Tatyana Chernetskaya hogyan fáj a lélek az elhunyt
Christian temetési szertartás és babona szerint kísérői. Ki az erősebb?
Valószínűleg nem az életünkben valamit, ami már több, mitológiai, átitatva babona, mint a halál egy személy és a temetkezési rítus.
Ortodox felfogás a halál és a test temetkezési az elhunyt gyökeresen ellentétes felfogás, hogy van egy, sajnos, a mi posztszovjet ország közül a tegnapi ateisták, hirtelen „ortodox”, azaz a. E. igénybe a templom, szélsőséges esetekben a születés (keresztség), betegségek és emberi halál. Ezek a „rajtaütés” Az egyház annyira masszív, hogy adott okot, hogy az ő „temetés” hagyomány, amely ma már elterjedt a köztudatban.
Az ortodox szempontból a halál egy személy (a hívő, az egyház, természetesen) a „feltételezés”, az elalvás, így a „elhunyt” alszik. A halál egy átmenet egy másik világban, a születés örökkévalóság. Elhunyt kedves nekünk (mert nem szűnt meg, nem elpusztítani, elaludt a test és a lélek hosszú utat, hogy megfeleljen az Istennel), aki valóban szüksége imánkat, egyházi temetés, jótékonysági jó cselekedetek elkövetésének emlékének.
Az ortodox hagyomány érteni az emberi test, mint a templom a lélek ( „nem tudja, hogy te vagy az Isten temploma, és az Isten Lelke lakozik bennetek?” (1 Kor.3,16)). Tiszteletteljes hozzáállás, hogy a test az elhunyt közvetlenül kapcsolódnak a fő vonalaival kereszténység - a tanítás a feltámadás. Úgy véljük, nem az, hogy feltámadt a lelkünk (tudjuk, hogy az emberi lélek halhatatlan), úgy véljük, hogy a második eljövetele az Üdvözítő, a testünk fog támadni (hol és bármilyen állapotban lehetnek), és össze vannak kötve a lelkünk, és mi ismét következetes.
Ezért elfogadták az egyház alaposan előkészíti a testet a temetésre: fürdeni, ruhát tiszta, fedett fehér leplet és eltemették a földön, mint egy ágy, ahol a test alszik, várja a hangja arkangyal cső. Így, ügyelve tisztességes emberi temetés, kifejezzük hitünket a feltámadás. Ezért a pap helyezi a temetés fehér köpenyt, amely bemutatja az egyház hitét ebben dogma.
Ha az emberek kívül az egyház, hogy köze van a halála teljesen más. Halál mert ez az ember egy katasztrófa, katasztrófa. Meg kellett ezt hallani: „Van egy nagyapa hirtelen meghalt, váratlanul! Ő volt 80 éves ...”. Annak ellenére, hogy a fellebbezést az egyház temetkezési szolgáltatás, valójában az az elhunytak hozzátartozói nem hiszem, hogy ő volt a „elhunyt”, „halott” (azaz. E., aki „egyedül”, „nyaralni” Isten). A halott férfi számukra - ez egy hulla, egy halott ember. Képviselete a lélek - a legtöbb homályos. A lélek mondani, de a legtöbb, mert „így elfogadott”, sőt, senki sem hisz, hogy létezik a lélek a halál után.
És ha nincs hit az örökkévalóságban és vasárnap, azaz a pánik halálfélelem és minden vele kapcsolatos. Halál a hitetlenek - csontos öregasszony a kaszát, aki azért jött, hogy öljön, és ez nem hagyja ki a lehetőséget, hogy megijeszteni az élő rekedt nevetés és a tűz az üres szemüreg. Mi marad életben? A lehető leggyorsabban, hogy dobja be a száját az ő áldozatát, és fizeti ki valamit ( „ami szükséges”), de nem hiszem, ő gonosz vigyor.
Ahol nincs hit a feltámadott Isten, van egy vágy, hogy kiváltsa a halál (pontosabban a gondolattól) a periférián a tudat. A halálfélelem társadalomban tükröződik az egész kultúra: irodalom, a művészet, a film és így tovább. Vegyük észre, hogy egy olyan társadalomban, ahol a félelem a haláltól, nagyon szereti a humoros programok, komédia, kaland. Az irodalomban értékelik „életigenlő” műfajok: regények szerelem, szex, nyomozók. De kiszorul a kultúra valamennyi motívumok okozó csodálkozom az élet értelmét és a halál. Próbálja nyújtani valaki olvasni Dosztojevszkij - egy lakmusz teszt, amellyel ellenőrizni tudja, hogy az a személy tartozik a súlyos probléma az élet és a halál, vagy megpróbálja elrejteni belőle ( „Hát igen a Dosztojevszkij, kín!”).
