Lakói a régi ház - olvasható a történet - a Paustovsky
Egy fekete macska Stepan ült, mint mindig, a verandán, és lassan, mosni. Megnyalta az ujjait szétálló, majd lehunyta a szemét dörzsölte minden erejével obslyunennoy mancsát a füle mögött. Stepan hirtelen valaki tekintetét. Körülnézett, és ott állt a mancsával, által megállapított fülébe. Stepan szeme fehérré a dühtől. Kis piros kutya állt a közelben. Az egyik fül volt csomagolva. Reszketett a kíváncsiság, kutya húzta nedves orrát Stepan - akarta szippantás körül a rejtélyes állat.
Stepan kiagyalt, hogy elérje Funtika a tekergőzés fülébe.
Hadüzenet és azóta az élet Stepan elvesztette varázsát. Nem volt semmi, gondolkodni, hogyan lehet lustán dörzsölte a pofa a kiszáradt ajtókeretek vagy feküdni a napon a kútnál. Azt kellett járni óvatosan, lábujjhegyen, gyakran néz előre, és mindig választani fa vagy kerítésen, hogy távol idő Funtika.
Stepan, mint minden macska, nehéz szokások. Imádta reggelente kap benőtt kert vérfű, meghajtó régi almafa verebek gyönyörködtető sárga lepkék, káposzta és élesíteni karom a korhadt padon. De most már volt, hogy a kert nem a földön, és a magas kerítés, nem lehet tudni, hogy mi illik egy rozsdás szögesdrót, sőt, olyan szűk, időnként Stepan gondolkodtam, hogy hova tegye a mancsát.
Általában az életben vannak különböző Stepan baj. Miután ellopta, és evett együtt plotitsu ragadt a kopoltyúk horog - és meglépett, Stepan nem is rosszul. De soha nem volt, hogy nem kellett hajolnia, mert lábú kutya, mint egy patkány. Stepan bajusz megremegett a felháborodástól.
Csak egyszer minden nyáron Stepan ül a tetőn elvigyorodott.
Az udvaron, többek között a göndör liba fű állt egy fából készült tál sáros víz - vetette crusts kenyeret csirkék. Cornet elment egy tálba, és óvatosan kihúzta a vízből egy nagy vizenyős héja.
Mogorva hosszú lábú kakas, becenevén „Gorlachev” nézett Funtika egyik szemét. Aztán elfordította a fejét, és nézett a másik szemét. Rooster nem tudta elhinni, hogy itt, a közelben van egy rablás fényes nappal.
Gondolkodás kakas felemelte a mancsát, a szeme bevérzett, a belsejét valami zaklokotalo, mintha egy távoli mennydörgés morajlott kakas. Stepan tudta, mit jelent - kakas dühítő.
Gyorsan, és rettenetesen, és rátaposott kérges mancsát kakas rohant Funtika és megpuszilta a hátára. Volt egy rövid és erős kopogás. A font előállított kenyér, lapított fülét, és egy kétségbeesett kiáltás rohant a nyílás a ház alatt.
Rooster diadalmasan csapkodott a szárnyaival, felemelte a vastag por, pontozott átázott kéreg és undor félredobta - legyen elejétől bűzlött kutya.
Cornet ült a ház alatt egy pár órát, és csak este, és van az oldalán, elkerülve a kakas lopódzott be a szobába. A pofa volt poros pókháló, egy bajusz ragadt szárított pókok.
De sokkal rosszabb volt, vékony fekete kakas csirke. Nyaka körül volt vetve kendője foltos le, és minden úgy nézett ki, mint egy cigány jósnő. Vettünk ezt a csirkét, de hiába. Nem csoda, hogy az öregasszony a faluban azt mondta, hogy a csirkék kész fekete düh.
