Sergey Kozlov - nem repül el, énekel, madár!
- Nézzük ugrani!
És ugrott: Nyúl - egy farönk, Malac - a kivágott nyárfa.
- Tehát nem a fejjel - mondta Hare. - Gyere ide!
És ő foglalta össze a sertés egy kidőlt fenyőfa.
Tavaszi erdő tele a nap és a madarak álló zöld füst.
- Jump! - mondta Hare.
- Félek - mondta Malac.
- Nézd! - mondta Hare. És én ugrott.
- Van hosszú lábak - és malac feküdt a hasán egy fenyőfa.
- Igen, nem, - mondta Hare. - Nézd!
Madár ének messze szorongó, majd repült közelebb, ének boldogan és a fény.
- Nem nézel ki - fáj Hare. - Tehát nem fogok tanítani.
- Értem - mondta Malacka.
„Hol van ő ül?” - nézett egy ága egy ága, gondolta malac.
- Nézd, a harmadik alkalommal! Nem fognak megjelenni.
A mezei nyúl ugrott, majd látta, malac.
Ő nagyon apró, szürke egy kis labdát, és énekelt, hogy a disznó fáj a mellkasa.
- Ön fog ugrani, vagy nem? - mondta Hare.
- Ön ugrás - mondta Malac. Nem jön ki nézte a madarat.
Itt ő lehajtotta a fejét, és.
Ez Pig még sohasem hallott.
- A lényeg, hogy nem fél, - mondta Hare. - és kitolja mindkét lábát egyszerre. Megvan?
- Aha - mondta Malacka. „Ha tudnám, hogyan kell énekelni, ha csak tudtam egy kicsit, mint ő. Megtenném. "
- Jól ugrik! - mondta Hare.
Pig ugrott, feküdt hason egy kidőlt fenyőfa és lehunyta a szemét.
- Ó, te! - mondta Hare. - Taníts meg! - és elszaladt.
- Baromfi - Pig suttogta. - Ne elszáll, énekel, madár! Nem tudok ugrani, nem tud énekelni, de ha énekelsz, úgy tűnik számomra, azt hiszem. Még most is.
A madár énekelt, és a malac feküdt arccal lefelé egy kidőlt fenyőfa, és úgy tűnt neki, hogy ő maga - egy szabad madár, repülő magasan a föld fölött, és integetett a szárnyait tüdőt. Hare futott.
- Nos, akkor ugrik - kérdezte. - De miért sírsz? Ez hülyeség! Igen, megtanítalak, tanítani! Csak akkor kell, hogy álljon ki két lábbal egyszerre.
- Drips és eldobja, és - a köd - Ez az időjárás?
- Nem - mondta Kukun új ismeretség Hedgehog and Bear.
- Hová valósi magad? - mondta a sün.
- I - A helyi. Anyám nyest, belőle - egy trükk.
- És apa? - kérdezte Medve.
- Pope - a hód. Minden épített gátak.
- Szóval - ravasz? - mondta a sün.
- a legokosabb - Kukun mondta. - I - intelligens, szorgalmas, szeretek aludni, enni, poplotnichat szórakozni.
- És szeretnek úszni? - mondta a sün.
- És úszni.
- A forgódobos?
- Nem - mondta Kukun. - Nem bukfenc. Van ebből a fejfájás.
Ültek a közepén egy ködös erdőben a pavilon, amely épített Kukun.
Legkisebb eső, a szaga föld és a levelek.
- Mit szeretsz jobban? - kérdezte Medve.
Kukun gondolta. Ő volt egy kis állat, egy kis fej és bozontos mancsát. Legfőképpen úgy nézett ki, mint egy tacskó kutya, ha viselt szőrös csizma.
- Ön honnan jöttél? - mondta a sün.
- Mert a folyó.
- Miért építsünk ez. - Medve nem tudta, hogy mit kell hívni a pavilon.
- Nem tudom. Valahol láttam - Kukun mondta. - Az eső nedvesíti, de nincsenek falak.
- És ha a szél?
- A hazai szabadságra.
- Hol van az a ház?
- Ön hogy nekünk hosszú ideig? - Medve sétált Kukun és még megérintette a mancsát.
- Érdekes - mondta a sün.
- Nézd - mondta Kukun. - Imádtam - maradni, nem tetszik - menni.