Amikor a halál még mindig jön, és a házban van egy halott ember, a rokonok már keresik a módját, hogyan kell „helyesen” elvégzésére utolsó útjára. Szomszédos nagymama (ami „mindent”, és tudja, hogy az egyház háromszáz évig séta) magyarázza a „hogyan” és „milyen sorrendben” cselekedni. Íme néhány „régi feleségek tanács ...
„Nagymama” és „apa„ötletek
Természetesen minden sokféleségét nagymamám tanácsára nekem nem lehet tudni (a sok nagymamák és élnek sokáig). Idéznék néhány, amely maga is szembe kellett néznie.
Tehát, ha valaki meghal, mit kell tenni az első? Helyes: megállítják a tükörben. Miért? Ahhoz, hogy a lélek, vándor a lakásban, amíg a 40. napon (megjegyzés: nem a harmadik, és egészen a negyvenedik Roots, bár a lakás hat hétig, hogy kiköltözik ...!), Nem látom magát a tükörben. Valószínűleg esik egy ájulást, vagy zavarba azok csúnya megjelenést ...
Ez a babona működik teljesen. A négy éve papság én még sem a lakásban nem látja, hogy nincs aranyszabály végezzük temetés. Arra a kérdésre: „mit és miért” - minden vállrándítással vállukon „így, ahogy van szükség, a nagymama azt mondta ...”.
Következő cég szabály: egy pohár vodkát (férfiak) vagy vizet (a nők), valamint egy darab kenyér (put több cukorka, sütemény). A lélek tehát nem csak sétál a lakásban, és még mindig akar enni. Ugyanakkor nem világos, hogy miért olyan kevés? Még akkor mindhárom ételek, hanem egy üveg ... (A gyászszertartást, az úton, gyakran egy tányér levest „kedves ...”).
Egy pap azt mondta, ez az epizód hívta a nyomában. Leül, eszik egy palacsinta. Hirtelen úgy érzi, minden a szájába néz ki ... Szóval nem volt egyedül, ülés, öklendezés ... Amikor végre elkészült, akkor valamennyi sóhajtott megkönnyebbülten - kiderül, ha az apám, hogy befejezze eszik a palacsintát, amíg a végén minden rendben lesz a stiffs odakint ...
Az ősi pogányok, hogy halotti tor, még mindig következetesen kortársaink: legalább tudták pontosan, miért csinálják ezt vagy azt rítus, minden volt szimbolikus jelentése van. Modern „ortodox pogányok” rendkívül gyenge elme, ha ott van a látszólag egyszerű kérdésre: „Miért kell a polgárok?!”.
Fontos pont ők úgy a kérdést eltávolítása után az elhunyt, amit (az ajtó vagy ablak), „kimosott” padló? Te nem tudod? Oké, én felelek: a padló, a polgároknak szükségük van, hogy mossa ki a földet!
Nos, még mindig a kis tipp, hogy legyen, miután a halott osztogatnak csésze kanál; hozza a templomba leves beállítva neki; kidobnak a halott dolgokat. Ha a halott álmodott kéréseket, szükség van e kérelmek teljesítése szó kérték viselni - folytatni templomba dolog bizonyos. Kéri, hogy enni - tea egy kenyeret előestéjén hozni ... De miért nem akarja látni ezeket a kéréseket a hívás, hogy imádkozzanak, megoldja az életed, hogy közelebb Istenhez, hogy az ima az elhunyt elérte a lehető leggyorsabban? Miért mindenki próbál fizeti ki a halott? A válasz egyszerű: mert nincs hit menny és a pokol, és nem szeretik az elhunyt.
Igen, nemrég megtudtam, hogy van még egy fontos ünnepséget tartanak negyvenedik napon a lélek. Valami kell olvasni egy gyertyát menni a kapun, nyissa ki az ajtót, általában, hogy egy rejtélyes akció egyértelműen célozva lélek, hogy jól, itt az ideje, hogy megtudd, és a becsület, viszlát ... (Egy másik lehetőség huzal: szükség van a negyvenedik napon reggel 9-kor pmol nyissa ki az ablakot, hogy a lélek fokozatosan felé sodródott temető ...)
A legszomorúbb dolog az, hogy ezek a babonák die hard, így úgy tűnik, hogy kevesen vagyunk, papok, küzd velük. Szinte mindig hallom az emberektől a temetésen: „Atyám, először halljuk tőled!”. Sajnos, sok pap nem prédikálnak a temetésen, nem magyarázzák az embereknek, hogy ez nem egy ártalmatlan népi hagyományok és tradíciók, amelyek ellentétesek az ortodox hitet. De sok pap inkább maradjon csendben, és ne vegyenek részt. És még néhány, és nem járulnak hozzá a terjedését maradiság, különben nem fogja megnevezni.
Vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú. Nem csoda, hogy a normális gondolkodás, a fiatalok számára mérföld a templomok körül, ahol él egy sötét, fojtogató a szellem „ortodoxia Baba Jaga” ...
Az egyik perverz tanácsot származó egyes papok nem okos, kitartó tanácsot, hogy megszentelje a lakás után a halott ember „megtisztítására”. Természetesen a szörnyű vágy, hogy pénzt keres extra száz emberi bánat ... De az ilyen módon létrehozott egy pogány tant, hogy a halott - ez a mocsok, sárban, ami után meg kell, hogy megszentelje a haza. Emlékei a szentek a rák, a templomok és izzad áramlatok a gyógyulás és a kegyelem, és az erőssége ortodox halott - ez valamilyen okból, úgy vélik, a megszentségtelenítése otthonunkban! Ez egy nagyon fontos kérdés, és azt hiszem, arra lenne szükség, hogy alkalmazza a szigorú fegyelmi ellen papok, terjed az „ortodox” pogányság.
Egy „buzgó” pop (30 év szolgált a rang!) Még azt is követelte a fiatal apát, hogy ő „megszórt keresztvíz padok, amelyen állt a koporsó a halott, hogy nincs betegség, akik később fog ülni a padon!” És akkor még mindig csodálkoznak, mi emberek annyira babonás ... Mi pop - az egyházközségnek.
Amennyiben mentek ... temetkezési?
A beszélgetés a templomban: „Van egy nagymama meghalt. Azt mondták, hogy meg kell tenni, hogy zemelku. Tud földet vásároljon. ”.
Nem, hogy elterjedt a helyzet? Ez csak akkor, ha az emberek gondolkodás (és a papok maguk a szakemberek stb): miért ez a zemelku?
Hol jártam a „föld” szertartás?
A szovjet időkben, a helyzet romlott. A templomok, és minden mást kapcsolatos ortodox temetés, problematikussá vált. Merült távollétében temetés, ami után kiadták megszentelt föld rokonok a hívek maguk is, hogy ez a szimbolikus rítust, emlékeztetve magát mindannyiunk várja sorsát.
De a jövőben miatt katasztrofális csökkenése mind a hívők és az illetékes papok, a kereset vált önellátóvá, elvágva didaktikai, pedagógiai jellegű, és lett az értelmetlen és káros. A föld maga tartották fontos szempont helyett még a temetés.
Például a modern füzet által közzétett Sretensky kolostor, ezt olvashatjuk:
„Több mint a sír hirdeti:” Örök Memory”. A pap hinti a földre keresztben a test az elhunyt a kijelentése a „föld az Úr, és annak teljessége; a világ, és mindnyájan, a kik ott laknak.” Rite föld legendák végezhető a templomban és a temetőben, hogy mikor kell az elhunyt kíséretében egy pap. (P. 26)
(..) A mi korunkban, gyakran előfordul, hogy a templom messze van a háztól az elhunyt, és néha nem is létezik a környéken. Ebben a helyzetben, hogy valaki a család az elhunyt kell a legközelebbi templomba érdekében távollétében temetés, ha lehetséges, a harmadik napon. Annak végén a pap egy relatív habverővel, egy papírlapot az imádság a föld és a requiem asztalra.
(..) De az is előfordul, hogy az elhunyt Entombed nélkül templom búcsú, és hosszú idő után mégis úgy dönt, hogy lezárja a megrögzött. Majd a temetés után távollevő föld keresztben törik a sír, és habverővel ima vagy leégett, és szétszórt vagy eltemetve a halom. (Pp. 26-27)
És mégis. Egy szót sem, ami megmagyarázza a jelentését a föld mozgását. Olvassa ezt a szöveget, tudok rajzolni csak egy következtetés: a legfontosabb dolog - zemelku és kézzel ravaszkodó „égő” és a „eltemetése”. Különösen néz vadul ömlött zemelku tanácsot másik sírjára! Nos, miért. Kinek kell ez? Elhunyt? Mélyen bizonytalan. Rokonok, ki lesz a hülye, hogy beleveti magát más emberek sírjai, szétszórja hamu és arra gondolt, hogy követnek meglepően ésszerű lépést? Vagy leendő papok, akik jövedelme a kereskedelmi földalatti, és nem kívánnak elmagyarázni az embereknek, hogy az elhunyt csak akkor kell az imáinkat és jó cselekedetekre, a korrekció életünk, a mi megközelítés az Istennek.
Mégis, az egyik kérheti: mi a teendő, hogyan lehet megtörni egy jól bevált hagyomány hamis? Prédikál fáradhatatlanul elmagyarázza az embereknek (és a temetésen, és azon kívül is), hogy a legfontosabb dolog - ez a lelki (ima, bűnbánat, korrekció az élet), és az összes anyag (föld, habverő, lepel, gyertyát, stb ...) - a második alkalommal, csak szimbolikus és pedagógiai érték, és értelmetlenné válik eltekintve érthető az akció.
