Tarhanova Daria, "irodalom" magazin 1-es szám
Daria Tarhanova
„Nem zreem évszázadok és évtizedek,” - mondta Puskin. És ez így van rendjén, mondja a gyerekek és a tanító, kezdve az osztályban, hogy a tanulmány a Lermontov a „Masquerade” játszani. Valószínűleg csak Magyarországon tudtunk együtt létezni az ilyen stílusokat a klasszicizmus és a szentimentalizmus, romantika és a realizmus. Stilisztikai polifónia - jellemző az egész magyar művészet történetében. Magyarországon, mivel a stílus romantika alakult a korai 20-es években a XIX. Ez volt ebben az időben van elméleti manifesztumokban magyar romantika: Viazemsky Kuchelbecker, Ryleeva. És ugyanakkor Puskin és Griboyedov létre romantikus művek a terepet a megjelenése realizmus. Realizmus és romantika arra szánnak, hogy harcolni egymással, hogy fogadja el a stilisztikai eszközök egymást tolják a periférián a kulturális tudat, amíg a 40-es, amikor a realizmus végül otvoyuet a helyet, és vált a meghatározó stílus.
Romantika lesz egy erős befolyása minden későbbi stílus. Több, mint ezt! Úgy kezdődik, a pusztítás a romantikus stílusban, mint például, a pusztítás a szabványok és dogmák sajátos stílusát. Az első elv romantika - ez az elv az abszolút szabadság. Ez az első alkalom a művészettörténet a célja a művészet nem a reprodukció a valóság, és a művész az önkifejezés. És alapú hozzáállás romantikus hazugság évelő filozófiai konfliktus Isten és az ördög. A konfliktus, amely nem él meg ezen a földön. Elérése harmónia követően kilátások a romantikusok, csak akkor lehetséges a túlvilágon. Romantikus munka nem oldja meg az ellentmondások, amelyeket nem lehet kiküszöbölni. Így a világ romantika - ez nem egy harmonikus világot teremtett a Teremtő. Ez egy tragikus és ellentmondásos világban, ahol az ember egyszerre tartozik az ég és föld, Isten és az ördög, a jó és a rossz.
Romantikus hős - egy hős, mindig él konfliktus önmagával, a környezet és a tömeg, amely minden bizonnyal ellenséges vele. Ez fényvisszaverő férfi, aki rájön, hogy semmi, de a tragédia nyomorúságos élet véget ér. Mindazonáltal egy pillanatra kész volt elhinni a létezését boldogságot ebben a világban. A rosszabb lesz a csalódás érte.
És most térjünk a Lermontov a „Masquerade”. Hősét Arbenin világosan érzi választott nép között. Ez emelkedik ki a tömegből, az a világi élet tele van gonosz szenvedélyek. Úgy gondolja, hogy ő felsőbbrendű, joga van a legfőbb bíró. Képes a pusztulás, a pusztítás a másik ember életének, és a világ többi része, ami ismétli a tanár, ő, mint egy romantikus hős, az elkerülhetetlen konfliktus. A kártya asztal ő híres, mint egy kegyetlen és okos játékos a nők körében, mint elkerülhetetlen meghódítója sok szív ... Mindazonáltal a diákok meg fogja találni keserű vallomás:”... Láttam az egészet, // Minden perechuvstvoval, mindent megért, mindent tudnak, szerettem // gyakran , leggyűlöltebb // És legfőképpen szenvedett! // Először minden akartak akkor minden Megvetettem // Ez önmagában nem értettem // Mi a világ nem ért meg engem. "
Teljes csalódás az egész világon, így jellemző a romantikus hős. Nem hiszem, hogy Arbenin elcsábított feleségül Nina. Egyszerűen fáradt a korrupció, amit megengedhetünk sok éven át. De egy halvány fény: Arbenin gondoljuk, hogy Nina - egy angyal, ami neki adatott Isten által a szenvedésüket. „És én emelték az élethez és a jó” - arról tanúskodik, hogy ez a saját Arbenin.
De az tény, a kérdés, a tanár elmagyarázza, hogy a fényvisszaverő romantikus hős lehet hinni jó egy rövid időre. Kezdte kínozza kétséges, hogy ebben az esetben vezethet tragédia.
