vörösvérsejt aggregáció
A beállító árnyalattal: AGREGA`TSIYA ERITROTSI`TOV
Eritrociták aggregációját (lat aggregatio -. Készsége) - képződését konglomerátumok (aggregátumok) eritrociták a különböző méretű és sűrűségű, a körülmények között in vivo vagy in vitro. A. e. alatt látható mikroszkóp tárgylemezen egy csepp friss vér, ha van ún. érme oszlopok a vörösvértestek, amelyek közül az egyik, majd aggregátumokat képez, vagy ha biomikroszkópia tanulmányt a kis erek a to-ryh míg van az úgynevezett. szemcsés aktuális. Sűrűség egységet fokozatosan növekszik, és a határokat az egyes vörösvértesteket láthatatlanná válik a fénymikroszkóp (homogenizáló). Ez a folyamat reverzibilis, majd aggregátumok lebontják ismét (a jelenség a bontás).
A. e. van egy határozott érték véráramlás zavarok a mikrocirkuláció rendszerben (lásd.) t. k. jelentősen rontja folyási tulajdonságokat a vér kis erekben. Az ilyen megsértése előfordulhat, először is, a teljes erősítés az A. e. a teljes vérben, például. malária, tüdőgyulladás, sokk szindróma, és mások. Az eredmény, ha pl. lehet akadálya a vér áramlását a arteriolák a kapilláris rendszer [Nayzli (M. Knisely) et al.]; másodszor, amikor a helyi erősítés A. e. belül a kapillárisok különböző károsító hatások szövetek (pl. gyulladás).
Ez lesz a közvetlen oka a lokális véráramlás lelassul teljesen leáll, a kapillárisok (lásd. Stasis).
Az intenzitás a A. e. Ez attól függ, a felület tulajdonságait, és a közeget, egy raj vannak, különösen a mennyisége és állapota az egyedi frakciók a plazmafehérjékhez, különösen a fibrinogén és a globulinok. Neuro-humorális hatása éren A. e. végezhetjük hatásának tesszük ki, fiziológiailag aktív anyagok, r. h. ingerület távadók (katekolaminok, acetilkolin, hisztamin, stb). Az egyik fő művelői A. e. szolgálhatnak a süllyedés függőleges csövek (lásd vérsejtsüllyedés.); szerinti Stokes képlet, annál intenzívebb A. e. annál nagyobb az aránya az ülepedés és fordítva.
Irodalom. Voronin VV Manual Patológiai Physiology, p. 32, Tbilisi 1947; Mchedlishvili GI mikrocirkuláció, p. 121, Tbiliszi, 1958; Kniselu MN intravascularis eritrociták aggregációját (vér iszap), Handbook Physiol. Sec. 2, Circulation, ed. M. B. Visscher, v. 3, p. 2249, Washington, 1965.
GI Mchedlishvili.