Az ortodox forradalom előtti Magyarországon ez a kérdés fel sem merül. Bármilyen ortodox keresztény temetés vagy az ő plébániatemplom, amelyre egész életében bízták (so-és tele voltak ilyen mély értelme az ima szó, hogy beszélt a szellemi atyja az elhunyt, „Child, megbocsáttattak a te bűneid”, és ezért értelmetlen azokat Most, amikor meglátja a pap az első ember már halott volt), vagy a temetőben templomban. Fontos megrögzött az elhunytak hozzátartozói a templomban lehetne tekinteni cselekmény lemondás a hitüket. Távolság a temetés csak úgy volt lehetséges, mivel a halál az ember „az ország messze” (a tengerben, a háborúban).
A szovjet rezsim idején (különösen a háború előtt), természetesen a fő módja a temetésre a hívők (és a hitetlenek nem temetés) üldözés miatt volt távollétében temetkezési szolgáltatás, a legjobb - a lakásban.
De mire a szerkezetátalakítás és a korunk, a helyzet megváltozott komolyan. Azt olvasni kezdte a temetkezési szolgáltatás minden egy sorban szerint a „hagyomány” (ha csak névlegesen voltak keresztelve), és a haldokló hű nagymamák hitetlen rokonai nagyjából. És most, amikor a gyülekezeti élet stabilizálódott, az ilyen esetekben a sok nehézség a temetkezési szolgáltatás.
Nagymama, aki meghalt - ez egy hívő, és ő azt szeretné, ha ez olvasható a temetkezési szolgáltatás a templomban, csak elfelejtjük, hogy a cél a rokonait - gyorsan és ami a legfontosabb, többletköltség nélkül, hogy megszabaduljon az öregasszony. Ezért fogják követni a legkisebb ellenállás útját: akár vásárolni zemelku vagy temetkezési iroda hover rájuk nézve „autonóm” lzhepopa-defrocked, másodállásban a vallási analfabetizmus az emberek.
Egy ilyen „temetés” csak akkor járul hozzá az emberek kizárását az egyház.
Ezért a jelenlegi helyzetben a legreálisabb a ravatalozó. Egyrészt, ez eltér a vásárlás zemelku. Másrészt, a hitetlenek képes lesz legalább egy fél órát otthon a megszokott környezetben, hogy megérintse a szépség az ortodox gyászszertartást. És ami a legfontosabb: a prédikáció. Ez volt abban az időben a huzal elhunyt emberek legnyitottabb a szót a pap, a leginkább képes, hogy az tükrözze a múlandóság az életét. Nem lehet megfosztani őket a lehetőséget. Ők még mindig nincs erők átlépni a küszöböt a templom és a pap misszionáriusként törvényes jogait fog jönni a házba, és mondani valamit a lelkek üdvössége.
Persze, jól, amikor az emberek megértsék, hogy szükség van a temetkezési szolgáltatás a templomban, de ha nem, akkor jobb, ha megy, hogy találkozzon velük (ők, nem a föld babona!), Enter házukban, és azt mutatják, hogy a pap - nem egy függeléke temetkezési szolgáltatások ( sokan biztos), de a férfi tette Isten, hogy vigasztalja a gyászolók és intés elveszett.
Miután a temetésen volt egy hosszú prédikációt, fontosságáról beszélt az elhunyt minden lelki (ima, a jó cselekedetek) és jelentéktelenségére valamennyi külső (zemelku, zaveshivaniya tükrök és így tovább.). Kifejtette, mit jelent a „zemelku”. Válaszul egy intelligens faj néni meglátott,
- Ez minden, amit persze, igazad van, jó. Egy dolog rossz: semmit zemelku valami bevinni a házba, nem megengedett.
És a kérdés:
-, hol olyan mély ismerete teológia, ő nem zavarta, így válaszolt:
- Mint hol? Természetesen a templom, onnan hallottam!
Mit tehettem volna válaszolni neki? Igen, a mi a baj, az emberek gyakran hozza babonák a templomok. Persze, nem gyakran, de az oka a terjedését a tudatlanság, a papok maguk (bár az is), leggyakrabban a hibás babulechki „főnöke gyertyatartók” és „jobb” jámborság.
És persze, én ismétlem: a prédikáció nagyon fontos, nem csak a szószékről, de mindenütt - megköveteli, hogy a kateketikai diskurzusok, és csak a padon a templom közelében. És ez nagyon fontos, hogy minden pap erre, mert csak akkor van remény, hogy a hit népünk lesz ortodox, és nem a „nagyi”.