verseket elválás lány
Köztünk hatalmas tér,
Csak lelkek örökre együtt,
Szeretném, hogy jöjjön és maradjon,
És ne hagyd, bárhova is. Szeretne tartsa meg a vállát,
Törékeny, mint a levél a szélben,
De csak vonalak osztják ma este
Veletek vagyunk, amit szeretek.
Te vagy az egyetlen, amely megragadta az álmok ismét
Keresztül távolság megbabonázott engem,
A szívem énekelt rossz,
A játék egy pillanat válás.
Azt akarom, hogy ott legyen, nem törődve kilométert,
Azt akarom, hogy felejtsd el mindent magával ...
Ön obernoshsya újra alattomos szélben,
És ismét zavladeesh őrült álom ...
Veszem akkor, adok puszit,
És a hő terjedt át a vénák az óra ...
De ez csak egy álom ... És felébredtem, a kockázat
Megint feloldódni egy őrült álom.
Lásd élvezni te,
Mint a legtöbb bódító ének bor
A kedvenc, amely létrehozott engem?
Gyere, én szép múzsa!
Szív égnek, mint gyufa,
És mint egy főnix, a szellem,
És a távolság csökkenteni fogja az én sírni,
Füled égett.
Szerelem, azt szeretnék, hogy közel
Örökre veled,
Meleg a meleg pillantást,
A kedvenc ...
Egy kicsit több, látom,
Egy kicsit többet, és találkozik veled,
Kisses a szív lesz csendesebb,
Meghallgatás az ég a feje fölött.
És hadd ma köztünk távolság
Mi, mint a kés, vág két sors,
Ismét küldök meleg elismerést:
Szeretlek, kedvesem ... Csak várj ...
Szívdobbanás felébredsz,
Miután elérte az a távolság, az árnyékok,
És spletot kusza sorsok
Rögzítése a szerelem fények.
Tudd, hogy nem számít, ami nincs ott,
Mindegy, akkor - minden igényt
Mérgezett szerelem méreg,
Fogatván sorsom ...
Alattomos sors elválasztott,
De nem forró megy ki a szív,
Tehát, még találkozunk veletek,
És nem fogunk elválni, amíg a legvégén!
Te sokkal fontosabb, mint a légzés,
És fényesebb, mint egy szupernóva,
Tehát ne ossza a szétválasztás,
Végtére is, szükségem van most itt ... Mindig!
Wind rustles a fák,
És azt hiszem, valahol a távolban
Hallom a levegőt,
A szél szárnyán hozott.
Nem számít, mivel a távolság,
Végtére is, semmi sem osztja a szív,
Várni fogok szívemből bye,
Találkozók az egyik, hogy az én örökre!
Azt akarom, hogy elrejtse a karomban
Minden szerencsétlenség a világon, és a szerelemben
Leöblítjük meleg, azt akarom mondani, hogy te,
Az a tény, hogy Ön mindig közel van.
De a távolság a kedvenc,
Nem adom pihenni egy pillanatra,
És nem birtokló lehetetlenné kényszeríteni
Leküzdésére, küldök egy kiáltás ...
Nézd meg ezt a napfényes eget,
Végtére is, az ég a feje fölött egyedül
Minden élő, télen és nyáron egyaránt,
Tehát hadd emlékeztessem arra.
Látod ezeket a csillagokat, ami szomorú
Mi süt a tetején buta beadása?
Fogom megosztani veletek a legfontosabb titok,
Mi találkozik veled, és ők
Örökké a mennyben marad egyedül ...
Majd repülni, hogy végig a kilométerek
És nézd a mélybe álmai,
Lehetek szabad vad szél -
Hogy találkoztunk, mert minden készen áll.
És köpni mindent, és mivel a távolság,
Mi azt akarjuk, hogy külön próbál hiába,
Beugrom véletlenszerű időpontra,
Azért, mert szeretlek.
Fekete varjak végigsöpört az ablakon,
Megöllek álmaimban
A tiszta égen a nap fényesen ragyog,
De ragyog a szememben.
És a csillag több száz kilométerre
Gyújtsd ahogy én kigyullad,
Te - én angyalom, kedvesem, jól, hol vagy,
Hol vannak alattomos Lilith ...
Szív lüktető könyörtelenül,
A lélek az kiterjedésű fújva ...
Te messze, és könyörtelenül
Meggyötört sivár életét.
Tudom, hogy szeretem, és hiányzik
Mivel eddig még senki sem,
De veled vagyunk, tudom,
Találkozunk - soha!
Azóta, mint egy alattomos Ámor
Nyila szíve,
Keresztül távolság könyörtelen
Tudjuk, örökké szeretni.
Most vak vagyok, és csak téged
És éjjel-nappal tele szemét,
Szerelem és kék a feje fölött -
Egy tanú az idők végezetéig!
Ön most egyedül vagyunk,
Semmi sem egymással nem segít,
Ahogy a folyók tört az úton,
Ahogy a fény és a sötétség, a nappal és az éjszaka.
Szeretnék köszönetet mondani,
Bárcsak szerencsétlenség és a gonosz nem tudom
A jégtömb a szívben
Akkor elolvad, és hagyjuk állni.
Miután mindketten álmodott egy örök,
Milyen szép, szinte tökéletes.
Mi épített kastélyok, álmodik a fény
És válasszon ki egy iskolában, ahol a gyerekek mennek,
De az élet nem könnyű dolog,
A sors elválasztott minket van egymástól.
De ez még nem ok a hosszú bánat,
Sóhajtott, sírt, majd rohant.
Itt az ideje, hogy menjen, de a gazdaság valamit,
Elvégre én örökre
Mintha egy kést vágott a szív,
Nem tudom elfelejteni a szemed!