- De hol? - kérdezte Medve.
- Soha nem lehet tudni! Azt akarom, hogy - menjen vissza hozzá a folyón, szeretnék - megy tovább.
- De hol? - mondta a sün.
- Menj a jegesmedvék rókák. Szeretem a rénszarvas.
- És te és az északi volt?
- Mindenhol. Még úszott Keith.
- Hazudsz! - Bear mondta.
- Én már öreg - Kukun mondta. - Évekkel az én nagy. Miért hazudnék?
- És hogyan élnek? - mondta a sün.
- 300 év - Kukun mondta. - Vagy talán 500. Nem emlékszem.
- Nagyanyám emlékszel?
- És hogyan! Szép volt sündisznó.
- És a nagyapám?
- Szomorú volt Bear - Kukun mondta. - Az összes hegedű játszik.
- Ez így van! - kiáltott fel Bear. - Van egy hegedű, és maradt a szekrényben.
- Vedd el, mondja Kukun, hegedűjét. Játszd a játékot!
- Ki beszél?
- Ez a te nagyapád. Me.
- És te, és a hegedű?
- És én -, hogy a fejszét, hogy a hegedű.
És Bear kacsa repült haza, és visszatért egy hegedű. Miközben futott, Hedgehog semmi kérték, de csak nézett Kukun minden szem.
- Gyere, menjünk hegedű!
Kukun megérintette a húrok, megfordította az íj - hegedű énekelt. Kukun játszott country stílusban - egyszerű és a szíve. A hegedű sír, majd nevetve. És Maci sün majd leült a homlokát ráncolva, majd elkezdett táncolni.
- Nem, nem a lábát - Kukun sóhajtott, csökken az íj. - Ó, én szokott ülni a nagyapjával a két kender, és hogyan gryanem a drag, húzza ki, és azt - megyek körbe-körbe. Farkasok sírtak.
- Hol húzza? - mondta a sün.
- Nos, ott van. Lélek.
És Kukun ismét felvette hegedűjét, és játszani kezdett, hogy a sündisznó Baby Bear sírt.
- Jó akkor nagyapja - Kukun mondta. - Ritka Bear, ez egy sajnálatos, a hegedű égett.
- Bury - Bear mondta. - Vedd nagyapja!
- És ne menj el - mondta a sün.
Kukun pislogott, ült is csukott szemmel vette a hegedűt - és az eső, erdő és köd - minden keveredik a szaga föld és a levelek, és egy pavilon épült Kukun együtt barátai kacsa lebegett a föld felett.
- És elmondhatjuk - tomboló tavasz? - mondta a sün.
A nyulat futott át az erdőben, és a baba Bear Hedgehog követte.
Hare lovagolt vadcseresznye.
- Nézd! - mondta Hare. - Ahogy a hó!
- Virágzás - Hedgehog mondta.
- szippantás! - mondta Hare.
És mindenki elkezdett felugrik és szippantás.
- Hó - Bear mondta.
- Miért - dúl? - Hedgehog megállt. - Végül is, ha vihar - minden fütyülő, repülő?
- És az eső? - mondta Hare. - Egy madár?
- Ez így van! Rains - repülnek a madarak - süvöltenek!
- És a felhők - Bear mondta. - Clouds repülni is.
- És egy pillangó!
- Mit jelent a pillangó?
- Hogyan? Egy virág? - nyúl és mutatott a cseresznye.
- Őszibarack - Bear mondta. Tudod, mint barackvirág? Sárgabarack!
- Jelenleg nem barack!
- Lila - Hedgehog mondta. - Ez tényleg virágzik!
- Lila - lila, hol a hóviharban?
- És hárs - mondta Hare. - ottsvetut és a szirmok és a légy.
- Együtt almával.
- és sárgabarack! - Bear mondta.
- Ne zavarta meg az aszalt sárgabarack!
- Mint egy hóvihar! - Bear akarta, hogy ne felejtse sárgabarack.
- és az eső! - az úgynevezett Hedgehog.
- És a cseresznye!
- cseresznye!
- Azért, mert valami - tombol!
- Uh-uh, - mondta Medve. - Nos, ha valaki tényleg dúl, ez - sárgabarack!
Bagoly bagoly.
