Ideológiai és politikai sokszínűség 2
A jelenlegi magyar alkotmány elveit határozza meg ideológiai sokszínűség egyik alapja az alkotmányos rendszer az országban. Ez az elv elsősorban kizárja a létezését a magyar állam, illetve a kötelező ideológia. „Nem ideológia lehet létrehozni, mint egy állami vagy kötelező”. Így Magyarországon biztosítani kell ideológiai sokszínűség, az állam által elismert.
Ideológiai sokszínűség - szabad lét társadalomban a különböző politikai és egyéb nézetek, iskolák, ötleteket.
Az ideológiai sokszínűség természetes következménye az alkotmányos jogokat és szabadságokat az ember és polgár, a szabad gondolat és a véleménynyilvánítás szabadsága, a lelkiismereti, stb A legfontosabb garanciája a hatékonyság elve -. A cenzúra eltörlését, az információ szabadsága, könyvkiadás, oktatás, a végrehajtás elve a politikai pluralizmus és így tovább. d.
A civil társadalom feltételezi széles cal ideológusok és a politikai pluralizmus, eredő emberi szabadság, hogy kifejtsék véleményüket, és részt vesznek politi-Coy tevékenységét. Konst-tutsiya Magyarország felveti az elvet ideológiai fajták-Zia a rangot az alkotmányos rendet. Költők Társasága th ad az állam joga és kötelessége-vat garantálja a sérthetetlenséget a politikai szabadság és a kapcsolódó emberi jogokat.
Az ideológia a rendszer, hogy megértsék a filozófiai, politikai és vallási nézeteit szabályszerűségének-szignifikáns, fejlesztés és hogyan lehet javítani az állami-CIÓ eszközök. Ismert fajták, mint ideológia, mint a liberális, kereszténydemokrata, communis-lag, fasiszta, az iszlám, és mások. Az ideológiai sokszínűség (pluralizmus) kompenzálja a tökéletlenség az emberi elme, hogy képtelen reflexiót zit egyik elmélet sokfélesége a világon.
Elismerése ideológiai sokszínűség a minden személy jogát, politikai párt vagy állami szervezet szabadon fejleszteni, a gyakorlat és a propil gandirovat ötletek, elméletek, fogalmak a gazdasági együttműködés társadalmi, politikai struktúra az emberi társadalom, hogy tegyen javaslatot a gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg a hatóságok és a társadalom, hogy nyilvánosan megvédeni álláspontjukat és kilátás, és így tovább. d. Ven-frissíti magát mindez, inkább egy előtt Dru-gimi, jogi államnak nincs joga.
ideológiai sokszínűség elve garantálja az általános-CIÓ stagnálás irodalom, a filozófia, a művészet, a tudomány, biztosítja a kultúra fejlődése és a spiritualitás. Természetesen a gondolat szabadságát és a véleménynyilvánítás visszaélés, ami megjelenik erkölcstelen, anti-humán, rasszista fogalom. Az állam korlátozza az ilyen ötleteket, amikor a közvetlen hívás, illetve tevékenységek, amelyek aláássák a társadalmi szerkezet.
Eljárás kialakításáról a politikai pártok, az állami finanszírozás tevékenységük választási kampányok által létrehozott törvény. Állami hatóságoknak nincs joga beavatkozni a belügyeibe a politikai pártok és azok hatálya alá tartozó tevékenységek szabadsága elvének Állami egyesületek-CIÓ, szintén kapcsolódik az Alkotmány (30. cikk). Magyarország alkotmánya elutasítja a egypártrendszer, és minden olyan kísérletet, hogy megszüntesse a pluralizmus mellett egy „vezető és irányító erő” kell minősíteni, mint a kád az anti-alkotmányos puccs. Értelmében a Kon-prostitúció, jogos csak egy ilyen párt rendszer, koto-paradicsom tartalmaz legalább két politikai párt. Gosu állam természetesen nem, állítsa be a felek száma, de ez is szeretne létrehozni egy életképes politikusaink Coy rendszer parlamentjeinek képviseletében gabonafélék nye felek kifejező stabil érdekeit a nagyközönség számára. Minden fél, valamint más szervezetek, egyenlő a törvény előtt. Ez azt jelenti, hogy ezek ugyanazok a követelmények a regisztráció, hogy egységes eljárást a tulajdon védelme és megszűnése munkás-ség.
