Kása a ax
Az öreg katona ment szabadságra. Olyan fáradt az úton, éhes vagyok. Azért jöttem, hogy a falu, kopogtatott az extrém kunyhó:
- Indítsuk el a közúti pihenni ember!
Az ajtó megnyílt a régi.
- És ne van, a háziasszony, egy falat, hogy?
Az idős asszony éppen elég, és fukar katona takarmány, úgy tett, mintha egy árva.
- Ó, jó ember, és most nem evett semmit, még semmi.
- Nos, nincs mód, - a katona mondja. Aztán észrevette a pad alá fejszét. - Kolja semmi mást is főzni kását egy fejszét.
összekulcsolt kézzel hostess:
- Hogy lehet az, hogy főzni zabkása egy baltával?
- És itt van, hogyan, hogy a kazán.
Az idős asszony hozott a kazán, a katonák mosott fejszét az edénybe, öntsünk rá vizet, és tegye a tüzet.
Az idős nő néz a katona, a szem nem csökkenti.
Katonák húzott egy kanál moccan a sört. Megpróbáltam.
- Nos, hogyan? - Az öregasszony megkérdezte.
- Ez hamarosan készen áll, - a katona válaszolt - ez csak kár, hogy nincs semmi sózzuk.
- Só valami, amit kapunk.
Soldier nagykövet, újra próbálkozott.
- Jó! Ha itt lenne, de egy maroknyi gabona!
Az öregasszony kezdett felhajtás, hozta valahonnan táska gabonafélék.
- Vedd el, felhúzott mindkét akart.
Felhúzott árpa sört. Főzött, forralt, keverjük próbált. Öregasszony néz a katona a szemembe, nem törik el.
- Ja, és a zabkása jó! - Megnyalta az ajkát katonák. - Hogyan hagyja, hogy egy kis olajat itt - ezt használták, és minden finom.
Találtam egy öregasszony és a vajat.
- Soha nem gondoltam, hogy egy ilyen jó ax zabkása lehet főzni, - az öregasszony csodákat.
Egyél kását együtt. Az öregasszony megkérdezte:
- katona! Mikor lesz már a fejsze?
- Igen, látod, nem szűkülnek le, - válaszolt a katona, - valahol az úton Dowar de a reggeli!
Azonnal elrejtette a baltát hátizsák, elköszönt a hostess és elment egy másik faluba.
Így egy katona, és evett kása és ax elviszik!