Versek mintegy orgonát
lila tűzijáték
hirtelen kitört magától.
Elég néhány percig
Mi beleszeret veled.
Szeretünk lebeg a felhők
és illatos illata
és megcsonkított siet
csomó nagy, bolyhos.
És megfulladt a színek
és feloldjuk klaszterek.
Virágok, mint a csillagok az ajkak
Boldogság kiszáradt.
Amikor a lila naplemente
burokkal minket hűvös,
valami édes, friss illatot
Mi már évek óta magával a jutalom.
Mámorít és neve bokrok
alatt tavaszi Tűzijáték
páratlan szépség
Szeretem és az inspiráció.
Adok minden Tisztelgek
lila orgonát
Ezek néhány perc
az én verset.
Lila idő burjánzó és könyörtelen,
Öntés, legyőzve az ablakokra, játék álmok.
Idő lila metuscheysya és vakmerő.
Ez a bevezetés a nyár május Fortissimo.
Ahogy és kaptam egy virágzó mese?
Zöngés csillagok borították vékony ágakat.
Ó, tart, megfog egy pillanatra simogatni
Csodálatos lila isteni finom ellátást.
Bryzzhut, remeg tüzek színű lila -
Fura rejtélyek, szül számunkra válasz nélkül.
Rapid, ének, bódító áramban kinyilatkoztatások:
Ez fortissimója május előjáték nyáron.
Sirens -, mint az öröm földi búcsút.
lila titkos - szent az ég úton.
az illata orgonát - őrület - elveszti az eszméletét.
Ez a szeretet és szomorúság gyönyörködni Isten!
Reggel hajnalban,
A harmatos füvön
Megyek lélegezni a friss reggeli,
És az árnyék a illatos,
Ahol szoros lila,
Megyek megkeresem a boldogságot.
Az életben, a boldogság egy
Találom a sorsom
És a boldogság az életében lila;
A zöld ágak,
At illatos fürtökben
Az én szegény boldogság virágai.
E.Beketova
Azt használták szerelmem orgonát
A lila szín a tavasz,
És azt - a madár, hogy az árnyékában
A rejtett mélyén.
Nem lenne szeretet a vörös rózsa,
Virágzó egy kastélyban a sziklák között,
És azt - egy csepp a gyönyörű,
Rosa mellkasára esett neki.
Nem tudom leírni, hogy öröm,
Ahogy töltöttem vele egész éjjel,
Között a szelíd selymes redők
És a reggel elrepült.
Lila virágok, így puha és szép,
Tavasszal, fényes, csodálatos nap!
És vár a szerelem elviselhetetlen,
Nem meghiúsítja neki, ő csak egy árnyék!
Nos, lila virágok és illatok óvatosan,
És az illatát intoxicates és hívásokat!
Man öltöny és a zihálás,
Nos, miért lila senki szünetek?
És ez naiv, és nem jelent,
Csak éjjel, lila, mint a lány szenved!
De érdemes a napfelkeltét,
És a szomorúság elmúlik, a virágokat!
Ez a sötét lila boldogság -
Sötét boldogságot öt szirom!
Az álmok az őrület, az álmok az érzékiség,
Megnyitottuk a titka az istenek.
Sok sok finom és unalmas
A világ szomorú elsorvad virágok
Két szirmú, chotnosozvuchnyh.
Boldogság lila - öt szirom!
Ki érti a hazugság az egység,
A keserűség a fúziók, a hiábavalóságát a bilincsek,
Hogy megoldja a boldogságot lila -
Sötét boldogságot öt szirom!
Bonyolultan keveredett fény és árnyék,
A távolban a nap elöntött sikátorban.
I am looking for a „boldogság”, a szirmok lila,
Szokásos álom elfoglalt.
Minta furcsa árnyékos helyeken
Változás az arany homok.
Minden tiszta fehér, csodálatosan illatos,
Orgonát egy lángoló kezét. -
A „boldogság” nem! - súgom kétségbeesetten:
Ez nem lehet igaz találják nem jön?
És hirtelen. lila dobott hanyagul:
Steps - ott van. Mintegy boldogság! Itt is van.
Lila akkor, lila,
És akkor nem kell nagy
Fagyasztott egy szűk tekercs
Alto moraja méhek?
Továbbra is a türelmetlenség
Ifjúságom
Az Ön forró hab
És mély árnyékok.
És hogyan hal meg a méhek
És ez végigfut a vihar
És festett vászon szoknya
Hit a szemembe -
Kerül sor hideg alsó
Grass hajlítása a térde,
És az eső klaszterek kékes
Roll, mint a higany.
Este - egy vödör ismét
És igaz, hogy a lényeg,
Hogy bár erőszakkal meghajolt
Lila Hood vissza.
A lelkem lila virágok,
öntött szent eső.
Támaszkodva a kerítés,
Várjuk a csodát reménytelen.
Lélegezz! A lila virágok.
Mi a csoda, uraim!
Lélegezz be az illata a szeretet.
Ő, és Ő lesz mindig!
Virágzik nem faragott kerti
Tavaszi megérkezik a városba.
Lilac! Kedves lila,
Adj reményt tetszik.
A várva várt nap.
Úgy érzem már.
És virágzik a kertekben lila.
Shed eső a csillagokat az égről.
Mosolygunk az égen.
Lila - ha a csodák csodája.
Nedves. Ön minden nedves.
Nem tudom elképzelni magam nélküle.
Te, te, te, te.
Rose rendes tavaszi nap.
Lebegett tuman.Zarya fű kaszált.
És elpirult lila orgonát
Néhány eszméletlen erő.
Kinyitotta félénken, lassan,
Félénken és vonakodva tetszik.
És hirtelen eltűnt, elment, elment, elment
Nevet és fortyogó, mint az árvíz.
Az ilyen öröm belül annak forráspontja,
Ez a szenvedély ő váj ki a szemét,
Ez a fickó jutott szóhoz egy pillanatra
És a szenvedély fojtott örömében.
Úgy tűnik, nem tudtam megérteni,
Amennyiben megállt, mint egy csoda.
Csodálkoztam, lila kis szünetet, vagy hogy ne szakadjon,
Amikor csapkodó az egész hely?
Adj neki ragadt, de kinek?
És, miután gondolkozott néhány pillanatig,
Emlékeztetett arra, hogy a kedvenc a házban
Még mindig nem látott orgonát.
Az ablak nyílt, hogy a hang a lány,
Az ajtó egy srác könnyebb követni dalok
És óvatosan kefék a forró kéz
Megfogta az arcát lila együtt.
Bird cseresznye szirénák - Jázmin nem megosztott.
Nőtt fel közöttük a baj -
Ő, a virágzás ideje, a „fej” megfordult,
Ágak megható: - Nos, válassz egyet!
Jasmine jobbra nézett - Cheryomukha Bride
Minden fehér tekercs és aroma - Kör.
Jasmine balra nézett, és lila, érzékenység,
Blossoms blagouhaet..i fej - egy kört.
És attól az időtől Jasmine évről évre féltékeny,
És az irigység magam, és átkozta magát.
És a bal oldalon - a Lila csók,
És valóban, madár cseresznye - nem pihen!
Jasmine kimerült volt, de még mindig nem tud választani,
És minden évben a repülő, menj sehová.
Kétlem még mardossa egyáltalán:
-Azzal, amit a két - ez hasonló a sorsa?
Mindaddig, amíg úgy döntöttem, Jasmine magát „menyasszony”
Végtére is, a két volt - így a jó.
Aztán maga vinil - nem tudott helyet találni,
Amikor Orgonát egy madár cseresznyefa kivágták lassan.