Kultúra beszéd mint nyelvi fegyelem - studopediya
Kultúra orosz beszéd
Anélkül, három kulcsfontosságú fogalmat - az ország, a nyelv és a kultúra - nehéz elképzelni egységét élők egy civilizált ország. A „kultúra” (lat.) Utal egy bizonyos szintű eredmény a társadalmi, lelki élet és a munka az emberi társadalom. Könyvében: „a nyelvi kultúra” G.O.Vinokur írta: „A szó nem más, mint egy kultúra sajátos feltételek”.
A „kultúra beszéd”, mint egy speciális nyelvi fegyelem megjelent a 20-as évek a huszadik század. Hagyományosan engedje 2 érték:
2. szakasz Nyelvtudományi kutatja a probléma normalizálás érdekében, hogy javítsák a nyelvet, mint egy kulturális eszköz.
A külföldi nyelvtudomány általános értelemben véve a „kultúra nyelv”, de a hazai tudomány a különbség a fogalmak a „kultúra nyelve” és a „beszéd kultúra” társított hogy különbséget kell tenni a „nyelv” és a „beszéd”. A nyelv, mint jelrendszer (helyesírás, nyelvtani, lexikális) tartozik egy adott közösség és a nyilvánosság a legfontosabb része a beszéd tevékenység, de nem esik egybe is: a nyelv nem beszél tevékenységét. A „kultúra nyelv” kifejezést használjuk, ha van szem előtt tulajdonságainak mintaszövegeknek meghatározott írásos emlékek, valamint az expresszív és a konceptuális lehetőségeket a nyelvi rendszer, míg a „kultúra beszéd” kifejezés egy konkrét megvalósítására nyelv szolgáltatásait és képességeit tekintve a napi és a tömeges - szóbeli és írásbeli - kommunikáció.
A koncepció a beszéd az első érték tartalmazza a két fejlődési szakaszban az irodalmi nyelv: helyességét beszédet. azaz betartása irodalmi normák, az érzékelt beszéd és az írás, mint egy ideális vagy általánosan elfogadott és hagyományosan védett minta és verbális készségek. azaz nem csak ragaszkodás a normák az irodalmi nyelv, hanem a képesség, hogy válasszon a vele együtt lévő lehetőségek legpontosabb szemantikailag, stilisztikailag és situationally megfelelő, kifejező.
A fő szempontok a beszéd különbözteti meg:
2. Etikai. Minden társadalom saját viselkedési normák. Azt is alkalmazni kell sok szempontból a kommunikáció. Etikai normák (beszéd etikett) fontolja meg a kérdéseket, mint a fellebbezés „te” vagy „te”, a választás a teljes vagy rövidített formában a nevét, válassza ki a „mester” fellebbezések „polgár”, „Madame”, „asszonyom”; az eljárást az köszöntötte és búcsú. Akkor beszélhetünk az esetekben, amikor az etikai szempont kerül előtérbe: az időjárás beszélgetést ismeretlen személy, káromkodás (durva megsértése etikai normák).
3.Kommunikativny. Ő alapítvány - a megfelelő választás a célból kommunikációs nyelv segítségével. Nyelv végez különböző kommunikációs feladatok szolgáló különböző területeken a kommunikáció, a nyelv ró igényeket. Például egy magyarázó szótárban néhány szót. Roll (cselekedetek), a nyírfajd vpereboy, hogy megértsük, élvezettel, nagy szemű, stb - amennyiben alom köznapi. - társalgási stílus, jelezve kedvezményes használatára őket beszélgetést, és a nem kívánt használatát írásban a könyv, főleg a hivatalos beszédet.
4. Környezeti, figyelembe véve a kapcsolat az ember és a nyelv.
A kultúra a beszéd egy fontos fogalom a modern magyar irodalmi nyelv. Sokáig azt hitték, hogy ez a nyelv a Puskin korszak a mai napig. Ugyanakkor jelentős változások az összetétele a szókincs és a felhasználási szabályokat tette szükségessé, hogy vizsgálja felül ezt a kronológiát. Ez a kérdés a nyelvtudományban egyedülálló megoldás: az alsó határ a modern magyar irodalmi nyelv kutatók hívja a 90-es években a XIX. az elején a huszadik század végén 30-as - a korai 40-es években a XX században. így az előnyök a kultúra a beszéd közös meghatározása a „nyelv a modern kor, a mai napig.”
A megkülönböztető jegye az irodalmi nyelv jelenléte az ilyen szabályok által követendő valamennyi hangszóró egy adott nyelvet. A szabályok betartása a modern beszéd a magyar irodalmi nyelv az úgynevezett helyes beszéd. B.N.Golovin helyes volta tekintetében beszéd, mint a fő kommunikációs minőségű, biztosítva annak egységét.
