A felezési radionuklidok
Jellemzésére a csillapítás mértéke a radioaktív elemek használt különleges értéket - a felezési. Minden radioaktív izotópot létezik egy bizonyos időtartam, amely alatt aktivitás csökken a felére. Ez az időintervallum és az úgynevezett felezési idejét.
A felezési idő (T?) - az az idő, amely alatt bomlik fele az eredeti mennyiségben radioaktív atommagok. A felezési idő - az értéke szigorúan a saját minden radioaktív izotópot. Egy és ugyanaz az elem lehet izotópok különböző felezési idő. Vannak izotópok felezési ideje a másodperc tört része, hogy több milliárd évig (másodperctől 3h10-7 5h1015 s). Tehát polónium-214 T? Egyenlő 1,6 x 10-4 s, kadmium-113 - 9,3h1015 év. Radioaktív elemek vannak osztva a rövid életű (felezési ideje órákban mérhető, és nap) - a radon-220-54,5 s, bizmut-214-19,7 perc, ittrium-90 - 64 óra hosszat, a stroncium - 89-50,5 napon és hosszú élettartamú ( felezési kiszámított év) - rádium - 226 - 1600 év, plutónium-239-24.390 év, rénium-187 - 5h1010 év, a kálium-40 - 1,32h109 év.
Elemei közül a törmelék a csernobili baleset, vegye figyelembe a felezési ideje a következő elemeket tartalmazza: a jód-131-8,05 nap, a cézium-137 - 30 stroncium-90 - esetén 29,12 év, a plutónium -241 - 14,4 év, americium -241 -
432 éve.
Minden radioaktív izotópot átlagos bomlási sebességi állandója a magok, és a jellemző állandó csak egy adott izotóp. A száma radioaktív atomok egy elem, amely bomlás időintervallumban arányos a teljes számát a rendelkezésre álló radioaktív atomok.
ahol dN - szám bomló magok,
dt - az időintervallum,
N - a rendelkezésre álló magok,
-l - arányossági együttható (állandó radioaktív bomlás).
A konstans jelzi annak a valószínűségét radioaktív bomlás egy radioaktív anyag radioaktív atomok egységnyi idő, leírja aránya atomok a radionuklid széteső egységnyi idő, azaz a radioaktív bomlási állandó jelentése a relatív rothadási sebességét a magok a radionuklid. A mínusz jel (-l) azt mutatja, hogy a szám a radioaktív atommagok idővel csökken. Bomlási állandó reciprok időegységekben: szek-1 min-1, stb A reciprok bomlási állandó (r = 1 / L), az úgynevezett átlagos élettartamot a sejtmagban.
Így a radioaktív bomlás törvény kimondja, hogy egységnyi idő alatt töri mindig egy és ugyanazon százalékos undecayed magok egy adott radionuklid. Matematikai bomlási törvény lehet kimutatni, a következő képlettel: Át
Nt = No X E-Át,
ahol Nt - száma radioaktív atommagok végén megmaradó t idő;
Nem - száma radioaktív atommagok kiindulási t időpontban;
e - a bázis a természetes logorifmov (= 2,72);
-L - a radioaktív bomlási állandó;
t - idő (egyenlő t-a).
Ie száma undecayed atommagok exponenciálisan csökken az idő múlásával. E szerint a képlet lehet kiszámítani nondecomposed atomok száma egy adott idő alatt. Jellemzésére a csillapítás mértéke a radioaktív elemek a gyakorlatban helyett a bomlási állandó vannak felezési.
A különlegessége a radioaktív bomlás, hogy a lényege ugyanaz az elem nem fog egyszerre, hanem fokozatosan, különböző időpontokban. Jelenleg minden mag bomlásnak nem jósolható előre. Ezért, a bomlási bármely radioaktív elem alá tartozó statisztikai törvényszerűségek valószínűségi jellegű, és lehet matematikailag meghatározott nagyszámú radioaktív atomok. Más szóval, bomlási sejtmagok történik szabálytalanul - a nagyobb, akkor kisebb adagokban. Ebből következik a gyakorlati következtetést, hogy ugyanabban az időben mérő impulzusok száma a radioaktív forrás tudjuk, hogy a különböző értékeket. Ezért, hogy pontos mérési adatokat meg kell egyeznie elvégzett vizsgálatok nem egyszer, hanem többször, és minél több, annál jobb eredmény lesz.