A jogállásától Magyarország elnöke
4. fejezet A Magyar Köztársaság Elnöke
1. A Magyar Köztársaság Elnöke, az államfő.
2. A Magyar Köztársaság Elnöke, a kezes a magyar alkotmány, a jogok és szabadságok az ember és állampolgár. Annak érdekében létrehozott Magyar Alkotmány, intézkedik, hogy megvédje a szuverenitását Magyarország függetlensége és az állam integritását, valamint biztosítani összehangolt működése és kölcsönhatása szervei államhatalom.
3. A Magyar Köztársaság Elnöke szerint a magyar alkotmány és szövetségi törvények meghatározza a fő irányait a hazai és külföldi politikát.
4. A magyarországi elnökét államfő képviseli Magyarországot az országban és a nemzetközi kapcsolatokban.
1. A Magyar Köztársaság Elnöke választják hat évre Magyarország polgárainak alapján általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással.
2. A Magyar Köztársaság Elnöke magyar állampolgár megválasztható, hogy a 35 éves korában, aki tartózkodott Magyarországon legalább 10 év.
3. Egy és ugyanaz a személy nem tudja tartani a hivatal elnöke a Magyar több mint két egymást követő időszakra.
4. Az eljárás elnök megválasztásában Magyarország által meghatározott szövetségi törvény.
1. Amikor hivatalba lépése a magyar köztársasági elnök hozza az embereket a következő esküt.
2. Az eskü kell meghozni ünnepélyes hangulatot a jelenléte a Föderációs Tanács, képviselők az Állami Duma és a bírók a Magyar Alkotmánybíróság.
Magyarország elnöke választások nevezi ki a Föderációs Tanács (ha ilyen döntés nem történt, az orosz Központi Választási Bizottság).
Jelöltek számára a magyar köztársasági elnök lehet nevezni a szavazók (a kezdeményezés csoport nem kevesebb, mint 500 fő) és a politikai párt (választási blokk, amely magában foglalja a politikai párt). A támogatást a jelölést kell gyűjteni legalább 2 millió aláírást a választók, nem több, mint 50 ezer. Az egyik régióban az Orosz Föderáció. Regisztráció gyűjteni az aláírásokat a jelöltek által a Központi Választási Bizottság az Orosz Föderáció. A aláírásgyűjtés mentesül jelöltekre, akiket a politikai párt, elismerte, hogy a helyek elosztása a korábbi választások az Állami Duma.
Előkészítése és lebonyolítása választások a magyar köztársasági elnök által finanszírozott a szövetségi költségvetés, átfogó irányítása alatt a Központi Választási Bizottság az Orosz Föderáció.
A maximális szelektív elnökjelölt alap Hungary - 250 millió (a kilépés a jelölt a második fordulóban - 300 millió). Egyes források elkülönített regisztrált jelentkezők a Központi Választási Bizottság az Orosz Föderáció.
Választásokat tartanak a többségi rendszer, a szövetségi választási körzet két fordulóban. Ahhoz, hogy megnyerje az első fordulóban, meg kell tárcsázni abszolút többsége (50% +1) a szavazatok a második fordulóban (második szavazás által kijelölt, a Központi Választási Bizottság a Magyar 3 hét) hagyja el a két jelölt a legtöbb szavazatot nyerni a második fordulóban a szükséges szert viszonylagos szótöbbséggel hozza. Választások lehet érvényesnek tekinteni, ha legalább fele a regisztrált szavazók részt bennük.
A szavazási eredményeket összegezzük egymás kerület jutalékok, a területi választási bizottságok, a választási bizottságok az alanyok az Orosz Föderáció, a magyar köztársasági elnök választási eredmények határozzák meg és tették közzé a Központi Választási Bizottság az Orosz Föderáció.
