Előadás - genotípus, fenotípus, gén, génállomány
Genotípus - egy sor gén egy szervezet, amely ellentétben a fogalmakat a genom és a génállomány, jellemzi az egyes, nem az a fajta (több különbséget genomjából Egy genotípust akkor a felvétel a „genom” kifejezés nem-kódoló szekvenciákat nem szerepel a „genotípus”). Együtt környezeti tényezők meghatározza a fenotípus a szervezet.
Általában kb beszélni genotípus keretében egy bizonyos gén, poliploid egyének azt kombinációját képviseli allélja ennek a génnek (lásd. Homozigóta, heterozigóta). A legtöbb a gének látható a fenotípus egy szervezet, de a fenotípus és genotípus eltérő az alábbi paramétereket:
1. információk szerint a forrás (genotípus meghatározását a tanulmány a DNS egyének fenotípus rögzített megfigyelésével a megjelenése a szervezetben).
2. A genotípus nem mindig felel meg a fenotípust. Egyes gének megnyilvánuló fenotípus csak bizonyos feltételek mellett. Másrészt, egyes fenotípusok, például az állati hajszínező a kölcsönhatás eredményeként számos gén a kiegészítő típusát.
Fenotípus (a görög szó phainotip - nevezik ki) - egy sor sajátosságait figyelembe, hogy az egyén egy bizonyos fejlődési szakaszban. A fenotípus alapul genotípus közvetített következő kifelé környezeti tényezők. A diploid szervezetek jelennek meg a fenotípus domináns gén.
Fenotípus - egy sor külső és belső jellemzői a test, eredményeként megszerzett Az egyedfejlődés (egyéni fejlesztés).
Annak ellenére, hogy a látszólagos pontos meghatározás a koncepció Fenotípusa némi bizonytalanságot. Először is, a legtöbb a molekulák és struktúrák által kódolt genetikai anyag, amely nem látható a megjelenése a test, bár ezek része a fenotípus. Például, ez a helyzet az emberi vérrel csoportok. Ezért hosszabb meghatározás fenotípus olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amely lehet kimutatni a műszaki, orvosi vagy diagnosztikai eljárások. Továbbá egy radikálisabb kiterjesztését lehetnek tanult viselkedés, sőt hatása a test a környezetre és más élőlények. Például, szerint Richard Dawkins, Beaver Dam, valamint ezek vágó lehet tekinteni Beaver fenotípus génjei [1].
A fenotípus lehet meghatározni, mint „take-out” a genetikai információ, hogy megfeleljen a környezeti tényezők. Az első közelítésben beszélhetünk két jellemző a fenotípus: a) száma eltávolítási irányban jellemzi a számos környezeti tényező, amely érzékeny fenotípus - dimenzionalitásának fenotípus; b) A „távolság” jellemzi a mértéke eltávolítása érzékenység fenotípus egy adott környezeti tényező. Együttesen ezek a jellemzők határozzák meg a gazdagság és kifinomultság fenotípus. A többdimenziós fenotípus és hogyan sokkal érzékenyebb, mint a fenotípus a genotípus, így gazdagabb. Ha összehasonlítjuk a vírusok, baktériumok, orsóféreg, egy béka, és egy férfi, a vagyon a fenotípus ez a szám egyre nő.
Genom - a teljes egészében a örökítő anyagot tartalmazott egy haploid kromoszómák a sejtek az ilyen típusú szervezetekre.
A „gén” javasolta 1920-ban Hans Winkler annak érdekében, hogy leírja a génkészlet zárva a haploid kromoszómák organizmusok egy faj. Az eredeti kifejezés jelentését rámutatott arra, hogy a koncepció a genom szemben a genotípus a genetikai jellemző fajok, mint egész, nem pedig különálló egyének. A fejlesztés a molekuláris genetika jelenti a kifejezés megváltozott. Ismeretes, hogy a DNS-t, amely a fuvarozó a genetikai információ legtöbb élőlény, és ezért az alapja a genom nem csak a gének a modern értelemben vett. A legtöbb DNS-eukarióta sejtekben képviseli a nem kódoló ( „többlet”) nukleotidszekvenciákat, amelyek nem tartalmaznak információkat fehérjék és RNS-t.
A genetikai információ a sejtekben tartalmazza nem csak a kromoszómák a mag, de a extrakromoszomális DNS-molekulák. Baktériumok, például DNS-plazmidok és néhány enyhe vírusok eukarióta sejtekben - a DNS a mitokondriumok, kloroplasztisz és a többi organellumok sejtek (Lásd plazmon.). Térfogat közötti genetikai információ a csírasejtek (prekurzorok csírasejtjeik magukat ivarsejtek) és a szomatikus sejtek bizonyos esetekben jelentősen eltér egymástól. Az egyedfejlődés szomatikus sejtek egy részét elveszíti a genetikai információ csíravonal sejtek erősített szekvenciát, és (vagy) jelentősen átalakítsa az eredeti gének.
Következésképpen, a szervezet genomjába megérteni teljes DNS haploid kromoszómák és mindegyik extrakromoszómális genetikai elemek, amelyek egy külön ketrecben csíravonal többsejtű szervezetben. Annak megállapítására, az egyén genomjában fajokat kell figyelembe venni, először is, a genetikai különbségek társított neme a test, mint a férfi és női nemi kromoszómák különböző. Másodszor azért, mert a nagyszámú allél gének és rokon szekvenciák, amelyek jelen vannak a génállomány nagy populációk, csak akkor beszélünk egy bizonyos átlagolt genom, ami már önmagában is jelentős különbségek vannak a genomok egyének. A méretek a genomok organizmusok különböző fajok jelentősen eltér egymástól, és ez gyakran nem figyelhető meg összefüggést a szintje evolúciós összetettsége a fajok és a mérete a genomban.
A génállomány - a koncepció populációgenetika leíró összessége genetikai variációk (allél) egy adott populációban. A lakosság minden allél optimális alkalmazkodás a környezethez. Azt is beszélhetünk az egységes génállomány fajok, mint a különböző populációk fajok vannak cserélve géneket.
Ha az általános népesség körében csak egy allél egy adott gén, akkor a lakosság vonatkozásában változatai ennek a génnek nevezzük monomorph. Ha több különböző változatai a gén a lakosság tekinthető polimorf.
Ha a megfontolás tárgyát képező van egynél több kromoszómák, az összesített száma különböző allél meghaladhatja a mikroorganizmusok száma. Azonban a legtöbb esetben az allélek száma még kevesebb. Erős beltenyésztés gyakran merülnek monomorph lakosság egyetlen allél sok gén.
Az egyik intézkedés a génállomány a kötet az effektív populáció mérete, rövidített formában. A lakosság az emberek a diploid kromoszómák lehet legfeljebb két alkalommal allélok egy gén, mint az egyének, azaz <= 2 * (величины популяции). Исключены при этом половые хромосомы. Аллели всей популяци в идеальном случае распределены по закону Харди-Вайнберга.
Minél nagyobb a génállomány több különböző kiviteli egyes gének vezet jobb alkalmazkodást a változó utódok környezetben. A különböző allél lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz gyorsabban, ha a megfelelő allél már rendelkezésre állnak, mint ha meg kell jelennie a mutáció eredményeképpen. Azonban, a változatlan környezetben kevesebb allélek előnyösebb lehet a szexuális reprodukció nem túl sok nemkívánatos kombinációkat.
Még dolgoznak a biológiában
Összefoglaló a biológia
A genotípus egészére. Nukleáris öröklődés. Hagyományos minták öröklési gének. A citoplazmatikus öröklődés pro- és eukariótákban.