Miért olyan könnyű hinni a Arbenin árulás felesége? Számos oka van annak, a válasz erre a kérdésre a tanulók. Nina Yuna és Arbenin, ami sokkal idősebb, mint ő, nem bíznak az érzéseit. Pontosabban, ez nem túl hiteles neki: „Te adtál nekem - és a szeretet, azt hiszem, // de érthetetlen, játék érzések // és ficánkol, mint egy gyerek.” Másodszor, mint egy igazi romantikus hős, Arbenin látja a feleségét, és a jó és a rossz. Úgy véli, hogy Nina szennyezték gonosz világban a fény. Figyelembe véve magának egy superman, azt feltételezi, hogy a jogot, hogy az életét, meggyőződve arról, hogy teszi a bravúr, és tesz egy jó Nina. Halál, ő tisztítja meg a gonosztól, és Isten küldi. Belépők mentes folt.
Arbenina tragédia az, hogy miután megtanulta a szörnyű igazság (Nina nem bűnös), ő nem az ő szerepe a Superman, Arbiter világban. És élete végéig ő volt hivatva zajlik egy őrület, mint illik egy igazi romantikus hős. Nem volt képes menni az oldalsó fény és jóság. Őt csak egy pillanatra, hogy ő is mondjon le múltjáról és megtalálja a boldogságot egy család egy fiatal nő, aki nem ismeri a gonoszt.
Lermontov teremtett munka filozófiai szinten. A kulcsa annak, hogy a „Masquerade” nem a cselekmény, nem a cselekmény és a karakterek. Kulcs - a szimbólumok és metaforák, amely tele van a játék. A kulcs szimbólum - a neve. Az egész világ Lermontov - a játékok világa, maszkok, álarcosbál. A maszk elrejti az igazi arcát a férfi, az ő érzéseit és vágyait. Viseljen maszkot minden, de Nina. Vannak karakterek, akik képesek egy pillanatra, hogy rip a maszk - bárónő Strahl, Zvezdich. Vannak, akik soha nem veszi le a maszkot - Shprih ismeretlen.
Miután a keresztény kánon, álarcosbál - jelképe besovstva.
Szimbólumok és metaforák „Masquerade”, a dráma tükrözi az alapvető konfliktus korszak. Világ - a színészkedést. Világ - egy kártyajáték. Világ - a párbaj, a párbajt. A világ - ez a konfliktus és a álarcosbálra, azaz véletlenszerű és törvényeket.
Lermontov élet tele van gonosz. És a tiszta és szent, hogy beleesik a szakadékba satu, ez óhatatlanul lehet legyőzni. Többletsúly egyértelműen oldalán a sötét erők. Egy másik vezető kutatója Lermontov BM Eichenbaum azt mondja, hogy a világ a költő a romantikus világ van osztva kis és nagy gonosz. Alacsony rossz - ez a világ a játékosok, álarcosbál világ, pletyka, intrika, csalás. Alacsony gonosz - ez Casarin bárónő Strahl, Shprih. Arbenin is bemutat egy nagy gonosz. Ő - egy démoni karakter, képes különbséget tenni fordítva az erényt. Ő áll az Isten és az ördög, és a lázadók ellen alacsony világot a gonosz gonosz eszközökkel. Ezért kívánó helyreállítani az igazságosság, azt akarja, hogy tisztítsák meg szennyeződés a Nina, átesett kis kárt az ő világa.
Jelenet Arbenina őrület - a természetes véget a dráma, ismét bizonyítja, hogy az élet - az örök harca Isten és az ördög, és a harmónia elérhetetlen. Orvos fontos mondat, hogy jön Arbenin: „De ha megőrül, // Hogy én is jótáll az élete múlik rajta.” A józanság lehetetlen ellenállni a fájdalom, amely feltárta, hogy az ember. Csak, hogy őrült, akkor képes túlélni a szörnyű világban.
„Masquerade” - egy tipikus romantikus játszani. Ezért a tanár befejezi a lecke azoknak, amelyekkel kezdte romantika valamilyen módon ugródeszka realizmus. És bebizonyította, hogy különösen, Lermontov. Újjáéledő „Masquerade”, s létrehozott egy „korunk hőse”.