Az alkotmányos elvek, az alapvető emberi jogok és szabadságok
Alkotmányos elvek, az alapvető emberi jogok és szabadságok
Az emberi jogok - alapvető Kezdetben volt biztosított biztosítja, egységét a „emberi jogok” és sposobst-vuyuschie egységes felfogás az emberi jogok prizmáján keresztül a humanizmus és az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és az igazságosság darnosti só 1.
Az emberi jogok a következők:
Az emberiesség elve. Ez az elv a forrás. Belőle származik minden más elvek alapján értékeit, ahogy a jó, az igazság, az emberiség.
Az elv az emberi méltóság tisztelete magában foglalja képest minden emberi lény, tekintet nélkül annak sotsi-ügyi állapotot a Rhone-száz más emberek, valamint a társadalom és az állam.
A szabadság elve az emberi jogok elképzelést tükrözi az emberi védelmet önkényesség pozícióban lévő személyek hatóság mentességet a diktatúra minden oldalon.
Az egyenlőség elve. Feltételezi egyenlőség garantált lehetőségeket - a jogot arra, hogy a törvény előtti egyenlőség és az elfogadhatatlansági hátrányos megkülönböztetés minden formája, a jogot, hogy a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget, stb ..
A szolidaritás elve az emberi jogokat. Ez az elv azt sugallja, hogy ennek eredményeként az együttműködés minden eléri, amit ő nem tud megtenni. Ezen túlmenően, ez tükrözi a kölcsönös elismerésének jogait, kötelezettségeit és felelősségét-sti.
A demokrácia elve. Ez feltételezi, hogy a közvélemény-viselése, garantálja az emberi jogokat.
A tolerancia elvének (tolerancia) - magában foglalja a mások véleményét, érdekeit, meggyőződések, hiedelmek, szokások és mások jogait.
Az igazságosság elve. Ez leírja a folyamat végrehajtása a jogokat, amelyeket meg kell különböztetni a jobb, az arányosság, méltányosság és pártatlanság, amelyek arról tanúskodnak, on-lichii igazságosság.
A tudomány az alkotmányjog, valamint a törvény fogalmának, ideértve az emberi jogi elveket, kiemelve az alapelvek a jogállása, amely meghatározása szerint a leggyakoribb, darazsak novopolagayuschie rendelkezések foglalt 2. fejezet az Alkotmány. Ezek az elvek uni-zsíros jellegű, használják minden területén a jog és ki lehet egészíteni saját elvek keretében kidolgozott egy adott jogi tudomány.
Az alkotmányos elvek az emberi jogok - rögzíti az alaptörvény az ország alapvető elveit, amennyiben speciális go-államiság védelmi intézkedések és a védelem, amely alapján a rendszer kiépítése az emberi jogok,
Között az alkotmányos elvek a jogokat és szabadságokat az ember és polgár közül
Egyetemes és elidegeníthetetlenség (CH. 2 v. 17. §). Ez azt jelenti, hogy minden ember bármilyen megkülönböztetés nélkül, öröm, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat. Elidegeníthetetlenség (elidegeníthetetlen) jogok és alapvető szabadságok azt jelenti, hogy az alapvető jogok és szabadságok természetes, van egy cél, nem pedig az akarat az állam és a határ államhatalom kapcsolatait az állampolgár. Ugyanakkor az állam joga, hogy korlátozza egy adott emberi jog, ha ezt a az alkotmány és a törvény. Ugyanakkor, az állam nem ok nélkül eltávolítani vagy korlátozza a jogokat és szabadságokat.
Az egységesség elve a jogok, szabadságok és feladatait. amely szerint Liu-bye szubjektív emberi és polgári jogok gyakorlatilag már csak a valakinek a feladatait, és fordítva, illetéket vonja valakinek joga követelni azok végrehajtását.
Az egyenlőség elve, a jogokat és szabadságokat látható a tartalma szinte az összes cikk 2. fejezete az alkotmányt. Terminológiát nyilatkozatában kifejezte-esek „egyformán” (8. pont), „Egyenlő a törvény” (4. rész 13. pont, 2. rész, 14 ....), „Esélyegyenlőség” (20. cikk). " egyenlő hozzáférés (Ch. 4, v. 32), a "par" (h. 3 v. 62), stb
Az elv a közvetlen hatása a jogokat és szabadságokat. A 17. cikke alapján a magyar alkotmány elidegeníthetetlen emberi jogok és szabadságok és a polgárok-on, elismerik a nemzetközi közösség, az azonnali venno alkalmazható.
Az elv a közvetlen hatása az emberi jogok és szabadságok, a tó és az elején, hogy a jog és a szabadság valóban tartozik-személy, akár vannak megadva a hatályos jogszabályokban, vagy nem, és ez megvédi őket bármilyen módon nem tiltja a törvény.
Függetlenül attól, hogy a létezését sem-tive jogi aktusok meghatározzák az alapvető jogokat a homlok századi, az állami szervek kötelesek betartani azokat.
Garancia elve az állami védelem a jogok és szabadságok. 45. cikkének megfelelően a magyar alkotmány állami védelem jogait és szabadságait az ember és állampolgár Magyarországon ha-pólót. Ez tartalmaz egy listát az állami szervek, az új, immáron egy bizonyos kompetencia törvény védi a jogait és szabadságjogait polgárai. Az emberi jogok és szabadságok grazhda-nina Magyarországon felöleli az összes kormányzati ágak - a törvény-részeshatározós, végrehajtó és bírói, mindegyikük önálló hatáskörébe által felvázolt törvény.
Ezen kívül nagy szerepet védelmében jogait és szabadságait játszik a magyar köztársasági elnök. A magyar alkotmány, az elnök a kezes a jogokat és szabadságokat az ember és állampolgár (Art. 80. §), ami azt kizárólagos hatáskörébe, hogy megvédje a jogait és szabadságait a polgárok. Számos Az elnök hatásköre közvetlenül kapcsolódik a végrehajtása az emberi és polgári jogok (kérdések magyar grazh-danstva, bocsánat, a felbontás a panaszok, fellebbezések, stb.)
Ez az első alkalom a magyar alkotmány előírja az új magyarországi intéz-itt - az emberi jogi biztos.
Védelem a jogokat és szabadságokat az ember és polgár is az egyik legfontosabb feladata az Orosz Föderáció Ügyészség.
Védelem a jogok és szabadságok a polgárok Magyarországon nem tett tetőfedő-to szövetségi szinten, hanem összhangban van az állami-mi szervek alattvalói és szervei a helyi önkormányzat sének esetekben, amikor azok kap a megfelelő kötött-ség alapján az alkotmány (charter ) és a törvények tárgyát tartozik.
Ugyanakkor, az állam védelmét nem zárja ki, hogy mindenkinek joga, hogy megvédjék a jogok és szabadságok minden eszközzel a törvény nem tiltja. Ez a pozíció be van állítva a rész 2 evőkanál. 45. Az Alkotmány.