Jegyzőkönyve tanúkihallgatás bizonyítékként adóügyi viták felelős-e a 90. cikk adótörvény
A mai napig a tanúkihallgatás keretében az adópolitikai szabályozás - a leggyakoribb eszköze bizonyítása az adózó kapott indokolatlan adókedvezményt. A változások a 90. cikk adótörvény, amelynek rendelkezései szabályozzák a tanúk szabályozásában vesz részt az adóintézkedések nem módosították elfogadása óta az első része a adótörvény.
Gyakorlatilag nincs mező adóellenőrzés nem múlik megkérdőjelezése nélkül, különösen, ha az adóhatóság az adózó beleértve az alvállalkozókat is talált cég- „hamis”.
A kapott információ alapján során a kihallgatás, az adóhatóság, a szabály, a következő megállapításokat teszi: az elsődleges okmányok tartalmazzák a pontatlan adatok, általa aláírt illetéktelen személyek - így az adózó kapott indokolatlan adókedvezményt. De, sajnos, ez nem mindig vizsgálják, és néha nem is vitatta azt a tényt adózó üzleti tevékenység.
Bemutatjuk az adó törvény hatása, a büntetőeljárás megindítása, a jogalkotó úgy vélte, hogy a büntetőeljárási szabályok, szemben az adó, ilyen vizsgálati intézkedést megkérdőjelezi a tanú, szabályozott óvatosan. Ez a jogalkotási baklövés okozott számos viták az eseteket, amelyekben a kihallgatás jelentést lehet tekinteni egy érvényes és megbízható bizonyíték.
Kihallgatás tesztelés keretében - jogszerű-e vagy sem?
Az ésszerűség az adóhatóság ilyen kiterjedt hatáskört, hogy az megkérdőjelezi az a személy, aki lehet tudomása olyan körülményről, amelyek relevánsak az adóellenőrzés megkérdőjelezhető.
A kihallgatás a tanú során adóellenőrzés következő, 90. cikke adótörvény nem előfeltétele a létezését „adó ügyek” egy bizonyos adó bűncselekmények adóellenőrzés végezzük kapcsolatos bármely felelős személy (első adózó, az adó szer), nem pedig a tekintettel arra a jogellenes cselekmény. Ugyanakkor a potenciális azon esetek számát, amelyekben az egyének 128. cikkének megfelelően az adótörvény Magyarországon is szükség lehet tanúskodni fenyegeti a bírság alkalmazása, rendkívül nagy. Ez teszi a kérdést, hogy a jogi jogaik érvényesítéséhez.
Véleményünk szerint logikus lenne, hogy világosan rögzíti a jogot az adóhatóság feladata, hogy megvizsgálja a tanú csak a adóellenőrzés, annál, hogy a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a tanú kihallgatását a jegyzőkönyvet, kívül adóellenőrzés elfogadható bizonyíték.
Figyelmeztetés a tanú büntetőjogi felelősség
A rendelet 51. cikke a Magyar Alkotmány tisztázni kell
Összekapcsolása az adóhatóság jelenlétében a kihallgatás jelentés jelzések 90. cikk és 128. Adó Bíróság elutasította Magyarország - nem lehet tekinteni, mint egy pontosítás a tanú minden jog által biztosított jog. 128. cikk Az adótörvény előírja Magyarországon csak felelősség, de nincs transzfer jogainak tanú esetében az adó megsértése. Az a tény, 3. bekezdés 90. cikkének adótörvény Magyarországon a jogszabályi hivatkozásokat, amelyek lehetővé teszik a tanú megtagadja a vallomást, nem mentesíti az adóhatóság a kötelezettség, hogy elmagyarázza a tanú a jogát, hogy a mentesítést.
Figyelmeztetés tanú a büntetőjogi felelősségét az adóhatóság alkalmazottai jogtalanul
A bírói gyakorlat, vannak esetek, amikor a tanú kihallgatása protokoll kizárt bizonyítékot, mivel a tanú kikérdezték 90. cikkével összhangban az adótörvény, nem figyelmeztette az adóhatóság a büntetőjogi felelősségre hamis tanúzás.