Ezek a legjobb óra, amikor a nap lement, de még nem alkonyat, és a fák a hóban - hosszú mély árnyékok - a nyitvatartási Hedgehog az ablak mellett ült, és álmodik.
Akárcsak Little Bear.
És Hare nem volt ereje, hogy álom, mert a nyúl nem tudott ülni.
És ma először futott a Hedgehog, majd - a medve, és mindkét találtak ül az ablaknál, keresi a korhadó fa.
- És a madarak nem énekelnek! - dühös nyúl. - Beszélj senki.
Mókus ül a tűzhely kötés.
Hamster evett kását, és most inni kompót.
Bagoly nem ébredt fel.
És Wolf a múlt álom.
„A hold felkel, és kijön a tisztásra - üvöltés” - gondolta Hare.
Tudta, hogy a sündisznó a medve nem lehet megérinteni most; a fehérje és hörcsög - unalmas; és ezért a nyúl ugrált a kéreg kihűlni, csak nem tudja, mit kezdjen magával.
A Fox egy nyúl egy különleges kapcsolat, és ezért úgy döntött, hogy fut a Fox.
- Fox-Fox, Bon hyiiine! - mondta Hare.
- Bon hyiiine! Jó estét Hare!
Fox egy francia nagymama, és ő tanított nyúl franciául.
- Koman sa va? Hogy vagy? - mondta Hare.
- Ca va MEPC Komsa. Így elképzelhető - mondta Fox.
- Bagoly Bagoly - boldog nyulat. - Szóval, így.
- Teach - mondta Fox.
A nyulat repült át az erdőben, mondván
- Bagoly bagoly! Bagoly bagoly! Bagoly bagoly!
- Mit akar? - Megkérdeztem a bagoly. - Mit akar?
- Semmi - mondta Hare.
- Miért van hívás?
- Én nem hív.
- Hogy nem hívja? - dühös bagoly. - ugrás, kiabálva: „Bagoly! Bagoly! „Ez tettem!
- Ez francia - így magad! - mondta Hare.
- Ez én - úgy így?
- Nem, ez a francia „so-so”, és - egy nagyon-nagyon jó!
- Ez igaz - mondta a bagoly. - És mi lesz a francia Wolf Wolf?
- Még nem tudom.
- A róka róka?
- Meg kell kérdezni. Azt elgázolta és kérdezni.
„! A bagoly bagoly„- a padló felé vezető úton a róka és a nyúl az ajtóból mondta,
- Bagoly Bagoly - so-so, és a Fox Fox?
- Ne bagoly bagoly, és sa va MEPC Komsa - mondta Fox. - A róka róka -, hogy én és senki más.
- Egy farkas farkas?
- Wolf farkas - francia nem jelent semmit.
„És mégis, valami nem stimmel - bölény” bagoly bagoly „, és a harmadik alkalommal lábazati az erdő, a távon gondolta Hare. - Bagoly Bagoly - so-so, majd a farkas-farkas - még rosszabb. "
Annyira elmerült a gondolataiban, sőt még kiabált „bagoly bagoly”, ő nem vette észre a Farkas.
- Te, aki dicsőséget? - megragadta Hare Wolf.
- Bagoly Bagoly - így magad! - fakadt Hare.
- Ez az! Kinek kell ez, a bagoly? Szaladgálni, és kiabálni: Wolf! Wolf!
- Mi vagyok én, hogy sikítani, mikor nem jelent semmit?
- Nos, igen. A francia, akkor - Huh!
„Valóban Wolf őket - semmi” gyászolta Wolf. Annyira ideges, hogy még hagyja, hogy a Hare.
- Abszolút - Hare sóhajtott keserűen. - Képzeld Volchenka, akkor - a farkas, és tetszik vagy sem.
- Semmi, Hare, - mondta Wolf. - Lehet, én nem a francia, van egy erdő, nem. De itt vagyunk veled - Uhh!
- Wow! - Hare bólintott.
- Nos Run - pat a füle Hare Wolf. - tyanis tudás.
És a farkas vigyorgó mutatott szörnyű fogak:
- Fuss, fuss! Tudj meg! Hadd tudja a miénk!
És Hare, ujjongva sietett Hold erdő, amelyben bagoly bagoly - a ragadozó madár, ami létezik, a francia és a jelent sem, hogy sem a másik, sem olyan sem syak, so-so, és van - egy csendes horror.