Annak megítélésekor, az adott nyelv a jelenségeket egy szabályozási szempontból (jobbra - rossz), hogy szükség van objektív tudományos információk és adatok. Mielőtt a megjelenése tudományos nyelvészet támogatás ebben az ügyben már a tapasztalat a nyelvi értelemben. Szabályok elfogadása került sor spontán. A koncepció a „norma” a nyelvi irodalomban másképpen kezelik. Akkor is találtak bizonyítékot a két rendszer szabványok - kodifikált irodalmi nyelv és a beszélt nyelv. A „ráta” kifejezés a nyelvészetben két jelentése:
1. A közös használatát rendszeresen ismétlődő beszéd beszéd (valójában a norma);
2. A szabályzat rendelkezései, a használati utasítást, melyeket foglalt tankönyvek, szótárak, szakkönyvek (kodifikáció).
Kodifikáció megközelíteni objektíven létező norma, de ez mindig egy személyes kapcsolat, a szubjektív elv tehát a norma - objektív történeti jelenség, és egységes szerkezetbe - normalizatorskaya tevékenységét.
A nyelvi norma - történelmileg meghatározott tény, megnyilvánulása a történelmi minták nyelvi fejlődés jellemző minden korszaka fejlődési trendek, amelyek támogatják és jóváhagyta a társaság a nyelv használatát.
Szemszögéből a kommunikatív megközelítés a kultúra beszéd ugyanazon esemény ugyanabban a helyzetben, a műfaj lehet tekinteni, mint elég megfelelő, és ez ugyanaz a jelenség más helyzetben lehet tekinteni, mint egy baklövés. Annak megállapítására, a korrektség, a szabályozási jelenségek jelenlegi kritériumok szabályozási megvalósíthatóság.
A múltban, a norma gyakran tekintik egyfajta statikus fogalom. Ebből a célból voltak pszichológiai okok miatt. Először is, a nyelv egészének lassan változik, fokozatosan. Lényeges változások általában elég egyetlen generáció alatt. Észrevehetetlen nyelv kialakulása néha képest vizuálisan észrevehetetlen mozgása az óramutató járásával megegyező. Másodszor, minden új, szokatlan, a nyelv részévé gyakorlat sérti az automatizmus nyelvhasználat, egy átmeneti kellemetlenségért, és így okoz védekező reakció. Norm tükrözi a folyamatos fejlesztését a nyelvet; alapján az igény a „rugalmas stabilitás”, mely egyesíti a számviteli és a produktív és nem függnek a mi akaratunk, nyelv trendeket, és tekintettel a tőke örökölt hagyományos irodalmi és verbális készségek.
Tudományos kodifikáció zajlik a harcot a két véglet - nyelvtisztítás és antinormalizatorstvom. Purism (a francia „tiszta”.) - az elutasítás újítások, változások a nyelvben, közvetlen a tilalmat. Ez a jelenség jellemző az időszakra kialakulását nemzeti nyelven. Középpontjában a nyelvtisztítás megnézi a norma, mint valami megváltoztathatatlan, stabil. Nyelvművelő nem veszi kölcsön, a népi és köznyelvi nyelvjárás szó.
A modern nyelvészet tartja nyelv mint élő organizmus, ami mindig valami meghal, meghal, és rugózó. Néha úgy tűnt, romboló később nyelv szükséges és helyes. Pozitív aspektusait nyelvtisztítás: komoly gondot a fejlesztési eredeti nemzeti kultúra, a tisztaság a magyar nyelv; negatív - a szubjektív megközelítés az íz, a megértés hiánya az objektív törvények történelmi fejlődés a nyelvet.
Antinormalizatorstvo - engedékenység a nyelvet. Középpontjában fekszik antinormalizatorstva megtagadása tudományos nyelv normalizálás, az istentisztelet a spontaneitás a fejlődését. Minden nyelvi jelenségek (hitelfelvétel, szleng, nyelvjárást) azonnal venni a szótárt és nyelvtant. Pozitív szempontok - tette gazdagítását irodalmi nyelv miatt extraliterary az elismerése változások a nyelv; negatív - lazítás rendeletek, eltömődés az irodalmi nyelv eredményeként engedékenység.
Norma szolgál tudatosság formálás nélkül elmondható, hogy csak a készség. Minden szinten a nyelvi rendszernek megvannak a saját szabályai, kötelező mindazok számára, akik saját irodalmi nyelv. Kötelező normák, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy minden ember, akik élvezik az irodalmi nyelv, rendelkeznek teljesen normális. Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy jó parancs anyanyelvük ad az a személy, a lehetőséget, hogy teljes mértékben kihasználni magukat a szakma és a munka, és a minősége a nyelvi környezet tanúskodik a lelki egészség a társadalom.
1. Sorolja fel a főbb szempontok a beszédet. Vegyük le az egyiket.
2. Melyek a fő jellemzői az irodalmi nyelv, nyílt egyikük.
3. Melyek a határait a „mai magyar irodalmi nyelv.”
4. Mi a nyelvtisztítás és antinormalizatorstvo? Adjon példát a pozitív és negatív hatásai a nyelvüket.
5. Mi a nyelvi norma?
6. Lotman írta: „Kultúra - ez hogyan kommunikálunk.” Érvényességének bizonyítására ezt az állítást.