A disszociatív szó - mi disszociatív szó jelentését, példák használat
Szó disszociatív angol betűk (translit) - dissotsiativnyi
A disszociatív szó áll 14 betűk: egy a d u és d n o s t a n s
Jelentése a szó disszociatív. Mi disszociatív?
F44.2 disszociatív kábulat
F44.2 disszociatív kábulat A viselkedés a beteg megfelel azoknak a kritériumoknak kábultság, de vizsgálat és nyomozás nem fedik fel a fizikai berendezés. Mint más disszociatív zavarok ...
Osztályozása mentális zavarok BNO-10
F44.1 disszociatív fúga
F44.1 disszociatív fúga disszociatív fúga mindazokat a funkciókat a disszociatív amnézia, kombinálva látszólag céltudatos utazás, amely alatt a beteg támogatást öngondoskodás.
Osztályozása mentális zavarok BNO-10
A disszociatív amnézia - egyfajta disszociatív rendellenesség, amelyben a páciens elveszti memória az események többnyire személyes, hogy annak a következménye, stressz vagy traumatikus események.
A disszociatív reakció (BNO 300.1) állapotban eredő együttélése rosszul integrált vagy osztott tudatos és a tudattalan lelki folyamatok, amelyek eredményeként a tudattalan gondolatok és cselekvések.
A disszociatív reakció - származó állapotok egymás mellett a rosszul integrált vagy osztott tudatos és a tudattalan lelki folyamatok, amelyek eredményeként a tudattalan gondolatok és cselekvések.
Zsebek A. Pszichológiai szótár
A disszociatív (BNO 300.1) állapotban eredő együttélése rosszul integrált vagy osztott tudatos és a tudattalan lelki folyamatok, amelyek eredményeként a tudattalan gondolatok és cselekvések.
Szótár pszichiátriai szempontból
Disszociatív fúga (angol disszociatív fuga; .. Latin fuga disszociáció - futás, repülés) - egy ritka disszociatív zavar (leggyakrabban akkor fordul elő a háború idején, természeti katasztrófa miatt vagy nehéz körülmények között az élet, konfliktusok) ...
Fúga állapotban - (disszociatív fuga) - disszociatív zavar, amelyben egy személy megy (ami egy „repülés”) bármely új lakóhely és ott állni formájában egy új, teljesen más ember ...
Zhmurov VA Nagy szótár pszichiátriai szempontból
A disszociatív fúga (a latin fuga -. «Flight") - a betegség jellemző hirtelen, de szándékos lépés, hogy egy ismeretlen helyen, ami után a beteg elfelejti az összes információt magukat a nevét.
A disszociatív identitás zavar
Disszociatív identitás zavar (használatos diagnózis többszörös személyiség zavar, tudathasadás, tudathasadás) - nagyon ritka mentális zavar csoportból disszociatív zavarok.
Disszociatív identitás zavar (DID) (disszociatív identitás zavar) - a betegség, amelyben a személy, miközben a fő, két vagy több független, önállóan működő személyiség ...
Disszociatív identitás zavar - (disszociatív identitás zavar) - a betegség, amelyben egy személy két vagy több személy.
Zhmurov VA Nagy szótár pszichiátriai szempontból
A disszociatív anyag ( „disszociatív”) - a pszichoaktív anyagok, amelyek sértik a felfogást, a külvilág, és vezet a meghibásodás a tudat. Tipikus példák a fenciklidin (PCP, «angyalpor") és a ketamin.
Disszociatív zavarok (latin dissociare «elkülönül a közösség.") - a csoport a mentális zavarok jellemzett változások vagy károsodjanak mentális funkciók - tudat, memória, egyfajta személyes identitás.
Disszociatív zavarok, a csoport a mentális zavarok jellemzett változások vagy károsodjanak mentális funkciók - tudat, memória, egyfajta személyes identitás, a folyamatos figyelmet a saját identitását.
Disszociatív zavarok (latin dissociatio -. Válás, osztály) - a kifejezés kapcsolódó P.Zhane hipotézist, hogy létezik a mentális zavar okozta hisztérikus disszociációs ...
DISORDER disszociatív (disszociatív zavar) - bármelyik szélső védő hatásmechanizmusa kíséretében a feledékenység fontos események zajlottak az ember (lásd Amnesia.) ...
Disszociatív zavar (disszociatív zavar) - bármelyik szélső védő hatásmechanizmusa kíséretében a feledékenység fontos események zajlottak az ember (lásd Amnesia.) ...
Orvosi szempontból tól Z-ig
Disszociatív zavar (disszociatív zavar) bármelyik szélső védő hatásmechanizmusa kíséretében a feledékenység fontos események történtek egy ember (lásd. Amnesia) ...
disszociatív; kr. f. -Bécs, -vna.