Csirke ezen a nyáron, mint egy varjú, és harcoltak több órán át tudott állni a tetőn, és megszakítás nélkül vihog. Hagyd abba a tetőre, még egy tégla, ez nem volt lehetséges. Amikor visszatért a réteken vagy az erdőben, távol már láttam ezt a csirkét - ott állt a kémény és úgy tűnt, kivágott lemezből.
Emlékezzünk a középkori fogadó - róluk olvasunk regényeiben Walter Scott. A tetők vendéglők megragadt a pole ón kakasok vagy csirke, amely felváltotta a jelzőtábla.
Csakúgy, mint egy középkori fogadóban voltunk találkozott a ház sötét gerendás falak, caulked moha sárga, égő naplók a kályha és a szaga kömény. Valahogy a régi ház bűzlött köménymaggal és fűrészpor.
Walter Scott regényei olvasunk felhős napokon, amikor megzörrent békésen a tető és a kertben egy meleg eső. A kis sokkok esőcseppek remegő nedves levelek a fák, a víz folyt, és átlátszó vékony vízsugár a lefolyót, és egy cső ül egy tócsa kis zöld béka. Víz öntötte közvetlenül a fejét, de a béka nem mozdult, és csak pislogott.
Ha nem eső, béka ül egy pocsolya mellett mosdó. Minden pillanatban még csöpögött a fején a hideg víz mosdó. E regényei Walter Scott tudtuk, hogy a középkorban volt a legszörnyűbb kínzások, hogy ez egy lassú csepp a fejét jeges vízzel, és meglepődtek béka.
Néha este béka bement a házba. Kiugrott a küszöböt, és az óra lehetett ülni és nézni a láng egy petróleumlámpa.
Nehéz volt megérteni, hogy ez a tűz annyira vonzotta béka. De aztán rájött, hogy a béka jött, hogy nézd meg egy erős fény, ugyanúgy, mint a gyerekek köré gyűjteni a tea asztal nem hajtott hallgatni lefekvés mese. Tűz villant, majd gyengült ég a lámpa üveg zöld szúnyogok. azt kell tűnt egy béka nagy gyémánt, amely, ha hosszú bámulni, látható minden aspektusában egész ország arany vízesések és irizáló csillagok.
Frog annyira lenyűgözte ez a mese, hogy meg kellett csiki bot, így ő felébredt, és ment vele, az rohadt tornácon - a lépcsőn ő sikerült virágoznak pitypang.
Esőben néhány helyen a tető szivárog. Azt hogy a padlón réz edények. Éjszaka a víz, különösen hangosan és ütemesen csöpögött őket, és gyakran egybeesik a csengetés hangos ketyegése órák.
Órák nagyon vicces - festett buja rózsabokrok és shamrocks. A font minden alkalommal, amikor elhaladt mellettük csendben morgott -, hogy, hogy órák tudni, hogy a házban van egy kutya, ők voltak a riasztást, és nem engedhetik meg maguknak olyan szabadságjogokat - nem menekülő előtt három nappal, vagy nélkül leállítható okok miatt.
A házban élt egy csomó régi dolgokat. Egyszer régen ezek a dolgok szükségesek voltak a ház lakói, és most ők porosodik a padláson, és a crack és özönlöttek az egér.
Alkalmanként rendezett a tetőtérben ásatások és azok között a törött ablakkeretek és függönyök bozontos web talált a doboz olajfesték, borított színes megkövesedett csepp, a törött gyöngyház fan, réz kávédaráló a Szevasztopol védelem, a hatalmas nehéz könyvet metszetekkel az ókori történelem majd végül egy csomag matricák.
Mi már lefordították azokat. Alól ázott papír fólia megjelent fényes és ragadós fajta Vezúv, olasz szamarak, megszüntetve koszorúkat a rózsa, a lányok szalmakalapok kék szatén szalagokkal, játék karika, és fregattok, körülvéve kövér golyó por füst.
Koporsó bevinni a szobába, és gyengéden letörölte a port, és kinyitotta a fedelet. Volt benne tekercs réz vékony acél tüskék. Körül minden henger ül egy bronz kar réz szitakötő, pillangó, vagy bogár.