Magyarország elnöke:
a) kijelöli a hozzájárulásával az elnök az Állami Duma a Magyar Kormány;
b) biztosítani kell a jogot, hogy elnököl ülésein a magyar kormány;
c) dönteni a lemondását a magyar kormány;
d) benyújtja az Állami Duma jelölt a poszt elnöke a Magyar Nemzeti Bank; benyújtja az Állami Duma a kérdés elutasította az elnök a Magyar Nemzeti Bank;
e) a javaslatot az elnök a magyar kormány nevezi ki, és menti fel az elnök a magyar kormány képviselők és szövetségi miniszterek;
e) képviseli a Föderációs Tanács jelöltek kinevezését a Magyar Alkotmánybíróság, a bírók a Legfelsőbb Bíróság a Magyar; kinevezi bírók más szövetségi bíróság;
E.1) képviseli a Föderációs Tanács jelöltek kinevezését erre az állásra a legfőbb ügyész és a Magyar helyettes főügyész of Hungary; Hozzájárul a Föderációs Tanács a javaslatot, hogy utasítsa el a legfőbb ügyész és a Magyar helyettes főügyész of Hungary; kinevezi és felmenti az ügyészek alanyok Magyarország, valamint más ügyészek, továbbá a ügyészek a városok, régiók és egyenértékű ügyészek;
g) a forma és a fej a Biztonsági Tanács, a Magyar amelyeknek az állapota határozza meg a szövetségi törvény;
h) a katonai doktrína állítja tartozik;
k) kinevezi és felmenti teljhatalmú képviselői a Magyar Köztársaság Elnöke;
l) kijelölünk és felszabadítja a parancsnokok a fegyveres erők magyarországi
m) kinevezi és visszahívja egyeztetést követően megfelelő testületek és bizottságok a kamarák a szövetségi gyűlés, diplomáciai képviselői Magyarországon a külföldi államok és a nemzetközi szervezetek.
Magyarország elnöke:
a) kijelöli az Állami Duma választások összhangban a magyar alkotmány és a szövetségi törvény;
b) feloldja az Állami Duma esetekben és a rend által megszabott magyar alkotmány;
c) népszavazást az eljárásnak megfelelően létrehozott szövetségi alkotmányos törvény;
g) bevezetett számlák a duma;
d) aláírja, és közzéteszik a szövetségi törvényeket;
e) foglalkozik a Szövetségi Közgyűlés éves üzenet a helyzet az országban, a fő irányok hazai és külföldi politikát.
Magyar alkotmánybírósági döntés az ügyben a cikk értelmezése 84 (a fenti „b”), 99 (1., 2. és 4. ábra) és 109 (1. rész)
1. A Magyar Köztársaság Elnöke használhatja érdekegyeztetési eljárások viták megoldására a hatóságok közötti Magyarország és a magyar hatóságok a témát, valamint a hatóságok közötti alanyok Magyarországon. Abban az esetben, ha nem éri el a tárgyalásos megoldás, lehet, hogy a vitás ügyben az illetékes bíróság.
2. A Magyar Köztársaság Elnöke joga felfüggeszteni cselekmények végrehajtó szerveinek alanyok Magyarország esetében ezek a cselekmények ellent a magyar Alkotmány és szövetségi törvények, nemzetközi kötelezettségek vagy a Magyar jogokat és szabadságokat az ember és polgár e kérdés az illetékes bíróság.
Magyarország elnöke:
a) irányítja a magyar külpolitika;
b) tárgyalásokat folytasson és írja alá a nemzetközi egyezmények Magyarország;
c) jel megerősítő okiratokat;
d) elfogadja megbízólevelét és levelek visszahívás akkreditált diplomáciai képviselőit.
1. A Magyar Köztársaság Elnöke a főparancsnoka a fegyveres erők tartozik.
2. Abban az esetben, agresszió ellen Magyarországon vagy közvetlen fenyegetés agresszió Magyar Szövetség elnöke lép Magyarország területére, vagy annak egyes területeken szerint statárium azonnali értesítést a Föderációs Tanács és az Állami Duma.
3. A statárium rendszer által meghatározott szövetségi alkotmányjogi.
A Magyar Köztársaság elnöke a körülmények és előírt módon a szövetségi alkotmányos törvény lép Magyarország területére, vagy annak egyes területeken a sürgősségi azonnali értesítést a Föderációs Tanács és az Állami Duma.
Magyarország elnöke:
a) dönt kérdések polgárság Magyarországon és nyújtásának politikai menedékjogot;
b) nyújtásának állam dekoráció magyarországi tiszteletbeli címek, Magyarország nagyobb katonai és magasabb különleges helyet;
c) hordoz kegyelmet.
1. A magyar elnök kiadja rendeletek és megrendelések.
2. A rendeletekben és utasításokban a Magyar Köztársaság Elnöke kötelező az ország teljes területén.
3. rendeletek és megrendelések a magyar köztársasági elnök nem mond ellent a magyar alkotmány és a szövetségi törvényeket.
