Konstantin Balmont, „az óra hajnali”, „este”, „puszta”, „naplemente színei”

Konstantin Balmont „Az óra hajnal”

Fent a kanyon óvatos közötti zavaró érzékeny kőzetek
Roll hegyi szellemek óráján hajnal, hallgattam.
Szikláról sziklára tört, csak hívjon, homályos hang.
Felfrissülve ő mosolyog, felébred az egész világon.

Valahol zerge futott valahol kite villant,
Törte meg a nehéz kő, volt egy fless a sziklák között.
És a fészek és a fürtök könnyű gőz forrás felhők,
Bevonja, mászik a szegélyek nedves hűvösebb.

És azon túl távoli - az öröm a hegyek, völgyek, mezők -
Megnyitja az arc a győzelem, mind teljes és minden világos,
Élénk piros fény bimbózó nap,
Mint egy virágos kert hatalmas, tele élettel és a tűz.

Konstantin Balmont "este"

Duplázott nedvességet Crosstown,
Élő földöntúli fehérség,
Tavirózsák az égen megjelenés.
És a riasztási parti fű,
És vegyék figyelembe sóhajok Kupava
De nem akarom, hogy lélegezni velük.

A tó, csendes és álmos,
Unatkozik a meleg,
Swinging tüzes arca -
A nap, elpirult naplemente
A tó, boldogság ölelés,
Ápolja sugárzó dupla.

És a felhő - Air Bliss -
Air hegyvidéki hó
Víz néz ki, hogy a magasságot;
Hatálya alá tartozó kettős életet,
Keresztül az éteri fehér,
Egy kis mosoly légzés hullámok.

Konstantin Balmont "Wilderness"

Mező - mocsár - mező - a területen,
Fent rechonkoy fűz.
Lélegezz édes a külső,
Minden virágok gyönyörűek!

Itt minden kényezteti a szem és a fül
Lasky szórakoztató.
Zümmögött valahol repül,
Darázs zümmögött nehéz.

Mindenhol - Isten katicabogarak,
Pink lóhere,
Sárga-fehér fej
Field kamilla.

Finoman vékony körvonalai
Elbóbiskolt adni.
Elég, van szenvedés?
Van szomorúság?

Konstantin Balmont „naplemente színei”

Ó, a naplemente színei! Ó, elsüllyedt sugárzás!
Füzérek lóg felhők világosítani.
Sima köd, hatalmas erdők és
Mintha ő nem élt tartósan fáradt.

És a mennyei rózsát, felhők testetlen,
A völgyek szomorú szegény falvak,
Hogy néz ki a részvét az ismeretlen - homályos,
Lelógó, szomorú, szelíd, sápadt!