A történet arról, hogyan egy ember táplált két tábornok „m
„A történet az, hogy egy ember táplált két tábornok” ME Saltykov-Shchedrin: irodalmi subtexts
Emlékezzünk vissza, hogy a legáltalánosabb értelemben a cselekmény Shchedrin a „Tales of ...”.
Két tábornok, aki szolgált „valamilyen registry”, „mintha varázsütésre, az én akarat rekedt egy lakatlan szigeten.” Island tábornokok egy álom, elaludt, és felébredt a szigeten. Minden előnyét a civilizáció akkor bekapcsolta a hálóingét a Rend, hanem a paplan.
Akut éhség kényszerítette őket, hogy menjen élelmet keresve. „Elmentem egy általános jog, és látni - a fák, a fák minden gyümölcs- Szeretne általános, hogy legalább egy alma, de így nagyon lógni, hogy az egyik kell mászni akart mászni - .. Semmi sem történt, csak az ing jra Jött Általános a patak. lásd: hal ott, mintha egy ketrecben a Fontanka, és nyüzsgő, és nyüzsgő.
<…>
Általános elment az erdőbe - és ott sziszeg nyírfajd, a nyírfajd tokuyut, nyulak rohangálnak.
-Lord! eszik valamit! eszik valamit! - mondta az általános érzés, hogy már kezd hányingere ".
A tábornokok, mint az elveszett emberek a földi paradicsom, a Eden: olyan bőséges mindenféle vadon élő állatok, valamint a gyümölcsök ezen a szigeten. De - sajnos! - tábornokok olyan ártatlan, annyira szűz gyakorlati ismereteket az élet, így nem alkalmasak rá, ami nem részesednek alma vagy enni finom hal ...
A tábornokok rögzítve szomorú beszélgetés:
„Ki gondolta volna, excellenciás, hogy az emberi táplálék eredeti formájában, legyek, úszik, és nő a fák - az egyik tábornok.
-Igen, - feleltem az egyéb általános - bevallani, és még mindig úgy gondolja, hogy a kenyér ebben a formában fog születni, mint őket reggel az ő kávét szolgálnak!
-Tehát, ha például, aki meg akarja enni fogoly, akkor először meg kell fogni, ölni, bátorság, sült ... csak hogyan kell csinálni az egészet? "
Tárgyak a világ a civilizáció, a részleteket a ruhát, amely megkülönbözteti az embert az állat, és a „vad”, átalakult az elméjükben a hőn áhított ételek: az egyik véletlenül elejti, ami lehet enni éhes saját csizmák; a másik pedig egy teljesen komolyan belefog egy diskurzust táplálkozási tulajdonságainak a kesztyűt.
Végül az éhség, hogy a tábornokok, hogy az állatokkal való fajtalankodás: „Hirtelen két tábornok egymásra nézett: a saját szeme csillogott a baljós a tűz, fogvacogás a mellkas levette tompa morgás kezdtek lassan kúszni egymás felé, és egy pillanat alatt ostervenilis repült rongyokban volt .. visítás és nyög, az általános, aki tanár volt kalligráfia, harapta le társa érdekében és azonnal lenyelni de a látvány az áramló vér látszott érvelni velük.”.
Rend, amely egyike a tábornokok egy kicsit le a másik - egy groteszk részlet. Akkor leharapja testrész (ujj, fül, ...). Megsértése értelmében szó teremt összefüggést a jutalom és a testrész: a Rend vált állványt a test általános. Található után azonnal a hírt a rendelés leharapva kifejezésre potekshey vér ezen egyesületek úgy tűnt, hogy támogatja: lehet érteni, hogy a vér folyt a sebből, a többit a helyszínen harapta le sorrendben.
De a természet világában lakatlan szigeten jelvényeket, irány egy olyan helyre a hierarchiában hatalmi elveszti minden értelmét, és harapta le a rend nem tud enni ...
Ment a nap, első pillantásra, elég abszurd ötlet egyik tábornokok kell találni a fickót, akkor azt fogja táplálni. Ironikus, hogy a férfi egy lakatlan szigeten valójában. Ez volt az, aki táplált a tábornokok (és még „mielőtt kitalált vált <…> Egy marék főzés leves „), ő építette a hajót, és aranyos Petersburg, szülőföldjére Nagy Podyacheskaya megszabadított.