Itt az ideje, hogy menjen, hanem valami sokkal
Ez arra késztet, hogy még el,
Itt az ideje, hogy menjen, de mindegy egyértelmű
Nélküled én nem könnyű!
Hányan életüket adták, vérüket,
Mert mi hívjuk a „szeretet”.
Úgy tűnt, hogy megértettem a szeretetet érzett düh,
De kiderült, egészen ez volt a puszta délibáb.
Most, a szemed nem felel meg, szerelem,
Az én fáradt szemét. Mégis, én szerettelek!
Most elengedte, nem törődve azzal élsz,
Hála Istennek, hogy erőt adott, hogy bocsásson meg.
Elválás eltérő lehet,
Bánat, könny és nevetés tele vannak,
Partings szennyezettek,
Mint egy komor, ijesztő álmok.
Nem számít, mennyire rossz és fájdalmas,
Ne sajnáld semmit, minden rendben ment,
Ez volt ideges, tiszta és vidám,
De sajnálom, hogy most nekem egyébként.
Mi van veled különböző utakon.
És úgy döntünk, különböző utakat.
Ma elváltak röviden,
De gyorsan szétmálló álmok.
Úgy tűnik, hogy a nap örökké tart.
a szétválasztás örökké tart.
Ebben a rövid idő alatt lettünk idegenek.
Mi már nem lesz kedves egymással.
Nem számít, mennyire elcsépelt, de bocsáss meg,
A szívem darabokra tört.
Mi élt, hogy nem térnek vissza,
Oldal perelistnut otthagyott.
A közelmúltban teljesen ez volt minden olyan szép,
Érzelmek, szerelem, gyengédség és a szenvedély,
És elválás, és a fájdalom - nem hiába,
Mászni magasabb, meg kell esni.
Ez a furcsa érzés annyira
ódákat és verseket írtak,
Ahol szeretet van - mindig van a szorongás,
Az élet szomorú, de igaz törvény.
De elválás legalább furcsa,
Érzések menni nem világos, hogy hol,
Az első alkalommal fáj a szíve a seb,
És miután az év többi részében hozza.
Az elválasztás azonban nem tartott sokáig,
Minden nyerni szerelem,
Várj nem sok
És még találkozunk!
Azt ölelni a vállát,
Nyomja le a mellkasát
Együtt könnyebb lesz
Az élet távol, hogy menjen!
Soha nem gondoltam volna egy ilyen végkifejlet,
Biztos voltam benne, hogy a végén mi hozzád.
Nem tudom elfelejteni az összes gyöngédség és szeretet,
Sajnos, mindez vár rám a másik oldalon.
Ön egyébként is, nem veszít időt,
És találkozott velem, és hogy a többi,
Az érzéseim könyörtelenül játszott,
Nos, viszlát, és légy boldog vele!
Semmi sem fáj a szív erős,
Mivel a memória a korábbi szerelmes beléd.
minden annyira stabil tegnap,
Ma egy másik te.
Nem hiszem, csak az, amit ígért,
Adtam a szót ... Annak érdekében, hogy ne vezessen?
De semmi, igen, az élet szomorú lesz,
De csak, hogy hamarosan egyre világosabb lesz.
A szerelem volt első látásra,
Ki gondolta volna, hogy lesz a vége ...
Fáj mind, te nem vagy boldog
De még egy kifogás - nem csekélység.
Evil nem rendelkezik, de mi az értelme?
Az élet csak, én majd megtalálni az utat,
Egy új érzés jön létre I HOMO
Az új szerelem megoldások, a fenébe.
Fény ismét kikapcsol,
A fény a lelkemben.
Te és én elválás.
A valóságban, vagy egy álom?
Remélhetőleg szétválasztás - egy álom.
Miért olyan hosszú ideig tart?
De hamarosan lesz veled ochnemsya.
És egymás karjaiba vissza.
Sétáltunk együtt ugyanazon az úton,
Kezével, te és én.
Mi már régóta egyedül állt a küszöbön
Nagy és világos szeretet.
De a dolgok másképp alakultak, ez történik,
Kívánok boldogságot.
A szeretet, találkozik és kíséret,
És hálás vagyok.
Az élet mindannyiunk lecke bemutatja,
És valaki mindig gonosz zataya bűncselekmény.
De a fa a boldogság és a szeretet, hogy a gyümölcsök,
Ki tudja elengedni kétségbeesett szerelem.
Ezért hagytam, hogy a béke,
Örülök, hogy jól legyen dolgod volt számunkra.
Tehát váljunk szépen,
Méltósággal és tisztességgel mindkét oldalán szakítottunk.
Így ha - és szerencse fogy ...
Hagyj a sötétben,
És a szívem olyan, mint egy görcs csökkenti ...
Most már csak az ég, és én vagyok a világ minden tájáról.
Így ha - és a nap lemegy,
Körül a csend és a sötétség,
Te a szívem nem érintett
Most már csak a falak, és én vagyok a világ minden tájáról ...
Veszünk egy csomó szeretet -
Passiójáték, instant mérgezés.
De a szeretet - valami mindig új,
Nem délibáb, és nem egy piszkos csaló.
Azt hittem, hogy a szerelem őszinte,
De maradt a végén újra ...
Végtére is, igaz a népi igazság -
Csak a szerelem.
Menj el, és boldog,
Legyen sikeres és szép.
Hagyja, hogy mindig akkor ő szereti
És boldogság a bajusz nem fúj !!
Minden úgy történik, az első alkalommal,
És a szeretet, és elválás.
Ha tehát a tűz kialudt,
Ez az, amit ez a szenvedés?
Elhagyva - mész,
Ne sajnáljuk, ami történt,
Csak az öröm előtt,
És szeretem az új csillag.