Mi cholehemia - nagy orvosi enciklopédia
Cholehemia. felhalmozódása a vérben és a szöveti komponensek az epe, egy megnyilvánulása Ch. arr. mechanikai zavar kiáramlását epe a bélbe. Először azonosították X. fogalmak és pechonochnoy kóma. A kéreg, míg X alatt azt jelentette, mérgezés epe-ter és pechonochnuyu Ez tekinthető, mint egy komplex betegség által okozott zavart a sok májfunkció (lásd. A máj) és autointoxikáció pechonochnogo autolízis termékek. Tünetek X. pechonochnoy és kóma lehet kombinálni, különösen azokban az esetekben, amikor a kóma jelenség fordul elő, mint egy terminál során a meghosszabbított mechanikai sárgaság. A fő megnyilvánulásai X.-bradycardia, viszketést, csökkenti a véralvadást. Pathogenesis első két tünet nem vizsgálták behatóan, de povidi-Momo nem merül csak a befolyása az egyik késedelem epe-t bezárása a szenzoros idegek és a bolygóideg (lásd. Sárgaság). Csökkenti a vér alvadási részben attól függ, a növekedés a vérben, hogy epe-t, és a részben láthatóan megváltoztatásával tartalmának fibrinogén a vérben, azaz. E. tól májműködési rendellenességek a fehérje anyagcserét. Perechne- lennye X. tünetek nem állandó és nem mindig párhuzamos az intenzitást sárgaság. Gyakran előfordul, hogy a bradycardia és viszketés elején fordulnak elő a fejlesztési X., hogy eltűnök a további menetét b-nem. Süllyesztése normál véralvadást növekszik időtartamával arányosan a X. léte és a legfélelmetesebb az előjele. Vérzés X. eltér a pechonochnoy kóma .chto amikor utoljára megfigyelhető károsodása az érfal a X. hajók nem szenvednek, és gemoragiche-skiysimptomokompleks hasonlít hemofília. Lit.: St. George K. Körülbelül klinikai cholehemia Wedge, méz. 1929 № 23-24; Bickel A. Experimentelle Untersuchungen Tiberis die Pathogenese der Cholaemie und die daraus sich ergebenden Grundsätze für die Therapie der von Cholaemie begleiteten Leberkrankhei-ten, Wiesbaden, 1900; O p I T Z J. De cholaemia, Prage 1845; Pflughoft L. Experimentelle Untersuchungen iiber die Pathogenese der Cholaemie, Göttingen, 1904; Rey P. La cholemie familiale, Montpellier, 1910; S au d e A. Etude sur la cholemie physiologique, P. 1906.