Ismeretlen ismert költő (ol'ga Parusnikova)
Az egész kezdődött egy miniatűr „meglepetések Kipling”: arra utal, hogy a dal - „indulunk hajnalban ...” (talán utánzata Kipling költészete).
Hagyjuk hajnalban, a Szahara fúj a szél,
A figyelem a mi dalunk az eget.
És ha egyszer a por a csizma, Isten velünk, és velünk zászló,
És nehéz karabély a kész.
A parancsnok a mi értéktelen, annak ellenére, hogy új.
Csak mi nem érdekel ez az üzlet.
Úgy inni valami erősebb, nos, akkor könnyebb lesz,
Mindegy, hogyan kell harcolni a kolera, stb
Hagyjuk hajnalban, a bagrami szél fúj,
Felrobbantását a zászlókat, hogy az eget.
Csak por emelkedik fölénk, Isten velünk, és velünk zászló,
És natív AKMS kész.
A parancsnok a mi értéktelen, annak ellenére, hogy új.
Csak mi egyáltalán nem érdekel.
Úgy inni valami erősebb, és nem több, nem kevesebb,
Mindegy, hogyan kell harcolni a fertőzés, stb
Mindazonáltal, mivel a zavart Végre találkoztam egy csodálatos bárd - Agranovich.
Egyik első dal Eugene Danilovich írta 1941-ben az első. Ő volt a századparancsnok Zapevalov, és a dal, azt mondta, ő kifejlesztett egy hang a katonák csizma:
Nap - éjjel, nappal - éjszaka, megyünk Afrikába.
Nap - éjjel, nappal - éjszaka, mind ugyanabban Afrikában.
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
Nyolc, hat, tizenkettő, öt, húsz mérföld ezúttal,
Három tizenkét, huszonkét, nyolcvan mérföldre tegnap.
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, gyerünk, mi van előttünk.
Por, por, por, a gyalogos csizma
Minden, minden, minden, minden akkor megbolondul.
Hagyja nincs háború.
Te, te, te, te próbál gondolni valami mást.
Istenem, adj erőt, hogy ámokfutó nem egészen.
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
Eredmény, pontszám, pont, pontszám golyó szárny vezetést.
A kevés alvás érvényesült - a hátsó fogsz összetörni.
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
mindent a számunkra - nonszensz: éhség, szomjúság, hosszú az út,
De nem, nem, nem rosszabb, mint máskor egy -
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
A nap folyamán mind itt vagyunk, és nem túl kemény,
De csak feküdt csak a sötétség felett sarkú
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
Végigmentem a pokol hat hétig, és esküszöm:
Nincs setétség brazier vagy az ördög -
De a por, por, a gyalogos csizma,
Hagyja nincs háború.
Profit, profit, profit, nyereség vagy fikció ez így?
Fájdalom, fájdalom, fájdalom, elengedni soha!
Por, por, por, a gyalogos csizma
Hagyja nincs háború.
Év lesz - emlékezni azokra, akik túlélték,
Ne harc a halál, nincs bombázás, nem gránát,
Egy port, por, a gyaloglás csizma
Hagyja nincs háború.
„A hősök időkben hagyta néha nevek
Azok, akik vették a halálos csata kezdődött csak föld és fű ... „-
dalt a „hivatalos személyek” film költemények ED Agranovich.
„Ittam a tavaszi erdő nyírfa nedv,
A szeretett énekesnő aludt a szénakazalban,
Mi nem sberog, hogy a szeretet - az elveszett,
Bátor voltam, és szerencsés, de a szerencse nem tudom ... "
Deliver dalaik lett Agranovich már nagyon idős korban. Itt van, amit mondott Evgeny Danilovich egy interjúban: „Minden alkalommal, amikor van egy és ugyanaz. Amikor a nevemet bejelentették - senki sem tudja, ez az öregember, de zapoyu - mindenki ismeri a dalokat. Úgy értem - nem egy szánalmas lúzer, ez is valami ... "
És végül, verseit:
város tartózkodási
Látom az ablakban.
Következő zárom
És még ma is.
Ki sértett,
Kedves szomszéd:
Látom,
És van - nincs.
Görcsök, izomgörcsök
Rázza fiatalok.
Azt mentett meg,
És akkor nem hagyja.
Trapp a tetőn
A kövek követte ...
Hallom,
És van - nincs.
szörnyű büntetés
És az ólom permetező
ellen gitár
És az énekes viccelődik.
Kása a tornyok,
Rakéták és profilok.
Majd félő,
És azt mondja nekem - nincs jelen.
1973
Az én generációm (részlet)
By felfedezetlen pólus nem vagyunk sétaút,
Nem burkolt alagutak fölött az óceán fenekén,
Nem közölt Shakespeare leszármazottai, Rodin és Glinka,
Ne gyógyítható a lepra, nem repül a Holdra ...
... Az emberiség esküszöm az én generációm,
Mert tettünk, amit meg kellett.
A memória a leborulnak
Gyógyító lepra és a hódító a hold.
1944 2. elülső Belovengersky