És képregény paródiája számok csodálatos fickó nyilvánvaló. Egyrészt, Saltykov-Shchedrin paródia megváltoztatja a motívum megtalálásának egy csodálatos társ hős jellemző népi mese. Shchedrin a „muzhichina” felruházva természetfölötti ajándék, hogy minden szürke farkas vagy Baba Jaga. De ellentétben a hős népmesék, amely Assistant valami van szükség (például a farkas - az élet), a srác nem a legcsekélyebb ok arra, hogy hálás a tábornokok. Az összes jó a számukra, azok az ő „parazita”, „kezelni”, mondta, hogy csavarja a kötelet, amelynek ő volt kötve, így nem fut el, de végül „nagyvonalúan” ajándékba egy üveg vodkát és ezüst Dimes. Logikája által Shchedrin mesék, nem lenne sokkal jobb, mint ha megettem a tábornokok egymással: a jó a társadalomnak olyan, és jelentős kárt -, hogy jobban hely.
De van egy történet, „The Tale ...” másik ál értelmes subtext - már említett regény Robinson Crusoe. A telek a könyv D. Defoe - a történelem az ünneplés az emberi elme, az akarat és a kemény munka, a történelem az emberi győzelem maga és a természet felett. Persze, Robinson Crusoe rekedt egy lakatlan sziget nem puszta kézzel. De két tábornok, szerszám, szerszám nélkül nem segített.
Az egyik megvalósítása értelmében motívumok az angol regény kaland - emberi megbékélést a világ civilizáció (Robinson Crusoe) egy vad, vad közösségben pénteken civilizáció, akkor is, ha sekély. Ez a közösség nyilvánul különösen a megadását bennszülött nevét.
A Shchedrin mese egészen körül - kivéve eső motívum egy lakatlan szigeten. (By the way, és Saltykov-Shchedrin, és Defoe „lakatlan” rokonát - a „tábornok” sziget valahol a bokrok bujkál a férfi, és a „robinzonovsky” rendszeresen látogatják a szigetet vadak.) A tábornokok nem tud semmit. Hamarosan az állat bennük elsőbbséget élvez az emberi és igyekeznek, hogy felfalják egymást. Segít őket az ember, aki két nyugdíjas tisztviselők a registry - kiköpött egy vadember. Ember, többek között jár „a vad”: fára mászni, tűz súrlódást. Jelek civilizáció Shchedrin meséjében - elsősorban, a rendeléseket és azok első ránézésre teljesen hitelét vesztette. Takaró, hálóing, ami kiderült a szerencsétlen „Robinson” - maguk hasznos dolgok, de a szigeten, úgy tűnik, az is teljesen felesleges. Hasznos lenne, mivel ezek ehető tulajdonságok, csizmát és kesztyűt, de valami csak nem a tábornokok. A „kultúra”, hogy telített a tábornokok beszélni a nyelv eredete (hogy ez volt az oka a szétválasztás a nyelvek bábeli) és az özönvíz a valóság azt mutatja, mint a buta fecsegést üres „filozofáló” szellemében Kéfás Mokiyevich a „holt lelkek” NV Gogol (miért a madár született a tojást, és a fenevad nem?).
Azonban ugyanakkor Saltykov-Shchedrin meséje több szúrós paródiája az ötlet egy boldog létezését „természetes személyek” - a vadak, elsősorban a jellemzői a „természetes” pre-szociális és az állam előtti állapotban lévő híres értekezésében JJ Rousseau „Értekezés a Eredeti és alapítványok egyenlőtlenség az emberek között.” Adunk elég hosszadalmas idézet - szükség van rá: „Néhány fog dominálni az erőszak, mások kimerülnek kénytelen alávetni magát minden szeszélye az első Éppen ezt megfigyeltem köztünk, de én nem értem, hogyan lehet mondani ugyanezt vadak. ami még elég nehéz megmagyarázni, hogy mit szolgaság és uralom. a férfi természetesen nem fogja meg a gyümölcs, amely által egy másik játék, ami megölte a barlangot, amely arra szolgált, mint a menedéket, de hogyan is képes elérni annak érdekében, hogy egy másik povinovat Xia magát, és mi lehet a gyeplőt a kapcsolat az emberek között, akik nem rendelkeznek, ha üldözőbe egyik fáról, aztán csak megy a másik ;? ha zavarja egy helyen, aki megakadályozza, hogy menjek máshová, ha megtalálja az ember? így jobb, engem erõvel, sőt annyira perverz, annyira lusta és olyan kegyetlen kényszeríteni, hogy neki az ételt, miközben továbbra is tétlen? fog munkához, egy pillanatra sem, hogy ne veszítse szem elől, és én lefekvés, nagy aprólékos nostyu kötődnek rám a félelem, hogy nem fut, és nem ölte meg, hogy van. pl. akkor önként ítélve a munka sokkal súlyosabb, mint azt a munkát, el akarta kerülni, és mi az a munka, hogy húzzák fel lenne én. Ha mindezek ellenére, hogy gyengíti az éberségi még egy pillanatra? Ha hirtelen zajok rávenni fordította a fejét? Megcsinálom húsz lépést az erdőn keresztül - és most a lánc megszakadt, és ő nem lát engem, soha az életben. "