A népszavazás és választások Magyarországon közvetlen demokrácia formái
Két alapvető formája a demokrácia megtestesülő a magyar alkotmány. Ez azonnali (közvetlen) a hatalomgyakorlás a nép által és a hatalomgyakorlás testület révén az általuk alkotott államhatalmi és a helyi önkormányzat. A fő formája a közvetlen demokrácia népszavazás és választások. Lásd. A választás, a népszavazás.
Közvetlen demokrácia formái megoldására használható országos probléma - a szövetségi választások és a népszavazás Magyarországon, és a kérdések a regionális és helyi jelentőségű - a választások és népszavazások magyar tárgyak, önkormányzati választások és a helyi népszavazások.
Választások és népszavazás külön közvetlen demokrácia formái, nem tudnak cserélni egymással. Ön még nem beszélhetünk a kiemelt formában, mint a másik, mert a magyar alkotmány a két forma hirdeti a legnagyobb közvetlen kifejezése a demokrácia. Keresztül minden formája a közvetlen demokrácia megoldani bizonyos problémákat. A választások eljárás kialakítására a kormány. Ugyanakkor a kérdések kialakulásának szervek államhatalmi és a helyi önkormányzat nem lehet tárgya a népszavazás.
Egy fontos formája a demokrácia egyik képviselője - az emberek hatalmat gyakorolni közvetve, a hatóságok és az önkormányzatok. Lásd. A választott testület, választott tisztségviselő. Ezek a szervek képződnek, és formálják az emberek a mindennapi hatalomgyakorlás az ő nevében. Eljárás képező - közvetlen szabad választások. Ellenőrző aktivitásának szervek a polgárok alkotják az alapját a demokratikus rendszerben a hatóságok és a helyi önkormányzati közé tartozik.
A reprezentatív formában demokrácia minden szinten jelen van. Összhangban a magyar alkotmány, a szövetségi szinten van kialakítva, és működnek a szövetségi hatóságok (Lásd szövetségi hatóságok.) - Magyar elnök, az Állami Duma a Szövetségi gyűlés Magyarországon. Magyarországon az alanyok jogszabályaival összhangban a megállapított törvényhozó és végrehajtó szervek államhatalmi alanyok Magyarország (Lásd. Államhatalom szervei alanyai Magyarország). A helyi szinten, a jogszabály azt is előírja, hogy a kötelező jelenléte választott testületek (Lásd. A helyi önkormányzatok).
A népszavazások sorolhatók más okból. Tehát vannak osztva a dönt-nek, azaz a kötelező erővel azok eredményeit így a kötelező joghatásokat, con tanácsadó azaz ami oda vezethet, hogy az ilyen következményekkel, de amely nem hívja őket. A jogalkotási népszavazás, akkor lehet végrehajtani különböző időpontokban és különböző szerepeket játszani. Doparlamentsky népszavazás végre, hogy meghatározzuk a pozícióját az emberek a számlát, mielőtt azt fogadta el a Parlament. Posleparlamentsky népszavazás célja, hogy a nagyobb teljesítmény, még gyakorlat nyatomu parlamenti segítségével általi elfogadását a játékvezető, gondolta. De a törvények számos esetben elfogadta közvetlenül a népszavazás előtt a parlamentben, és akkor jön a parlamenten kívüli népszavazást. Néha kiemeli interna őshonos jogi népszavazások, gyakran jár együtt a döntést a köles szóló nemzetközi szerződések, a határokat az állam kapcsolatai nemzetközi szervezetekkel (például, míg a svájci referendum-RII csatlakozás az ENSZ), és mások.