Nemzetközi munkamegosztás - a
Nemzetközi munkamegosztás
a legmagasabb formája a nyilvános területi munkamegosztás; egyes országok termelési specializáció egyes termékek, amelyek egymásnak. A szükség M. o. m., mélysége határozza meg a fejlettségi fokát a termelőerők a társadalom. A karakter M. o. azaz., valamint egyéb gazdasági kapcsolatok a két ország között, döntő hatással a mainstream ezek a termelési viszonyok. M. o. t. az alapja a kereskedelem bővítését a két ország között, ez az objektív alapját a világon piac fejlődését (lásd. A világpiaci).
Ha a fejlődés korai szakaszában az emberi társadalom csak bizonyos elemeit létezett M. o. azaz. társított különböző környezeti feltételek az egyes államok, a megjelenése fejlett formáit M. o. t. kapitalizmus jelentkezik az ipari korszak. Nagyszabású gépipar vezet mélyülő termelés differenciálódás (lásd. A munkamegosztás), a fejlesztési specializáció és az együttműködés, az országhatárokon túlmutató. Ezen kívül, M. o. m. A növekedéshez hozzájárult az ipari országok szükségleteinek egy hatalmas tömb a nyersanyagok és az élelmiszerek, az azokat szolgáltató gazdaságilag kevésbé fejlett országokban. Nagyipar, mint Marx és Engels rámutatott,”. először teremtett világtörténelem készlet igényeit minden civilizált országban, és minden egyes benne függ az egész világon, és mivel elpusztította a régi, természetesen a jelenlegi elkülönítése az egyes országok „(K. Marx és F. Engels, Works, 2nd ed. Vol. 3, p. 60).
Tőkés M. o. t. hozzájárul emelkedni a termelőerők és a társadalom nagyobb hasznát az anyagi források a országban alapján a tudomány és a technológia. Ugyanakkor ez jellemzi a mély antagonisztikus ellentmondások eredő kizsákmányoló jellege kapitalizmus. Tőkés M. o. t. spontán képződik. Szabályozója a fejlesztési folyamat szolgálja a törvény az érték. Összehasonlítását a termelési feltételek végezzük az akut közötti verseny tőkések különböző országok a világpiacon. A legfontosabb technikai szinten, jelentős hatással van a termelési költségeket. Néhány jelentőségű nemzetközi versenyképessége a termékek természetes körülmények között. Egy hatalmas szerepet versenyképességének fokozása az áruk a világpiacon akció játék a polgári állam felgyorsításával export, valamint a védelmét, a hazai piacon a beáramló külső versenyképes termékek (lásd. A protekcionizmus), amelynek célja a viszonylag kedvező feltételek kialakítása a nemzeti termelés. Tőkés M. o. t. kompetitív, annak irány instabil.
M. p fejlődését. azaz. a 19. század végén, befolyásolja az a tény, hogy a kisüzemi kézműves termelés számos gazdaságilag kevésbé fejlett országok Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában, szintén nem védi a nemzeti kormány nem állja ki a versenyt az olcsóbb iparcikk Nyugat-Európából és az alkalom, hogy ez adta ezen gazdaságok egyre mezőgazdasági és nyersanyag-orientáció. A korszak az imperializmus, M. o. azaz. jelentősen befolyásolja tőkeexport a fejlett tőkés országokban, ami tovább mélyíti a specializáció országok lemaradása a gazdasági fejlődés, a termelés a nyersanyagok és az élelmiszer. Gyakorolt hatás M. o. m., és a nemzetközi monopóliumok. osztja egymás között a világ tőkés piac. A kapitalizmusban, M. o. azaz. it alakult hatása alatt nemcsak a gazdasági, hanem a nem-gazdasági tényezők. A megjelenése a gyarmati rendszer kapitalizmus kísérte a pusztítás a hagyományos gazdasági szerkezet a kolónia, az erőltetett bevezetése ezekben az országokban termelnek elsősorban azok az áruk, amelyek szükségesek monopóliumok.
Ugly jellege a tőkés M. o. t. Megállapítottuk, hogy egyrészt, a keskeny sávú imperialista hatalmak iparosodott. Ezekben az országokban van egy összetett különböző összekapcsolt ágak; A kis kör az imperialista országok, ezen iparágak már, és több speciális M. o. m. Másrészt osztottak ország átalakult agrár-áru első nyúlványok. Különösen csúnya specializációja a gazdaság számos fejlődő ország a termelés egy vagy két mezőgazdasági termékek. Egyoldalú specializáció egyes országok akadálya annak, hogy a gazdasági növekedés, teszi őket hátrány a globális kapitalista piac, hozzájárul a rablás ezen országok által az imperialista hatalmak segítségével egyenlőtlen csere. Tőkés M. o. azaz. úgy viselkedik, mint egy objektív mechanizmus kapcsolatokat létrehozó függőség elmaradott országok iparosodott országban.
M. o. azaz. egy eszköz az imperialista kizsákmányolás népek gyarmati, félgyarmati és függő országokban. Minden előnye a tőkés M. o. azaz. van rendelve a monopólium. A fejlesztés a tőkés M. o. t. gazdaságilag összekötő különböző országokban, ami a nemzetközivé termelés (Lásd. nemzetközivé termelés), ez alapvető eleme képező tőkés világgazdaság.