Magyar elnök immunitást.
Magyar Alkotmánybíróság döntését az ügy esetében a rendelkezések értelmezése a 91. és 92. cikkel (2. rész)
1. A Magyar Köztársaság Elnöke vegye fel az ő hatáskörét pillanatától kezdve káromkodás esküjét, és már nem teljesítik azokat a lejárati idejének hivatali az eskü letételét követően az újonnan megválasztott elnökének tartozik.
2. A Magyar Köztársaság Elnöke leállítja a végrehajtás a hatáskörök kora, ha lemond, stabil képtelenség, hogy egészségügyi okokból gyakorolja a hozzá tartozó, illetve felmentés. Ugyanakkor Magyarország elnökválasztás tartanak legkésőbb három hónapon belül a korai befejezése hatáskörét.
3. Minden esetben, amikor a köztársasági elnök nem tudja ellátni a feladatait, akkor azokat ideiglenesen végzi az elnök a magyar kormány. A megbízott elnök Magyarország joga, hogy feloldja az Állami Duma, népszavazást, valamint módosításokra tesz javaslatot és rendelkezések felülvizsgálatát a magyar alkotmány.
Magyar Alkotmánybíróság döntését az ügy esetében a rendelkezések értelmezése a 91. és 92. cikkel (2. rész)
1. A Magyar Köztársaság Elnöke lehet bíróság elé állítják a Föderációs Tanács csak az alapján előadott az Állami Duma vádjával hazaárulás, illetve egyéb súlyos bűncselekmények, Magyarország megerősítette a Legfelsőbb Bíróság az intézkedések a Magyarország köztársasági elnöke, bizonyíték a bűncselekmény, és hogy az Alkotmánybíróság a Magyar betartását a megállapított kinevezési eljárását díjakat.
2. A határozat az Állami Duma a felelősségre vonás és a Föderációs Tanács a döntést, hogy távolítsa el az elnököt a hivatal által hozott kétharmada a teljes mind a kamrák kezdeményezésére nem kevesebb, mint egyharmada a képviselők az Állami Duma és megkötése nyomán egy speciális bizottság alakult az Állami Duma.
3. A Magyar Köztársaság Elnöke elbocsátás döntést a Föderációs Tanács hivatalukból el kell fogadni legkésőbb három hónapon belül az állami duma a díjak elnök ellen. Ha e határidőn belül a Föderációs Tanács döntése nem fogadják el, díjakat elnök ellen kell tekinteni, elutasítják.
A jogi aktusok az elnök
Elnök gyakorolja feladataik és hatáskörük végez jogszabályi tevékenységét. Ő ad rendeletekben és utasításokban, amelyek kötelező érvényűek a Magyarország teljes területén. Magyar elnök jár el ne legyen ellentétes az alkotmány és szövetségi törvények (Art. 90). Ez azt jelenti, hogy a fent említett cselekmények alárendelt. Azonban, mivel ezek vannak bizonyos jellemzői:
1) képlet önmagában „nem mond ellent az alkotmány és a szövetségi törvények” eltér az, amelyik meghatározza az alárendelt cselekmények a kormány. § szerint. 115 felbontás a kormány kiadott „alapján és az Alkotmány értelmében a szövetségi törvények és rendeletek normatív elnökének tartozik”;
2) kapcsolatban rendeletek az elnök az alkotmány nem tudja befogadni a törlés. Szabályozói rendeletek az Alkotmány csak akkor állítható be az Alkotmánybíróság az eljárást alkotmányos eljárást. Abban az esetben, hogy a bírósági határozat (vagy annak egyes rendelkezései), amely nem felel meg az Alkotmány, jogszabály (vagy annak külön rendelkezés) érvényét veszti. Nem normatív, az elnök lehetne megtámadni a Legfelsőbb Bíróság az Orosz Föderáció, tartják a polgári ügyekben első fokon;
Publication parancsokat és utasításokat - az alapvető formája, melyek végrehajtása az alkotmányos hatáskörét az elnök. Ezek a cselekmények egyaránt lehet a normatív és nem normatív. Csak a normatív, az elnök lehetne megtámadni az Alkotmánybíróság.
Összhangban a felbontás az alkotmánybíróság értelmezése h. 2 evőkanál. 137 Alkotmány elnök rendeletei végzett felvétel az Art. 65. Az Alkotmány Magyarország új címek tárgyak.