján, ma nem, így a legnehezebb triatlon sífutó, „a folyó, egy nagy, két udvar, szilárd akadály előtt samoyu pavilon árok száraz árok víz, lejtő, ír széklet álló szár, tüskés bokrok, ami nem volt látható, hogy a ló, még az árokban, hogy a ló kellett ugrani két akadályt, vagy le kell ölni; akkor két további árkok vízzel, és egy száraz - és a végén a versenyzés ellen volt a tengelyre. " Röviden, ennek köszönhetően viszonylag kicsi, de nagyon dinamikus epizód Leo hív bennünket, hogy tartsa be a vad akadály ugrás a dobogóra versenypályán minta 1870 Tsarskoye Selo. Ahonnan ma, az úton, így csak emlékek.
„Megjegyzések a Hunter” Turgenyev - egyedülálló képgalériában, gondosan kiválasztott írók különböző rétegeinek orosz társadalom közepén a XIX században - a parasztoktól a nemesek. Szerint a legfőbb kritikusa az Aranykor - Belinszkij, a történet ebben a sorozatban az egyenetlen művészi értéket; köztük erősebb, van - legalábbis. Ugyanakkor „a kettő között van senki, aki valami nem volt érdekes, szórakoztató és tanulságos.” a legtöbb "érdekes, szórakoztató és tanulságos" Számunkra természetesen a történet "The End of Chertophanova".
A képviselő az ősi elszegényedett nemesi család, egy nyugalmazott hadnagy Pantelei Eremeevich Chertopkhanov - egy nagyképű, arrogáns, extravagáns, de jó, és képes az ember az együttérzés - megy egyik a másik után nehéz ütések a sors. Először is, ez megy egy szép nő, egy cigány Mása, majd meghal az ő közeli barátja Tikhon Nedopyuskin. De végül ez hozza súlyos történet, hogy történt a ló.
Végül Chertopkhanov végül győződve arról, hogy az új ló nem Malek-Adel, és ő azonnal válik a fő ellenség minden élet, a tettes, és megszemélyesítése minden bajok az ő jelentéktelenség. Megöli a lovát, és hat hónappal később, részeg, és meghal.
Ebben a munkában a ló kap egy szokatlan szerepet - akaratlan döntőbíró az emberi sors. És annak ellenére, hogy az állat nyilvánvalóan lesz egy túszt az ő helyzetét, Turgenyev ad neki egyfajta jogot, függetlenül jár el. Először Chertopkhanov meggondolta magát ölni, hagyja, hogy egy ló, de ő maga jön vissza neki, mert nem zavarja a választás így a földesúr. Annak ellenére, hogy a ló, persze, nagyon sajnálom, ez a történet egésze teljesen triviális cselekmény, és emellett megnyitja előttünk Turgenyev mint műértő a lovak.
Dosztojevszkij regénye „Bűn és bűnhődés” is helyet lovak számára. De itt ez más. Raszkolnyikov olyan szegény volt, hogy alig megélhetési, és mintegy a saját lovát nem is gondol. Nameless tervezete jade megjelenik egy álom a jövő bérgyilkos.
Ne is olvassa el a regényt, jól tudja, hogy egy szegény diák Raszkolnyikov megölte a mohó öregasszony pénzkölcsönző és tapasztalt ebből az alkalomból a lélek fájdalmas belső harc előtt és után a bűncselekmény. Egy álom egy ló, látta a napon a gyilkosság előtt, egyike volt a „érvekkel”. Dosztojevszkij jelzi a hős a szánalom, az együttérzés és az emberiség, hogy még maradt, ami így ismét kételkedni gyilkos vállalkozás. Ló, ebben az esetben egy fényes absztrakt képet az áldozat. És kínzó Mikolka elé Raskol'nikov mint antiprimera. Ébredés után egy szörnyű álom, ő kínozza a legerősebb kétségek: „Istenem! - mondta, - igen nagyon jól, tényleg én tényleg baltával fog fejbe, összetör a koponyáját. Fogok csúszni a ragacsos meleg vér zárját, lopni és megrendülnek; elrejteni, minden csupa vér. baltával. Istenem, tényleg? "
Valaki összehasonlítjuk az orosz kultúra a maga teljességében a többiekkel, egyszer azt mondta, hogy mi vagyunk a legjobbak a világon képesek három dolgot - háború, imádkozott, és írni a könyvet. „The Golden Age of orosz irodalom» XIX - körülbelül olyan az utolsó. Classics az időszak adta a világnak a csodálatos kincs - egy igazi enciklopédia ellentmondásos emberi természet a maga dobás, birkózás, kapacitás aljasság, a szeretet és az együttérzés. Íróink bátran nézett a mélybe az emberi tapasztalatok és tudták, hogy mit láttak, nagyon őszinte és részletes történetét. De mi is különösen meglepő - sokan közülük sikerült feltárni a mélyben az emberi lélek a lenyűgözően szép és mély képek a lovak.
Információs és elemzési magazin
OOO «Arany Mustang»