Vezérlő logika zaochku, 2018-ban az alany № 13
Kérdés №2 «helyes és helytelen kérdéseket. A koncepció a szofisztikus, provokatív és szónoki kérdést. "
Helyes és helytelen kérdéseket.
A „korrektség” a probléma elsősorban a szemantikai szempontból felépítését. Természetesen a megfelelő építőiparban a kérdés minőségét befolyásolja a választ. Azonban rendesen „felépített” kérdés lehet baj, ha ez alapján a hamis feltételezésen. Például a kérdést: „Ki fedezte fel a Bering-szoroson?” Helyes. És a kérdés: „Ki nyitotta meg a Minszk-tenger” egy helytelen elnevezés.
A helyes kérdés elsősorban attól függ, annak tartalmát, a kérdés, hogy megfelel az előfeltételek (kezdeti tudás) valós állapotokat. Kérdés: „Miért törpék nem esznek halat?” - rossz, mert alapuló téves „törpék nem esznek halat.” És a „maradványok” csak tisztázni „miért?”.
Bár a probléma egészét nem egy ítélet, de a logikus előfeltétele a kérdés értelmében vett állításokat, amelyek igaz vagy hamis lehet. A kérdés alapja az igazi előfeltétele, az úgynevezett logikai helyes, helyes. Éppen ellenkezőleg, az a kérdés alapul téves, az úgynevezett rossz, hibás.
Szofista, provokatív és költői kérdés
Rossz kérdés, hogy hogyan lehet paralogikus és szofista. Paralogikus kapcsolatos kérdéseket nem értés. ( „Tájékozatlan - Ne kérdezz”). Szofista kérdéseket tudatosan megfogalmazott különböző célokkal. Köztük a „provokatív” kérdés, hogy annyira szereti kérve a diákok. Például: „Lehetséges, hogy büntessék a hallgató, amit tett?”. Gondatlan válasz a „provokatív” a kérdés nem csak azt jelzi, ismeretek hiánya a felelős, hanem őt egy nevetséges helyzet, ha, mint a régiek azt mondta, „egy kecske fejés, a másik kezében egy szitán alatta.” Próbálj meg válaszolni a régi szofista kérdést: „Van megállt verte az apja?”.
Hagyományosan, a kérdés formájában jelenik meg egy kérdő mondat. Azonban az első helyen, nem minden kérdő mondat egy kérdés (amely magában foglalja például a szónoki kérdést), másrészt a kérdés nem mindig kifejezett kérdést (kérdéseket természetesen terv a dolgozat, vizsgakérdések nem lehet kérdő formában, de választ igényelnek).
Költői kérdés, bár kifejezett formában kérdő mondat, egy válasz nem szükséges. Valójában ez egy nyilatkozatot, mint a kérdés. A forma retorikai, azaz ügyes technika expresszió. Expression: „Mi a magyar nem szeret gyorsan vezetni?”, „Hány diák nem szeretnek enni?”, „Ki kell ismerni, hogy ez nem készül a vizsgára?”, „Mi az ő zenész?” Ne várja meg a választ. Mivel az értelemben, hogy egy költői kérdés kifejezi a nyilatkozatot, és nem az a kérdés, hogy ez az ítélet.
Vannak más típusú kérdő mondatok, amelyek nem kérdés. Tudják kifejezni:
felhívás: „Ne menj, ha a film”
kérni: „Meg tudná adni a könyvet?”
mondat: „Nem, ha kombináljuk erőfeszítéseket”
Motiváció: „Lehet, mozog egy kicsit?”
tiltás: „Mi ez a haj?”
hívja: „Ne kezd hiszem itt az ideje?”
Mivel a kérdés nem az ítélet, ezért az sem igaz, sem nem hamis. A kérdés lehet értékelni a különböző módon. Ez lehet hosszú és rövid, érdekes és érdektelen, diszkrét és indiszkrét, egyszerű és összetett. Logikai értékelés megállapítása annak helyességét vagy helytelenségét, helyességéért vagy inkorrekt. Még tapintatlan kérdés, sajnos, lehet helyes.
Gyakorlat 1-es szám „Ellenőrizze, hogy helyes a következő kérdéseket:
Melyik folyó a leghosszabb folyó a világon?
Miért, mint minden civilizált országban, hogy ne helyezze hatályon kívül a törvény a halálbüntetést?
És mi van a magyar nem szeret gyorsan vezetni?
Akkor megállt verte az apja? "
a. Az anyag szerkezete megfelelő, a feltevést is igaz. - helyes
b. Kérdés provokatív, mert A válasz erre a kérdésre automatikusan osztályozza megfelelő „mi” civilizálatlan országokban. Ebben a készítményben, hogy a kérdés nem helyes. A helyes kérdés: „Miért nem helyezheti hatályon kívül a törvény a halálbüntetést?”
a. A kérdés költői, és nem kap választ. - nem megfelelő
d. Kérdés provokatív, semmilyen választ magában az a tény, hogy verte az apámat. - nem megfelelő.