Egy ilyen helyzetben a bíróság, nem törvény alapján vezetett arra a tényre, hogy az adóhatóság váltak indokolatlanul és szükségtelenül akadályozza kihallgatása tanú büntetőjogi felelősség 307. cikk szerint a Btk. Ezek az intézkedések az adóhatóság lehet minősíteni, úgy tűnik, mint egy fellépés a rendkívüli állapotot, de sajnos korlátozza a felesleges ilyen „vészhelyzet” minden esetben nagyon nehéz megállapítani. Ennek eredményeként az ilyen helyzet nem járul hozzá a megőrzése a mérleg a magán- és állami érdekek, hanem vezet a megsértése.
Meg kell jegyezni, hogy a bírói gyakorlat, vannak döntések, amelyekben a bíróság ezzel ellentétes álláspontját:
- Ellenőrzés érv, amely kétségbe hatósági vizsgálatok keretében 90. cikke adótörvény Magyarország tanúk azonban nem akadályozhatja meg az adóhatóság által a büntetőjogi felelősség tudatában kijelentem, indokoltnak tekinthető. Ez a kötelezettség nem normák alapján a jelenlegi adójogszabályok 3;
- rendelkezéseinek 90. cikke adótörvény Magyarországon nincs szükség figyelmezteti a tanú a bűnügyi felelősség megtagadása, adócsalás vallomástételét vagy hamis tanúzás 4;
- a kidolgozása az adóellenőrzés tanú kihallgatását protokoll, kiemelkedő alapítója és vezérigazgatója a társaság, meg kell jelölni a megelőzésére felelőssége 128. cikke alapján adótörvény Magyarországon ő hajlandó tanúskodni, és a hamis tanúzás. A rendelet 90. cikke adótörvény Magyarországon nincs szükség figyelmeztet büntetőjogi felelősség tanú 5;
- jóváhagyása szükséges protokollokat interjút tanú esetében az adó megsértése nem felel meg a kritériumnak a fontos, és a bizonyítékok elfogadhatóságának, hiszen a megkérdezettek nem figyelmeztették a bűnügyi felelősség hamis vallomást, megalapozatlan 6.
A mi szempontból felvázolt helyzetét választott bíróságokon helyesnek tűnnek.
Büntetőjogi felelősség hamis tanúzás tanú a bíróság előtt, vagy az előzetes vizsgálat során megállapított 307. cikke a Btk. Ebben a cikkben az következik, hogy az elkövető egy felelős személy, aki az előzetes vizsgálat során vagy a bírósági eljárás (de nem adóellenőrzés során az egyik) ezekkel a tulajdonságokkal. Kötelessége, hogy megakadályozzák ezeknek a személyeknek a büntetőjogi felelősség jogok nyomozó, ügyész és a bírósági (bíró), de nem a személyzet az adóhatóságnak.
Az adóhatóság viszont bekezdés szerint 5 90. cikke adótörvény Magyarország köteles figyelmeztetni a tanú csak a adókötelezettséget tanúzás 128. cikke értelmében NC-Magyarország (bírság 3000 rubel.), Amelyet hitelesíteni kell a protokoll vizsgálata a tanú aláírása. Ellenkező esetben a rekord a kihallgatás kizárt bizonyítékok.
Magyarázatok kapott a rendőrség, nem felelnek meg a 90. cikkben előírt követelményeknek az adótörvény
Felhívjuk a figyelmet, hogy elég gyakori tévhit az adóhatóság, amely annak érdekében, hogy időt takaríthat meg, és néha az eredmény nem értés, nem végeznek vizsgálatot a tanúk 90. cikkével összhangban az adótörvény, és korlátozott magyarázatot kapott a MUP a 4. bekezdés szerint 11. cikke a törvény " a rendőrség „vagy 6. cikke a törvény” a operatív-kereső tevékenységet. " Így az adóhatóság próbál adni bizonyító tanú kihallgatását protokollt.