Ez egy zenedoboz. Kaptunk, de ez nem játszik. Hiába kattintott a hátsó bogarak, legyek és szitakötők - doboz sérült.
Azóta Galveston lett mester, mintha egy láthatatlan lakói a régi falusi ház. Néha még azt hittük, hogy hallja rekedt köhögést, amikor véletlenül fojtó a füstcső. És ha van valami kiütötte együtt - egy táblázatot a pavilonban vagy egy új skvorechnyu - és vitatkoztak, hogyan kell tartani a jointer vagy vezetni az egyik a másik két deszkát, azt gyakran nevezik Galveston mester, ha ő ott állt, és összeszűkült szeme szürke, gúnyosan nézett a felhajtás. És mindannyian énekelte az utolsó kedvenc dalom Galveston:
Búcsú, a csillag, a szép hegyek!
Viszlát örökre, én meleg apai házban.
Box helyezett az asztalra, mellé a virág a muskátli, és végül megfeledkezett róla.
De az őszi, késő őszi, és a régi házból visszhangos irizáló üveg harang, mintha valaki megütötte egy kis kalapáccsal egy harang, és mikor kitöltötte a dallam ennek a csodálatos csengetés:
Ez hirtelen felébredt egy hosszú alvás és játszott koporsót. Egy pillanatig féltünk, és még Funtik figyeltem emelése egy dolog a másik után fülét. Nyilvánvaló, hogy egy koporsót jön le minden tavasszal.
Stash játszott sokáig, majd megáll, majd ismét megtöltötte a házat a titokzatos csengetés, és még órák elhallgatott csodálkozva.
Bag elvesztette összes dalát, csendes volt, és mi sem harcolt, de, hogy ez újra elérhető nem sikerült.
Most, a késő ősszel, amikor élek Moszkvában, doboz ott áll egyedül az üres fűtetlen szobában, és talán a áthatolhatatlan és csendes éjszaka felébred újra játszik, de senki nem hallgatni, kivéve félénk egerekben.
Mi már régóta akkor fütyült dallam szép elhagyatott hegyek, míg egy nap, hogy nem vagyunk süvített a régi seregély - élt skvorechne körül személybejáró. Addig énekelt rekedt és furcsa dalt, de meghallgattuk őket csodálattal. Azt feltételezte, hogy a dalokat tanult a téli Afrikában, lehallgatás játékok néger gyerekek. És valamiért, örültünk, hogy a jövő télen valahol szörnyen messze van, a sűrű erdőkben a bankok a Niger, a seregély fog énekelni egy dalt az afrikai ég régi elhagyott hegyek Európában.
Minden reggel a fából készült asztal a kertben, akkor öntötte a morzsákat és az árpa. Több tucat fürge mell repült az asztalra, és csipegessék a morzsákat. Mi mell volt fehér, pelyhes arcán, és amikor tit hierarchia egyszerre, úgy tűnt, mintha az asztal gyorsan verte tucat fehér kalapács.
Tits veszekedés, repedt, és a crack nézett ki, mint egy gyors sztrájk a szöget üveg, keveredve egy vidám dallamot. Úgy tűnt, hogy a kertben játszott élőzene box csicsergő régi íróasztal.
A régi ház bérlői, kivéve Funtika, macska Stepan, kakas, órák, zene dobozok, mester Galveston és seregélyek is megszelídítette a vadkacsa, a sündisznó, a insomniacs, a harang a felirat: „Az ajándék Valdai” és barométer, mindig a „nagy aszály” . Rájuk megmondja egy másik alkalommal - már túl késő.
De ha, miután ez a kis történet álmodsz éjjel szórakoztató játék zenedoboz csilingelő eső esik eső réz serpenyőben, morogva Funtika elégedetlen órák, jó természetű és köhögési Galveston - Azt hiszem, azt mondta, ez nem volt hiábavaló.