Miért sír az eső (Nikolai chechotkin)
Drip-csepegtető ... alig hallható cseppen a földre, a tetőtérben .... Eső sírás .... Fura ....
Miért gondolja mindenki, hogy sírnak?
- Nos, talán nem minden sírás, de még mindig nagy részét ....
- Nem értem ... Ki vagy te?
- Az eső, hogy sír.
Ez valószínűleg egy álom .... Velem ez történik .... Alszom? Hé, az eső!
- Nem tudom, látod ...
- Nos, akkor mondd meg, miért sírsz?
- Ennek számos oka lehet .... A víz az élet .... Szeretnék viszont egy szép fa, és állni századi ....
- És most nem tetszik?
- És most én, mint Sziszifusz, a kő hegy kerekek ... majd újra ...
- Hogy is van ez?
- Ez nagyon egyszerű. Itt telt az eső öntözött növények vált egy részem egy másik életben. De a könyörtelen nap sap, beleértve a pocsolyák. És én újra elpárolog, és repül az égen .... Vagy képzeljünk el egy szörnyű zápor, egy hatalmas víz áramlik Evert fák és elpusztítani őket .... És hibáztatni megint én vagyok, az eső .... És így tovább, vég nélkül a kezdet ......
- És ez az, amiért gyakran sír?
- Így - sóhajt eső - és csak akkor, ha van egy vak eső, mosolygok ....
A fejemben azonnal villant a kép sovány lesoványodott szellem óriási növekedés, ami felgördül hatalmas felhők köd eső után, és dobja őket a felhő.
- Nem, nem vagyok.
- És mi van, az eső?
- Én más vagyok. és a jó és a rossz. Csak gyakran leesik, és vízsugarak az égből, és láthatatlan patakok örvények visszafordítani párolgás ég.
- Gyönyörű!
- Ki állítja. szép. Csak fáradt igazán, én nem napig le.
A távolban egy kicsit dörgött. Eső zaj alábbhagyott.
- Eső! Hol vagy?
Csend. Ez látható maradt.
.... Drip-csepegtető Sziszifusz ... Eső .... És jöhetnek szóba, mint a .... Hiába magában, mintha hiába ....
Stop! Mi vagyok én? Ó, milyen furcsa ez az egész .... Vagy nem?