Következetlensége bírói gyakorlat
tanúja a kihallgatás összeállított jelentést kívül adóellenőrzés elfogadhatatlannak bizonyíték a következő rendelkezések lépnek:
A tanú szerint kell értékelni, hogy a szabályok a bizonyítékok értékelése, annak ellenére, hogy a kihallgatás a tanú által termelt adóhatóság keretén kívül adóellenőrzés, lásd pl .:
Igényel részletes szabályozását az eljárás kihallgatás a tanúk
Mindez azt jelzi, hogy szükség van a részletesebb és kifinomultabb szabályozását az alapon és eljárások tanú közvetlenül megkérdőjelezi az adóhatóság. Ez megköveteli változásokat adótörvény Magyarország, vagy legalább magyarázatot a plénum Magyarország a 90. cikkének alkalmazását az adótörvény.
Annak érdekében, hogy növelje bizonyosság alkalmazását adójogszabályok és megerősítése a köz- és magánszféra közötti kapcsolatok, a mi véleményünk, körültekintő lenne:
Ugyanakkor, a javasolt intézkedések nem lesz elég, hogy megoldja a problémát. Például ma a legfontosabb kérdés az, hogy lehet-e úgy olvasó fej cég- „efemer”, amely tagadja, hogy bármi köze a gazdasági tevékenységek a „saját” szervezet, az alapja a felismerés nevében alá megbízhatatlan dokumentumok? A megoldás erre a problémára függ tulajdonított indokolatlan adókedvezményt az adózó szempontjából kapcsolatok firmoy- „efemer”.
Mint a fentiekből kiderül, a bírói gyakorlat, már vannak esetek, amikor a szereplő információk a dokumentumokat, amelyek alapján az adó javára elismert megbízhatatlan, és nagyon adókedvezmény - alaptalan, kivéve összhangban cég- „efemer” kihallgatás vezetője.
Ezzel a gyakorlattal, véleményünk szerint, nem tudnak megegyezni, mert a tanú kihallgatását protokoll válik bizonyító erejű, mint amelyet az adóalany által szerződések, számlák, igazolások befejezését, számlák, kinyeri az adatokat a nyilvántartásból. Ez ellentétes rendelkezések 5. § 71. cikke Arbitrazh perrendtartás, amely szerint nincs bizonyíték arra sem volt választottbíróság korábban megállapított erő. Ezen felül, az 1. bekezdés szerinti 90. cikke adótörvény Magyarország tanúként vallomást tenni, akkor hívja bármely természetes személy, aki tudatában lehet olyan körülmények, amelyek relevánsak az adóellenőrzés.
Következésképpen azok a tények is használhatják az adóhatóság a tájékoztatás a fontos körülmény a végrehajtása adóellenőrzés, de együtt a többi megvizsgált bizonyítékok adóellenőrzés során.
Ebben az összefüggésben logikusnak tűnik a következtetés, hogy a beszerzett bizonyítékok alapján a 90. cikk az adótörvény Magyarországon, és helyesen, hogy orientáló jelentősége irányát meghatározó adó vizsgálat megállapította a szükséges információforrások, előkészítése és lefolytatása az eljárás. Úgy gondoljuk, hogy a tanú kihallgatását nem számít magától értetődő abban az esetben addig, amíg el nem támasztja alá a tanúvallomások gyűjtött meghallgatást figyelmeztető interjúalany arról büntetőjogi felelősségét hamis vallomást.
Álláspontja szerint az EJEE jogot, hogy az adóalany a kihallgatás a tanúk meghallgatása, aki a tanúvallomást ellene, ez egy eleme a közös és elidegeníthetetlen joga van a tisztességes eljáráshoz.
A tárgyalás nem tekinthető érvényesnek, ha a bíróság nem hallotta közvetlenül a tárgyalást, és nem értékelik a kimutatások pontosságának a tanúk lehet nagy bizonyító erővel. Ugyanakkor a bíróság eldönti, hogy tanúk a tárgyalás kihallgatásra kell összeállítani, hogy értékelje az adóhatóság a kihallgatás jelentés megfelel a 90. cikkben előírt követelményeknek az adótörvény, tekintettel többek között a megfelelő működéséhez kiürülését.
VV Kuzovkov, szakértő adójog