Aleksandr Blok - Színház - idegen - második látás
Még aznap este. A végén az utca, a város szélén. Legutóbbi ház, letörik
hirtelen szélesre nyílik kilátások: sötét, üres híd nagy
folyón. Mindkét oldalán a híd alszik csendes járművek villogó fények. mert
híd húzódik végtelen, nyílegyenes, sugárút, kétoldalt láncok
lámpák és a fehér dér fák. A levegőben csapkodó hó és a csillagok.
Zvezdochet (áthidalni)
Éjszakai polnozvezdnaya világos.
A látvány - csak két szárny.
De nem lehet tartani pontszámot zvezd_a_m -
Cloud a Milky utat,
És szegény szem köd.
Ki ez a részeg?
Két ablaktörlő húzta a karját részeg költő.
Ő - a látogató cukkini,
És velük együtt az erőszak rövid!
Hé, Vanka, adj neki egy kattintás!
Hé, Vaska, adj neki egy lökést!
Költő elhúzódott.
Egy új csillag emelkedik.
Minden káprázatos azt.
Mozdulatlanul sötét víz,
És ez tükrözi a csillag.
Ah! esések, repülő csillag.
Fly itt! itt! itt!
Az ég, amely leírja egy lassú ívben, hengerelt fényes és nagy tömegű csillagok. keresztül
pillanatban a híd egy gyönyörű nő, fekete, csodálkozó szemmel
kitágult szemekkel. Minden válik mesés - sötét és alvó kék híd
hajókat. Stranger lefagy a korlát a híd, továbbra is tartja sápadt epilepszia
ragyog. Hó, örökké fiatal, hozza a vállát, opushaet táborban. Ő, mint egy szobor,
várakozás.
Ugyanolyan kék, mint megy vissza a híd a sötét sikátorokban. Szintén a hó.
Szintén tökéletes. Ez változik nyugodt, kék láng.
A pompa a téli éjszakán olvadás,
Kapcsolja arcod rám.
Ön hóval lágyan veyuschaya,
Adj egy gyenge havazás.
Felhívja a szemet neki.
Szem - haldokló csillagok,
Félre az útból.
Te, én legkoveyuschy,
Szomorú voltam magasságban.
A kék köpenyt lezuhanyozott hóval csillagok.
A kék a fagyos
Sok csillag.
Kezem alatt a vasúti
Fényes kard.
Tedd a vas a kezében
Fényes kard.
A kék az én fagyos
Csillag nem számítanak.
Blue szunnyad a sápadt fényben. A háttérben a köpenyét ragyogott a fény, mintha
Hajolt kardját.
Folyt évszázadokon mint az álmok.
Már vár rád a földön.
Folyt évszázadokon, mivel a MiG.
Én egy csillag a terek folyt.
Ön vibrált az a magasság
Az én kék köpenyt.
Akkor a szemembe nézett.
Gyakran n_a_ ég figyel téged?
Több szem nem tudja felemelni:
Te, epilepszia, kötött a szemem.
Meg tudja mondani, a szavak a földön?
Miért borítja kék?
Én már túl sokáig nézett az ég felé:
Ezért - kék szeme és esőkabátot.