Része a kapitalizmus általános válságának (Lásd. A kapitalizmus általános válságának) van a válság a tőkés rendszer M. o. t. Belőle leesett az ország elindult azon az úton, a szocializmus építésének. Egy új típusú M. o. t -. A nemzetközi szocialista munkamegosztás. A bemutatott új elemek a tőkés M. o. azaz. összeomlott a gyarmati rendszer. Fiatal szuverén államok erőfeszítéseket tesznek, hogy hozzon létre egy nemzetgazdaság, a fejlesztés egy diverzifikált gazdasági szerkezet, az iparosodás. Ez megváltoztatta a szerepe az újonnan függetlenné vált országok M. o. azaz. a tudományos és technológiai forradalom a világpiacon kapcsolatban csökkent a kereslet a nyersanyagok és élelmiszer-ipari termékek, amelyek előállítása során ezeket szakosodott. A korai 70-es, a fejlődő országokban, otthon kétharmada a lakosság a tőkés világ, elszámolt mintegy egytizede az ipari termelés azonban ezek az országok így közel 50% -a az olajtermelés, és több mint 30% -a fém érc bányászata. A fejlődő országok exportja a nyersanyagok és élelmiszer-ipari termékek több mint 80%. Figyelembe véve az új trendek a világpiacon, a monopólium az imperialista hatalmak megpróbálják, hogy részt vegyenek a létesítmény feldolgozóipar, és még a legújabb új termelési létesítmények a fejlődő országokban való befektetéssel ezen iparágak a tőke. Annak érdekében, hogy ellenálljon a védelmi politika az imperialista hatalmak a gazdasági uralmat az újonnan függetlenné vált országban, az utóbbi lép az utat a terjeszkedés a gazdasági kapcsolatok a szocialista országok, valamint a kölcsönös gazdasági együttműködés. Néhány felmerült integrációs csoportosulások fejlődő országok vázolt intézkedések specializáció és a koprodukció, amely hozzájárul a munkamegosztás közöttük.
Elmélyíti M. o. azaz. a fejlett tőkés országok, mivel további növekedése a termelés volumenének növelése a termékskála. Ha M. o. azaz. a fejlett és a gyarmati országok többnyire interdiszciplináris jellegét, a munkamegosztás az iparosodott országokban zajlik fejlesztése révén az iparágon belüli specializáció. Ezt segíti elő a növekedést tőkemozgás; a kialakulását óriás nemzetközi trösztök, egyre inkább specializálódik és közötti együttműködés a különböző országok gazdasági; eloszlása belüli megállapodások szakosodás és együttműködés a termelés. M. o. azaz. fokozott integráción belüli csoportosulások a kapitalista országokban, mint például az EGK (lásd. az Európai Gazdasági Közösség).
Együtt a létezését kétféle M r. t -. A szocialista és kapitalista, és a fejlődő globális munkamegosztás, a gazdaság országok a két világgazdasági rendszer. A világ munkamegosztás fontos, hogy a tudományos és technológiai forradalom válik költséghatékony termelés specializáció, túlmutat nemcsak egyes országok, de a két ellentétes világ gazdasági rendszerek. Ezen kívül azt is befolyásolja a földrajzi tényezők, különösen az egyenlőtlen a világon a természeti erőforrások, eltérő éghajlati és egyéb feltételek a mezőgazdaság számára.
Az átfogó program további bővítése, javítása Együttműködési és Fejlesztési szocialista gazdasági integráció az ország - tagjai a KGST jelezte, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás épül, figyelembe véve a világszerte munkamegosztás. Országok - KGST tagjai továbbra is fejleszteni a gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok más országokkal való tekintet nélkül társadalmi és politikai rendszert (lásd a szocialista gazdasági integráció.). A bővítés a gazdasági kapcsolatok a szocialista és a fejlődő országok vezet mélyülő munkamegosztás közöttük. Számos fejlődő országok közreműködésével a szocialista országok produkciók a vállalkozás figyelembe véve a folyamatos ellátás, hogy termékeiket a Szovjetunió és más országokban.
M. o. azaz. A szocialista és a kapitalista országok van összefüggésben kidolgozott bővítése bilaterális kereskedelem alapján hosszú távú szerződések. A késő 60-as - a korai 70-es, a Szovjetunió kötöttek szerződést a számos nyugat-európai országban a gázellátás, Japán - A fejlesztés a Távol-Keleten és más erdei erőforrásokra. Ez az együttműködés kölcsönösen előnyös, és létrehozza a munkamegosztás az országok között egy viszonylag hosszú ideig. Az a gyakorlat közötti megállapodásokat a gazdasági szervezetek, a szocialista országok és a tőkés vállalatok specializáció és a koprodukciós (lásd. A nemzetközi gazdasági együttműködés). A mélyülő gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok alapján a világ munkamegosztás alapot teremt a békés egymás mellett élés.
Lit.: K. Marx és F. Engels, A német ideológia. Írásai, 2nd ed. V.3 s.54-61; saját, Kommunista Kiáltvány, ugyanott, vol. 4, p. 425-28; Marx Capital, Vol. 3, uo, Vol. 25, része. 2, p. 259-63; Lenin V. I. A kapitalizmus fejlődésének Magyarországon, The Complete Works, 5. kiad. Vol. 3, p. 55-58; ez, a hazai és külföldi politikai Köztársaság. Jelentés a Központi Végrehajtó Bizottság és a Nemzeti Szövetség CHX a IX Szovjet Kongresszus, uo, v. 44, p. 304-05; Rymalov V. Az összeomlás a gyarmati rendszer és a világ kapitalista gazdaság, M. 1966; Faminskiy I. P. világ kapitalista gazdaság és a mélyülő válságát korszerű körülmények között, M. 1966; Senin M. V. Development Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok, M. 1968 Braslavsky IM tőkés világgazdaság és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, K. 1968 A szaporodás a termelőerők a tudományos és technológiai forradalom és a nemzetközi munkamegosztás, M. 1970 ch. 16, 17; Novikov RA Shishkov Yu. V. Nemzetközi együttműködés tőkés vállalatok, [M. 1972].
Nagy Szovjet Enciklopédia. - M. szovjet Enciklopédia. 1969-1978.