császárváros
Imperial City (németül: Reichsstadt.) - a város középkori Németországban, közvetlenül alárendelve a császár, azaz a város polgárainak (Bürgerschaft) nyereségadót fizet az államkasszába nem helyi föld urai - a hercegek és fejedelmek, hanem közvetlenül a császárnak. Mivel a XIII században a császári városok szerint a kincstár a Kaiser jogosultságokat (Reichsfreiheit), kiterjedt önkormányzati jogok szinte teljes politikai függetlenségét.
A XV században szabad város a birodalmi városok vettek részt a Reichstag, mint egy osztály néven „szabad és birodalmi városok” (németül. Freie- und ReichsstäDTE), idővel, a hétköznapi nyelvben, ez a képlet vált „szabad birodalmi város”. A Reichstag és a szabad birodalmi város volt külön kamrában - a Tanács a birodalmi városokban (ez Reichsst.ädterat). Emlékeztetni kell arra, hogy ugyanabban a városban is képviselteti magát a Reichstag, mint egy birodalmi város, és a névadó egyházmegye azok püspök. Például Regensburg bemutatták a Reichstag 1521 birodalmi herceg katolikus püspök, Regensburg birodalmi főpapok apátja Szent Emmeram Abbess és kolostorok Nidermyunster és Obermyunster és birodalmi város, Regensburg faluban volt tisztán evangélikus.
Lista szabad és birodalmi városok
Állapota a császárváros lehetne adni vagy elvenni, így a több birodalmi városok folyamatosan változik. A legnagyobb volt a 83-a város. (Mind a szabad és birodalmi város Worms a Reichstag 1521 regisztrált 85 városban azonban több rossz bejegyzés).
1800, 51 marad szabad és birodalmi város a Szent Római Birodalom a német nemzet:
Hollandiai Groningen városában, kijelentette magát a szabad birodalmi város, még soha nem hivatalosan volt ebben az állapotban.
· Johann Jacob Moser. Von der Reichs-Stättischen ezredek-Verfassung. Nach denen Reichs-Gesezen u. d. Reichs-Herkommen, wie auch aus denen Teutschen Staats-Rechts-Lehren und eigener Erfahrung. Mezler, Frankfurt und Leipzig 1772 (Digitalisat)
· Richard Schmidt: Deutsche ReichsstäDTE. Hirmer, München 1957.